Zoltán Erika negyven éve lépett zenei pályára
Fotó: MTVA
A kétszeres eMeRTon-díjas előadó az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában mesélt a zene és a tánc iránti szenvedélyéről, valamint arról, hogyan őrizte meg lendületét közel negyven éve tartó pályafutása során. Zoltán Erika négy évtizede lépett a zenei pályára.
2025. augusztus 15., 21:102025. augusztus 15., 21:10
2025. augusztus 15., 21:152025. augusztus 15., 21:15
„Hálát adok a genetikámnak, mert mindkét szülőm oldaláról jó fizikai adottságokat örököltem, és ezek mellett pozitív világlátást” – kezdte Zoltán Erika az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában, hozzátéve, hogy a zene szeretetét is otthonról hozza. Édesanyja klasszikus énekléssel foglalkozott, édesapja pedig multiinstrumentalista zenész, dalszerző volt. Mint mondta, nagyon szerény körülmények között, mégis boldog családban nevelkedett. A műsor vendégeként arról is beszélt, hogyan vált a zene mellett a mozgás is élete állandó részévé.
„Az édesanyám valamiért sokat aggódott azon, hogy ne legyen belőlem kövér kislány. Olyan általános iskolába jártam, ahol nem volt tornaterem, ezért balettiskolába íratott. A mindennapjaim részévé vált a tánc, első előadói sikereimet ennek köszönhettem.
– idézte fel az énekes, aki példaképe, Kovács Kati hatására határozta el, hogy kipróbálja magát a könnyűzenei pályán. Úgy emlékszik, 24 éves volt, amikor bebizonyosodni látszott, hogy jó döntést hozott.
Tudom, ez a szám sokakat elrettent, sokkol, de engem az idő múlása büszkeséggel tölt el, amikor visszatekintek a pályámra. (…) Az élet bizonyította, hogy ha alázatos, szerethető ember maradok a jó slágerek előadása mellett, a közönség meghálálva ezt, biztosítja az évtizedeken át tartó sikert” – összegezte Zoltán Erika. A teljes beszélgetés újranézhető a műsor Médiaklikk-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!