
Fotó: Hagyományok Háza
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa – a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. A tárlat a köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött tárgyak mellé a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tárgyainak bemutatásával új perspektívát kínál a látogatók számára. A kiállítás – amelynek ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina –, június 22-éig látogatható a Hagyományok Háza nyitvatartási idejében.
2024. február 04., 19:212024. február 04., 19:21
2024. február 04., 19:242024. február 04., 19:24
Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit? Hogyan találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba?
Melyik ma is működő budapesti kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal?
Fotó: Hagyományok Háza
Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A március 31-én, Budapesten, a Hagyományok Házában megnyílt kiállítás sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ ad.
Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.
A művekkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat.
Fotó: Hagyományok Háza
„Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége.
Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet)” – vallják a kiállítás létrehozói.
Részletes információk a Hagyományok Háza honlapján érhetők el.
Fotó: Hagyományok Háza
Tárlatvezetések időpontja
Február 10. Szombat, 10:30
Február 29. Csütörtök, 17:00
Március 21. Csütörtök, 17:00
Március 23. Szombat, 10:30
Nyitvatartás: Február 1-től június 22-ig: kedd-vasárnap 10:00-18:00
A belépőjeggyel a Hagyományok Háza állandó kiállítása is, az Illatok, ízek, formák is megtekinthető!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!