
Sulyok Tamás köztársasági elnök: a 177 évvel ezelőtti napon a szabadság nem csupán érzet volt, hanem méltósággal megélt valóság, hiszen egy hirtelen szabaddá vált közösség nyilvánította ki jogait
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A magyarságból rendkívüli emberek, a magyar kultúrából rendkívüli értékek születnek, de minden kornak, minden generációnak feladata is van – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök. Sulyok Tamás a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán mondott beszédet pénteken az Országházban.
2025. március 15., 10:202025. március 15., 10:20
2025. március 15., 10:232025. március 15., 10:23
,,Megismerni és gyarapítani közös kultúránkat, megőrizni a nemzet szabadságát és erősíteni a hazát. Nemcsak vérrel, nemcsak áldozattal, hanem munkával, termékeny élettel, alkotással. Ez egyszerre kötelesség és felelősség” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök.
,,egy csapat hazaszerető, tenni kész fiatal egy nap alatt olyan közösséget hozott létre, amely minden addigi akadályt lebontott, még a börtön kapuit is megnyitotta”.
Hozzátette: azon a 177 évvel ezelőtti napon a szabadság nem csupán érzet volt, hanem méltósággal megélt valóság, hiszen egy hirtelen szabaddá vált közösség nyilvánította ki jogait.
Beszélt arról is, hogy ,,dicsőséget szerző hőseink a szabadság felé vezető utat nem ködképekből építették, hanem konkrét jogi igényekkel kövezték ki”. Olyan jogokkal, amelyek mindenkit egyaránt meg kell, hogy illessenek.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott:
Jókai Mórra emlékezve úgy fogalmazott, hogy egyszerre volt nagy alakja a magyar szabadságnak és a magyar kultúrának is, aki a sorsfordító események részesévé vált. Így nem csupán nemzeti kultúránknak, hanem nemzeti történelmünknek is nagy alakítójává vált.
,,Mi, magyarok megszokhattuk, hogy a magyar kultúra emberei és sokszor a magyar tudomány nagyjai is a magyar szabadság hőseivé is válnak, mert nálunk nemzeti szuverenitás és nemzeti kultúra feltételezik egymást” – jegyezte meg a köztársasági elnök, hozzátéve: ,,mi, ha máshogy nem is tudtuk, a kultúra és tudás eszközeivel szabaddá küzdöttük magunkat”.
Mint fogalmazott, sosem ment ez egyik napról a másikra, ,,de a megharcolt hétköznapokkal előrébb és előrébb léptünk”. ,,1848 dicső évét is meg kellett előznie a magyar ügy bőtermő korszakának, a reformkornak. És ez nem csupán politikai harcokról szólt, hanem értékteremtő és kultúragazdagító évekről, folyamatos jogkiterjesztésről és jogérvényesítésről” – idézte fel, kiemelve, hogy ,,a magyarnak ezért nem egy napra jut ki a hazafiság, hanem egy életre”.
Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke díjazottak társaságában a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az Országház kupolacsarnokában
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Sulyok Tamás szavai szerint ez a nemzet az, amely tudja, hiszen évezrede tapasztalja, hogy a mindennapok aprónak látszó munkáit is el kell végezni újra és újra, hogy végül eljöjjön a nagy tettek ideje is, a nagy műveké, a nagy gondolatoké, a nagy alkotásoké, a nagy felfedezéseké.
Úgy fogalmazott: ,,ez a hűséggel és becsülettel megélt mindennapi küzdelem az, amely előre viszi a nemzetet minden gát vagy gáncs ellenére, mert van olyan idő, amikor bátorsággal fordítani kell a nemzet sorsán. Van olyan is, amikor áldozatot kell hozni, hogy visszanyerjük szabadságunk, és van idő, amikor tenni kell, dolgozni, kutatni, alkotni szüntelenül, hogy gazdagodjon a haza” – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
,,Önök a mai magyar kultúrának, a mai magyar tudományos életnek a megkerülhetetlen alakítói. Nemcsak hordozók, hanem formálók is. Amit önök létrehoztak és létrehoznak, az a jelenkori és a következő magyar generációk közös kincsévé válik” – fogalmazott Sulyok Tamás.

A magyar szabadság íze soha nem felejthető, és ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Révkomáromban.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!