Kövér László Révkomáromban: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak
Fotó: MTI
A magyar szabadság íze soha nem felejthető, és ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Révkomáromban. Kövér László ünnepi beszédet mondott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Magyarország nagykövetsége által rendezett fogadáson csütörtökön.
2025. március 13., 20:572025. március 13., 20:57
2025. március 13., 21:022025. március 13., 21:02
Az Országgyűlés elnöke, Kövér László beszédében rámutatott: a Felvidék különösen jeles helyszíne az emlékezésnek és az ünneplésnek, mivel – mint mondta – ,,itt volt a kezdet és a vég”, mert bár a szó szűk értelmében vett forradalom Pesten tört ki március 15-én, a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án a Pozsonyi Országgyűlésben elkezdődött, a fegyveres szabadságharc pedig a komáromi erődben ért véget 1849. szeptember 27-én.
amely a mohácsi csatamezőn önmagát és a nyugati civilizációt védve, ám a nyugati birodalmi politika által cserben hagyva megroppant a túlerővel szemben, majd fokozatosan elveszítette függetlenségét.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásánál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket. Rámutatott: nagyszüleink nemzedéke 1945-ben megtapasztalta, hogy milyen a náci birodalmi megszállás alól a szovjet fegyverektől elnyert ,,felszabadúlás",
Felidézte: 1848-ban Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, de magyar kapitalisták, magyar bankok és magyar pénz nélkül.
Elmondta: 1816-ban egy magánbank szerezte meg a birodalomban a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és ez az Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank 1848 tavaszán elkezdte korlátozni a nemesfém alapú pénzkibocsátást, ami miatt a papírpénz értékcsökkenésétől tartó lakosság Budán és Pozsonyban is megrohamozta a pénzváltó helyeket. Ilyen körülmények között javasolta a pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos március 3-án az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását, amiben a magyar monetáris szuverenitás iránti igény testesült meg – tette hozzá Kövér László.
Hozzátette: a bécsi magánbank hitelt ajánlott a magyar pénzügyminisztériumnak annak fejében, hogy az elismeri a magánbank kizárólagos pénzkibocsátási jogát Magyarországon is, ám ezt Kossuth elutasította, mert tudta, hogy idegen magánhatalmak pénzéből nem lehet a nemzet érdekeit képviselő államot felépíteni.
,,Ez volt a fordulópont, amikor a birodalom eldöntötte, hogy katonai erővel fojtja el a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát" – húzta alá Kövér László. Hozzáfűzte: több mint jelképes értékű az is, hogy a világosi fegyverletétel után, miután a komáromi erődből elvonult a honvédség, a birodalmi katonaság máglyán égette el a magyarok pénzét, a Kossuth-bankókat, abban bízva, hogy a máglyatűzben végleg elvész a magyar szabadság is.
– szögezte le Kövér László, rámutatva: az a 20. században is életben tartotta a magyarságot, amely 1990-ben eljutott a független magyar állam újjászületéséhez.
Kiemelte: 35 esztendő távlatából egyre pontosabban érthető, hogy 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában, nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből.
,,Nem akartunk arra gondolni, hogy az akkori nagy geopolitikai rendszerváltás számunkra (…) csak gyarmattartóink cseréjét jelentheti” – jelentette ki Kövér László.
Elmondta: a magyarok, szlovákok és minden térségbeli nemzet egy olyan Európai Unióhoz csatlakozott, amely a második világháború után a szabadságban élő, keresztény kultúrájú európai nemzetek együttműködését testesítette meg, és amelyben a csatlakozó országok nemzeti államaik, gazdaságuk és identitásuk megőrzésének és erősítésének biztosítékát látták.
,,Napjainkban azonban
– hangsúlyozta Kövér László.
Hozzátette: mindez azért történik, mert ahogy egykoron a Habsburg-birodalom vezetését, úgy most az Európai Unióét is magánhatalmi érdekek ejtették túszul.
Kijelentette: az európai emberek érdekei ellen folytatott jelenlegi politikai és gazdasági hadjáratban Magyarország olyan, mint 1849-ben a komáromi erőd volt: bevehetetlen.
Hozzáfűzte: 176 évvel ezelőtt a komáromi erőd magára maradt, Magyarország azonban most nem fog magára maradni, mert a Nyugat vezető erejének élére ismét a józan ész választott elnököt, aki a nyugati világot nem szétverni, hanem erősíteni akarja.
Rámutatott: Magyarország Európában nem társtalan, mert minden európai nemzetben a józan ész tábora van társadalmi többségben, és csak idő kérdése, hogy politikai többségé válva az európai nemzetek visszaszerezzék a saját országuk politikája feletti irányítást.
Az ünnepi fogadás során a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket is átadtak, tákoztat az MTI.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!