Kövér László: a magyar szabadság íze soha nem felejthető

amely a mohácsi csatamezőn önmagát és a nyugati civilizációt védve, ám a nyugati birodalmi politika által cserben hagyva megroppant a túlerővel szemben, majd fokozatosan elveszítette függetlenségét.

Az Országgyűlés elnöke elmondta: a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásánál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket. Rámutatott: nagyszüleink nemzedéke 1945-ben megtapasztalta, hogy milyen a náci birodalmi megszállás alól a szovjet fegyverektől elnyert ,,felszabadúlás",

Felidézte: 1848-ban Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, de magyar kapitalisták, magyar bankok és magyar pénz nélkül.

Elmondta: 1816-ban egy magánbank szerezte meg a birodalomban a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és ez az Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank 1848 tavaszán elkezdte korlátozni a nemesfém alapú pénzkibocsátást, ami miatt a papírpénz értékcsökkenésétől tartó lakosság Budán és Pozsonyban is megrohamozta a pénzváltó helyeket. Ilyen körülmények között javasolta a pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos március 3-án az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását, amiben a magyar monetáris szuverenitás iránti igény testesült meg – tette hozzá Kövér László.

Hozzátette: a bécsi magánbank hitelt ajánlott a magyar pénzügyminisztériumnak annak fejében, hogy az elismeri a magánbank kizárólagos pénzkibocsátási jogát Magyarországon is, ám ezt Kossuth elutasította, mert tudta, hogy idegen magánhatalmak pénzéből nem lehet a nemzet érdekeit képviselő államot felépíteni.

,,Ez volt a fordulópont, amikor a birodalom eldöntötte, hogy katonai erővel fojtja el a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát" – húzta alá Kövér László. Hozzáfűzte: több mint jelképes értékű az is, hogy a világosi fegyverletétel után, miután a komáromi erődből elvonult a honvédség, a birodalmi katonaság máglyán égette el a magyarok pénzét, a Kossuth-bankókat, abban bízva, hogy a máglyatűzben végleg elvész a magyar szabadság is.

– szögezte le Kövér László, rámutatva: az a 20. században is életben tartotta a magyarságot, amely 1990-ben eljutott a független magyar állam újjászületéséhez.

Kiemelte: 35 esztendő távlatából egyre pontosabban érthető, hogy 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában, nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből.

,,Nem akartunk arra gondolni, hogy az akkori nagy geopolitikai rendszerváltás számunkra (…) csak gyarmattartóink cseréjét jelentheti” – jelentette ki Kövér László.

Elmondta: a magyarok, szlovákok és minden térségbeli nemzet egy olyan Európai Unióhoz csatlakozott, amely a második világháború után a szabadságban élő, keresztény kultúrájú európai nemzetek együttműködését testesítette meg, és amelyben a csatlakozó országok nemzeti államaik, gazdaságuk és identitásuk megőrzésének és erősítésének biztosítékát látták.

,,Napjainkban azonban

– hangsúlyozta Kövér László.

• Hozzátette: mindez azért történik, mert ahogy egykoron a Habsburg-birodalom vezetését, úgy most az Európai Unióét is magánhatalmi érdekek ejtették túszul.

• Kijelentette: az európai emberek érdekei ellen folytatott jelenlegi politikai és gazdasági hadjáratban Magyarország olyan, mint 1849-ben a komáromi erőd volt: bevehetetlen.

• Hozzáfűzte: 176 évvel ezelőtt a komáromi erőd magára maradt, Magyarország azonban most nem fog magára maradni, mert a Nyugat vezető erejének élére ismét a józan ész választott elnököt, aki a nyugati világot nem szétverni, hanem erősíteni akarja.

Rámutatott: Magyarország Európában nem társtalan, mert minden európai nemzetben a józan ész tábora van társadalmi többségben, és csak idő kérdése, hogy politikai többségé válva az európai nemzetek visszaszerezzék a saját országuk politikája feletti irányítást.

Az ünnepi fogadás során a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket is átadtak, tákoztat az MTI.