Hirdetés

Kövér László: a magyar szabadság íze soha nem felejthető

Kövér

Kövér László Révkomáromban: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak

Fotó: MTI

A magyar szabadság íze soha nem felejthető, és ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Révkomáromban. Kövér László ünnepi beszédet mondott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Magyarország nagykövetsége által rendezett fogadáson csütörtökön.

EN-összeállítás

2025. március 13., 20:572025. március 13., 20:57

2025. március 13., 21:022025. március 13., 21:02

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László beszédében rámutatott: a Felvidék különösen jeles helyszíne az emlékezésnek és az ünneplésnek, mivel – mint mondta – ,,itt volt a kezdet és a vég”, mert bár a szó szűk értelmében vett forradalom Pesten tört ki március 15-én, a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án a Pozsonyi Országgyűlésben elkezdődött, a fegyveres szabadságharc pedig a komáromi erődben ért véget 1849. szeptember 27-én.

Kijelentette: az 1848-as nemzedék egy akkor már több mint 300 éves magyar álmot valósított meg, a magyar állam függetlenségének helyreállítását,

Hirdetés

amely a mohácsi csatamezőn önmagát és a nyugati civilizációt védve, ám a nyugati birodalmi politika által cserben hagyva megroppant a túlerővel szemben, majd fokozatosan elveszítette függetlenségét.

Az Országgyűlés elnöke elmondta: a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásánál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket. Rámutatott: nagyszüleink nemzedéke 1945-ben megtapasztalta, hogy milyen a náci birodalmi megszállás alól a szovjet fegyverektől elnyert ,,felszabadúlás",

Idézet
a mi nemzedékünk pedig 1990-ben megtapasztalta, hogy milyen az, amikor a kommunista birodalom által letaposott ország felett megjelennek a nyugati kapitalista ,,liberátorok."

Felidézte: 1848-ban Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, de magyar kapitalisták, magyar bankok és magyar pénz nélkül.

Elmondta: 1816-ban egy magánbank szerezte meg a birodalomban a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és ez az Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank 1848 tavaszán elkezdte korlátozni a nemesfém alapú pénzkibocsátást, ami miatt a papírpénz értékcsökkenésétől tartó lakosság Budán és Pozsonyban is megrohamozta a pénzváltó helyeket. Ilyen körülmények között javasolta a pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos március 3-án az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását, amiben a magyar monetáris szuverenitás iránti igény testesült meg – tette hozzá Kövér László.

Rámutatott: Kossuth tudta, hogy magyar gazdaságot és magyar államot csak magyar közpénzre lehet építeni.

Hozzátette: a bécsi magánbank hitelt ajánlott a magyar pénzügyminisztériumnak annak fejében, hogy az elismeri a magánbank kizárólagos pénzkibocsátási jogát Magyarországon is, ám ezt Kossuth elutasította, mert tudta, hogy idegen magánhatalmak pénzéből nem lehet a nemzet érdekeit képviselő államot felépíteni.

,,Ez volt a fordulópont, amikor a birodalom eldöntötte, hogy katonai erővel fojtja el a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát" – húzta alá Kövér László. Hozzáfűzte: több mint jelképes értékű az is, hogy a világosi fegyverletétel után, miután a komáromi erődből elvonult a honvédség, a birodalmi katonaság máglyán égette el a magyarok pénzét, a Kossuth-bankókat, abban bízva, hogy a máglyatűzben végleg elvész a magyar szabadság is.

Idézet
A magyar szabadság azonban nem hamvadt el a történelem máglyáin”

– szögezte le Kövér László, rámutatva: az a 20. században is életben tartotta a magyarságot, amely 1990-ben eljutott a független magyar állam újjászületéséhez.

Kiemelte: 35 esztendő távlatából egyre pontosabban érthető, hogy 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában, nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből.

,,Nem akartunk arra gondolni, hogy az akkori nagy geopolitikai rendszerváltás számunkra (…) csak gyarmattartóink cseréjét jelentheti” – jelentette ki Kövér László.

Elmondta: a magyarok, szlovákok és minden térségbeli nemzet egy olyan Európai Unióhoz csatlakozott, amely a második világháború után a szabadságban élő, keresztény kultúrájú európai nemzetek együttműködését testesítette meg, és amelyben a csatlakozó országok nemzeti államaik, gazdaságuk és identitásuk megőrzésének és erősítésének biztosítékát látták.

,,Napjainkban azonban

Idézet
az Európai Unió vezetése a szemünk láttára változtatja az uniót korábbi önmaga ellentétévé, egy keresztény- és nemzetellenes erővé, amelynek béke helyett háború, demokrácia helyett diktatúra, és jólét helyett az európai emberek elszegényítése a célja"

– hangsúlyozta Kövér László.

  • Hozzátette: mindez azért történik, mert ahogy egykoron a Habsburg-birodalom vezetését, úgy most az Európai Unióét is magánhatalmi érdekek ejtették túszul.

  • Kijelentette: az európai emberek érdekei ellen folytatott jelenlegi politikai és gazdasági hadjáratban Magyarország olyan, mint 1849-ben a komáromi erőd volt: bevehetetlen.

  • Hozzáfűzte: 176 évvel ezelőtt a komáromi erőd magára maradt, Magyarország azonban most nem fog magára maradni, mert a Nyugat vezető erejének élére ismét a józan ész választott elnököt, aki a nyugati világot nem szétverni, hanem erősíteni akarja.

Rámutatott: Magyarország Európában nem társtalan, mert minden európai nemzetben a józan ész tábora van társadalmi többségben, és csak idő kérdése, hogy politikai többségé válva az európai nemzetek visszaszerezzék a saját országuk politikája feletti irányítást.

Az ünnepi fogadás során a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket is átadtak, tákoztat az MTI.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés