Falrestaurálás Somogyom templomában. Alapos munkára van szükség
Fotó: Hajdú-Nagy István
Erdély egyik legizgalmasabb Szent László-falképe látható a somogyomi szász evangélikus templomban, de nem ez az egyetlen érték, amit a restaurátorok felfedeztek. Augusztusban nyári egyetemet is szerveztek, ahol diákok gyakorolták a falrestaurálást.
2025. augusztus 18., 16:262025. augusztus 18., 16:26
2025. augusztus 18., 16:292025. augusztus 18., 16:29
A Segesvár és Medgyes között húzódó Küküllő menti dombságon egy szűk 50 kilométeres körzetben mintegy 45–48 falképes középkori templom található. E templomoknak csak egy része ismert a nagyközönség számára. Közöttük van a somogyomi szász evangélikus templom is, amelyben évről évre újabb értékeket fedeznek fel a szakemberek.
Medgyestől pár kilométerre található Küküllőalmás község, amelynek része Somogyom. A községben mintegy ezerhétszázan laknak, a központban 213 magyar református él, míg Somogyomban körülbelül száz római katolikus és nyolcvan református. Mint Hajdú-Nagy István református lelkésztől megtudtuk, Somogyomban két szász evangélikus család lakik még, de ők a református templomba járnak; nagy ünnepeken szoktak csak Medgyesre menni istentiszteletre.
Részlet a gazdagon festett falról
Fotó: Hajdú-Nagy István
Az idősek vasárnapját közösen tartják a küküllőalmási és somogyomi reformátusok, és összekötötték egy magyar nappal is. Fontos számukra, hogy szórványban is biztosítsák a közösségi élményeket, a magyar kulturális értékek megőrzését és az anyanyelv ápolását. Különösen fontos ez, hiszen a községben nincs magyar nyelvű óvoda vagy iskola.
Somogyomban öt templom áll: a református és római katolikus mellett görögkatolikus, ortodox és a már használaton kívüli szász evangélikus.
Fotó: Hajdú-Nagy István
Kiss Lóránd marosvásárhelyi falképrestaurátor érdeklődésünkre elmondta, hogy a falu első okleveles említése 1317-ből származik, evangélikus temploma pedig a XIV. században épült gótikus stílusban. A közelmúltban a templomban értékes XIV.-XV. századi freskókat fedeztek fel. Megtudtuk: a somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting XIX. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a templom déli homlokzatát ábrázolja, ahol a diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még értelmezhető állapotban volt a freskó. Ám 1854-re a templom annyira rossz állapotba került, hogy megtiltották a használatát. Az 1859-ben befejezett felújítás során a belső falképeket bemeszelték. 2002 júniusában Mihály Ferenc falrestaurátor fényképeket készített a templomban, amelyeken már látszottak a hámló mészrétegek alól előtűnő festmények. 2003-ban, a görögkatolikus közösség által végzett felújítás során az északi hajófal középrészén két egymás alatti jelenet tárult fel: Szent Katalin Maxentius császár előtt, valamint Szent Katalin vértanúsága.
A kutatás eredményeként kiderült, hogy a somogyomi templombelső a Küküllő-mente egyik legépebben fennmaradt falképegyüttesét rejti” – mutat rá a restaurátor.
A nyári egyetem idei résztvevői
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
A templomhajó északi fala teljes mértékben ki van festve (140 négyzetméter), négy egymás alatti regiszterben. A legfelső regiszter teljes szélességében a Szent László-legenda látható. Alatta Szent Katalin vértanúságának legendája, az alatt Szent Margité, míg a legalsó regiszterben Szent Péter vértanúságának jelenete és az utolsó ítélet kapott helyet. A nyugati északi hajófalon, illetve a szentély déli falán feliratos felszentelési keresztek is láthatók. A freskók a XIV. század vége és a XV. század eleje közötti időszakra tehetők. Az utolsó ítélet jelenetétől eltekintve a többi falkép festőjeként az egyik almakeréki mestert azonosították. A képek nagyobbrészt jó freskótechnikában készültek, színviláguk az oxid alapú pigmentekre (okker, barna, vörös árnyalatok), valamint cinóbervörösre, rézzöldre és azuritkékre épül.
Tanulnak és gyakorlatoznak
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
Kiss Lóránd sorolta a látnivalókat: a szentélyben végzett kutatás során kiderült, hogy a teljes belsőt egységes gótikus festés borítja (kb. 120 négyzetméter), amelynek feltárt részletei különleges ikonográfiai megoldásokat sejtetnek. A diadalív bélletén a tíz okos és balga szűz példázata látható. A déli szentélyfalon a kutatóablakok alapján egy Cselekvő Krisztus-ábrázolás sejthető. (E ritka ikonográfiai típusnak mindössze két pár darabja ismert a történeti Magyarország területén.)
A szentély oldalfalain a nyílások alapján apostolgaléria sejthető. A szentélyfalon és a boltozaton a meszelés rétegein a festmények pigmentjei – ólomvörös, rézkék és rézzöld – átütöttek. (Hasonló jelenség figyelhető meg a riomfalvi és a kőhalmi evangélikus templomban is.)
Nemcsak belül, hanem a somogyomi templom külső falfelületein is három helyen fedeztek fel freskónyomokat: a szentély déli oldalán egy, a darlacihoz hasonló nagyméretű Szent Kristóf-ábrázolás töredékét, a keleti oldalon egy Pietá-maradványt, valamint a hajdani sekrestye felett egy mára már azonosíthatatlan freskórészletet.
A falképrestaurálás titkaiba avatják be a résztvevőket
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
„A 2009-ben végzett falkutatás során eltávolítottuk a cementes vakolatok jelentős részét, és sürgősségi konzerválást is végeztünk. A következő években még két alkalommal folytattunk feltárási és konzerválási munkálatokat, részben magántámogatásokból, részben önkéntes alapon. Feltártuk a Szent László-legenda teljes felületét, valamint a Szent Margit- és Szent Katalin-legendák jelentős részét. E munkálatok során került sor a két középkori stallum (ülőpad) restaurálására és Medgyesre szállítására is” – magyarázza a szakember.
A falképek konzerválása és restaurálása évről évre lépésekben történik. A munkálatok finanszírozását cégek, magánszemélyek, valamint a Teleki László Alapítvány (a Szent László-legenda restaurálása) támogatta. Immár három éve a templom freskóit az Arcus Egyesület és a Kulturerbe Kirchenburgen Egyesület által közösen szervezett nyári egyetem keretében restaurálják.
Az idei nyári egyetemet a Román Építészkamara (Ordinul Arhitecților din România) támogatása tette lehetővé.
A falképrestaurátor kiemelte: a feltárás azért fontos, mert ráirányítja a figyelmet ezekre a rejtőzködő, a magyar közönség számára ismeretlen, ám nem idegen kultúrértékekre. Az állagmegőrzés biztosítja a falképek hosszú távú fennmaradását.
Kiss Lóránd magyarázza a teendőket
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
Kiss Lóránd hozzátette: a freskókon és a középkori stallumokon kívül más értékek is találhatók a templomban. A szakértők szerint a nyugati karzat középkori eredetű, akárcsak a két, vasalattal díszített templomajtó. A szentély mérműves ablakaiban középkori festett ólomüvegek maradtak fenn. A templom hajdani gótikus szárnyas oltára a XX. század elején a segesvári múzeumba került, majd az 1950-es években a Bukaresti Szépművészeti Múzeum kölcsönkérte két évre; jelenleg is ott látható.
Kiss Lóránd falképrestaurátort és Hajdú-Nagy István református lelkészt is megkértük, hogy emeljenek ki egy különlegesebb freskót a somogyomi templom faláról. Kiss Lóránd szerint a templom két izgalmas ikonográfiai ábrázolást rejt: az egyik a hajó északi falának legfelső regiszterében látható Szent László-legenda, amely részletgazdagságával kiemelkedik az erdélyi Szent László-ábrázolások közül; a másik a szentély déli oldalán található Cselekvő Krisztus-jelenet. Ilyen típusból a somogyomin kívül mindössze kettő ismert a középkori Magyarország területéről, mindkettő a Felvidéken.
A kereszt körül asszonyok állnak, s a falkép számos érdekes részletet tartalmaz.
Aki szeretné meglátogatni a somogyomi szász evangélikus templomot, a kulcsot Pál Dániel bácsinál találja meg, akit minden helybéli ismer. A küküllőalmási református lelkész is szívesen vállal templombemutatást, amikor otthon tartózkodik.
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem facebook-oldala
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!