A 19–20. század fordulójának polgári életformájába nyújt egyedi betekintést a gyulai Ladics-ház
Fotó: Bede Laura
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, amelyben nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház nem rekonstrukció és nem díszlet: egy vidéki gyulai polgárcsalád több mint száz éven át megőrzött öröksége, amely ma egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába, és élő emléke a Békés vármegyei város múltjának.
2026. január 07., 17:582026. január 07., 17:58
2026. január 07., 18:092026. január 07., 18:09
Magyarország történelmi fürdővárosában lépten-nyomon érdekességekre bukkanhatunk, hiszen a turisták körében leginkább látogatott Gyulai Várfürdőn, váron és Almásy-kastélyon kívül számos látnivaló található még a Békés vármegyei, román határ menti városban. Decemberi látogatásunkkor a Százéves Cukrászdából kijövet fedeztünk fel egy újabb kuriózumot, amelyről rövid időn belül kiderült: nemcsak Gyula városának különleges érték, hanem egyúttal a teljes magyar történelemnek.
A 19. századi világ „kapuját átlépve” megtudtuk, hogy míg a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, addig a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. A körbevezetésen kiemelték, hogy Magyarországon nincs más hasonló komplexitású polgári hagyaték, amelynek keretében mind a tárgyi, mind az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. Az örökség magába foglalja a család 19. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt.
A Ladics család történetével is megismerkedhetnek a látogatók
Fotó: Bede Laura
Mielőtt azonban minden apró és érdekes részletet szemügyre vennénk, megismerhetjük a Ladicsok történetét személyes elbeszéléseik alapján, ugyanis a tárlat a család fontosabb tagjainak bemutatkozásával indul.
A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban. Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként
Fotó: Bede Laura
A tárlatvezetésen kiderült az is, hogy a földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. Az 1840-es években Szakál Lajos, a reformkor neves gyulai költője, mint megyei al-, majd főjegyző élt itt.
Az első Ladics, aki a házba költözött, dr. Ladics György volt, aki felesége hozományaként kapta azt Sztojanovits Szilárd vagyonos gyulai kereskedőtől. Leszármazottjaik bő száz éven át éltek itt. A Ladics család utolsó leszármazottai 1978-ban hagyták a városra az ingatlant és a három generáción át gyűjtött tárgyakat, az épületet 1989-ben nyitották meg múzeumként.
A felújítást követően megnyitották többek között a konyhát, amit eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be
Fotó: Bede Laura
35 évnyi működés után tavaly komplex felújításon esett át az épület. A ház korábban is látogatható részei (az étkezőként is funkcionáló közösségi tér, a szalon és a hálószobák) alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. A restaurálást követően ugyanakkor megnyitották az eddig nem látogatható részeket is: a konyhát, a kamrát és a fürdőt, melyeket eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be.
Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját is
Fotó: Bede Laura
Az új kiállítótérben a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja mutatja be a vezetékes vízhálózat előtti polgári fürdési szokásokat. Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját, a korabeli – s a mai kor embere számára különösnek ható, a padlástérből utántöltött – ejtőtartályos melegvíz-előállítást, illetve a kor tisztálkodási lehetőségeit. Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi konyha és a kamra, amelyeket korhű, kipróbálható replikákkal rendeztek be.
Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi kamra
Fotó: Bede Laura
A kamrába is kerültek interaktív elemek
Fotó: Bede Laura
Emellett számos interaktív elemet is elhelyeztek a tárlatban, melyek közül a kurátor szerint a leglátványosabb a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. A látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták. A munkálatok során továbbá kialakítottak egy múzeumpedagógiai termet, amely kisebb rendezvényeknek és időszaki kiállításoknak adhat otthont. Ugyanakkor megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves Cukrászdát.
Az „üvegszoba” (nyári ebédlő, olvasó, pipázó, kávézó) közepén 6 személyre terített asztal
Fotó: Bede Laura
Így látogatás közben akár átugorhatunk egy finom kávéra, vagy megvárhatjuk, amíg elkezdődik valamely tematikus tárlatvezetés. December 23. és január 11. között például minden nap 14 órától azt árulják el a látogatóknak:
A különböző események időpontjai, valamint az ünnepi és hagyományos nyitvatartással kapcsolatos információk elérhetők a Ladics-ház magyar, román és angol nyelvű honlapján.
Aki egyszer Gyulán járt, könnyen megérti, miért tér vissza ide olyan sok romániai turista. December elején nekünk is lehetőségünk nyílt felfedezni Magyarország történelmi fürdővárosát, amely számos látnivalót és programlehetőséget kínál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!