A Kádár-rendszer rendőrei háromszor verték meg Nagy Ferót
Fotó: MTVA
A magyar rockzene meghatározó alakja, Nagy Feró őszintén mesélt pályája kezdetéről, világsztársága meghiúsulásáról és a politikai üldöztetés éveiről az M5-ön látható, Húrokon írt történelem című műsorban. A Kossuth-díjas előadó felidézte, olykor súlyos árat fizetett a véleményéért.
2025. augusztus 01., 22:222025. augusztus 01., 22:22
2025. augusztus 01., 22:242025. augusztus 01., 22:24
Nagy Feró első gázsija zenészként 35 forint volt, de a zenélés üzleti része sokáig nem foglalkoztatta, mert nem hitte, hogy valaha is megélhet majd belőle. A közönség szeretete és a rockzene nyújtotta szabadság vonzotta. Mint mondta az M5-ön látható, Húrokon írt történelem című műsorban
„Eleinte eszünkbe nem jutott, hogy híres zenekar lehet belőlünk. Az első koncerten alig voltak százan, majd a következőn 500-an, a harmadikon 1500-an. Szájról szájra terjedt a hírünk” – kezdett bele sikertörténetébe a Kossuth-díjas előadó. Felidézte, a 80-as években már úgy érezte, hogy nincs esélyük komolyabb karrierre Magyarországon, ezért beíratta az egész zenekart egy angol nyelvtanfolyamra.
„Biztos voltam benne, hogy amit csinálunk, az akár Londonban is megállná a helyét, lenne rá igény, értékelnék. Elkezdtünk angolórákra járni, készültünk arra, hogy valahogy meglógunk.
– osztotta meg Nagy Feró, hogyan esett el az áhított világhírnévtől. Hozzátette, olvasta a róla szóló jelentéseket: folyamatosan megfigyelték őt, volt, hogy egyszerre tizenketten. Viselkedése és véleménye miatt pedig gyakran kellett szembenéznie a hatóságokkal.
(…) Fájt, de nem ijesztett meg, mert meggyőződésem volt, hogy igazam van. Nem én voltam a rendszer ellen, hanem ők ellenem” – hangsúlyozta a zenész, aki azt is megosztotta: saját maga választotta a „nemzet csótánya” művésznevet, ha már a „csalogánya” nem lehetett. A teljes beszélgetés újranézhető az adásba kerülés után hét napig a Médiaklikken.
A magyar történelem dicsőséges eseményét, a nándorfehérvári diadal nemzeti hőseit ünnepli július 22-én a közmédia. A középkori magyar királyság egyik legfényesebb győzelmének évfordulójára a közmédia több csatornája készül tematikus műsorokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!