
Magyar klasszikus zene. Az év életműdíjasa címet Medveczky Ádám, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház karmestere kapta
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Másodszor adta át a Bartók Rádió az előző év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseként díjait a hazai klasszikus zene kiválóságainak, tizenegy kategóriában. A Budapest Music Centerben rendezett telt házas Bartók Rádió Zenei Díjátadón a kitüntetések között két külön jazz elismerést is kiosztottak, a Babos jazz előadói és a Vukán György jazz alkotói díjat.
2025. május 17., 17:032025. május 17., 17:03
2025. május 17., 17:092025. május 17., 17:09
A közszolgálati média küldetésének tekinti a kiemelkedő zenei tevékenységek elismerését több műfajban is: a Petőfi Zenei Díjjal évről évre a könnyűzenei élet nagyságait, a két éve alapított Dankó Zenei Díjjal a népzene, a magyar nóta, a cigányzene, valamint az operett kiválóságait, a tavaly létrehozott Bartók Rádió Zenei Díjjal pedig a komolyzenei és a jazz szcéna legnagyobb alakjait tünteti ki.
A díjátadón az idén a Közmédia Év embere díjjal kitüntetett Kurtág György zeneszerzőt is köszöntötték, Gőz László szóban méltatta a 99 éves mestert, Perényi Miklós gordonkaművész pedig Kurtág-műveket játszott. Az est fellépői között volt továbbá a Fekete-Kovács Kornél által vezetett, tavalyi Bartók Rádió Zenei díjas Modern Art Orchestra, valamint Kokas Katalin és Osztrosits Éva hegedűművész, Bogányi Gergely zongoraművész, és a Rádiózenekar két szólamvezetője, Varga Fruzsina fuvola- és Bábel Klára hárfaművész.
„Nincs annál nagyobb öröm, mint hogy elismerhetjük a magyar zenei élet nagyságait, azokat a művészeket, akik gyakran szereplői a Bartók Rádió műsorainak is. Büszkék vagyunk rá, hogy minden kitüntetett muzsikussal nagyon jó a kapcsolatunk, és hogy azt a visszajelzést kaptuk tőlük, szeretik a Bartók Rádiót. Mi pedig e díjjal meghálálhatjuk a sok csodálatos előadást, amelyben a rádión keresztül is és a koncerttermekben részesítik a közönséget” – mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója.
Az év hangszeres művésze elismerést idén Kelemen Barnabás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Kelemen Kvartett alapítója, a Fesztiválakadémia Budapest társalapító művészeti vezetője vehette át.
A zenekart édesapja, Záborszky József zenepedagógus alapította 1954 szeptemberében, az akkori Szent István Gimnázium amatőr zenész diákjaiból. Az együttes mára egy jellegzetes arculattal bíró, egyedülálló nemzeti értéket képviselő, állami fenntartású hivatásos szimfonikus zenekarrá vált.
Az év zenei eseménye a Dohnányi Ernő Zenei Központ 2024. szeptember 30-i megnyitása, átadása lett, amely azóta a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek új otthona. A felújított zenei bázisban korszerű koncertstúdiók, s egyben énekkari és zenekari próbaterem található. A közönség és a muzsikusok körében egyre népszerűbb Jókai utcai központban nyilvános hangversenyeket is rendeznek, itt kapnak helyet az MRME ifjúsági és kamarakoncertjei és a Bartók Rádió stúdiókoncertjei is. Falai között számos rádiófelvétel is készül. A Rádiózenekar alapítójáról elnevezett központ rövid idő alatt fontos helyszínévé vált a hazai koncertéletnek, hamar bekerült a vérkeringésébe.
Vendégkarmesterként olyan külföldi együtteseket vezényelt, mint a Londoni Filharmonikusok, a zürichi Tonhalle, a tokiói NHK Szimfonikusok, a londoni Philharmonia Orchestra, a párizsi Radio France filharmonikus zenekara, a BBC valamennyi együttese, a milánói La Scala filharmonikus zenekara vagy a Bajor Állami Operaház zenekara. Magyarországon is rendszeresen fellép, koncertet adott többek közt a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal, az Operával és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. Szívügye a magyar zene népszerűsítése itthon és külföldön is egyaránt, legutóbb a skandináv BIS lemezkiadó gondozásában rögzítette Liszt Faust- és Dante-szimfóniáit, valamint lemezre vette Dohnányi összes zenekari művét, ami 2026-ban jelenik meg egy párizsi kiadó gondozásában.
Az év zenei együttese elismerést a 70 éves Magyar Rádió Gyermekkórusa kapta, az együttest Dinyés Soma vezető karnagy és a gyerekkórus néhány tagja képviselte az eseményen. A kórust 1954-ben Botka Valéria hozta létre férjével, Csányi Lászlóval. Idén tavasszal egy jubileumi hangversennyel ünnepelték alapítási évfordulójukat egy különleges estén, amelyen a Magyar Rádió Gyermekkórusának vendégeként a Francia Rádió Gyermekkórusa is színpadra állt.
Az év énekművésze Sümegi Eszter Kossuth-díjas operaénekesnő, érdemes és kiváló művész lett, az Operaház művésze, aki pályafutása alatt számos rangos fesztiválon és színházban lépett fel, énekelt a Bregenzi Fesztiválon, a Torontói Operában, a bécsi Staatsoperben vagy a Frankfurti Operában. Tavaly az Operaházban a Turandotban aratott hatalmas sikert.
Az év hangversenye a MÁV Szimfonikus Zenekarának 2024. május 24-i és május 25-i dupla jubileumi koncertje lett, amelyeket Kobajasi Kenicsiró vezényelt. A zenekar és a japán karmester szoros és gyümölcsöző művészi együttműködése öt évtizedre tekint vissza, hiszen 2024-ben volt 50 éve, hogy Kobajasi Kenicsiró megnyerte a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyét, amelyben a MÁV-zenekart is vezényelte. A jubileumot az együttes tavaly két telt házas nagy sikerű koncerttel ünnepelte a Zeneakadémián és „ráadásként” az Erkel Színházban. A díjat Lendvai György, a MÁV-zenekar igazgatója vette át.
Az év életműdíjasa címet Medveczky Ádám, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház karmestere kapta. Medveczky Ádám 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyének 2. díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még ebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, illetve az Operaház karmestere lett, elsőként a Così fan tuttét vezényelve. Az életműdíjas pályafutása során a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarát (későbbi MATÁV Szimfonikusok), valamint a Győri Filharmonikusokat is vezette zeneigazgatóként, illetve első karmesterként. Az összes rangos magyar szimfonikus zenekar élén gyakran megfordult, és ma is sokat dirigál.
aki korábban a Magyar Jazz Szövetség elnöke is volt. A magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A díjazott a Zeneakadémia Jazz Tanszékének ütőtanári posztját is betöltötte.
A Vukán György jazz alkotói díjat Dresch Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, szaxofonművész, érdemes és kiváló művész kapta. A díjazott a mai magyar jazzélet kiemelkedő alakja, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
A nagyszabású gálaestet a Bartók Rádió május 23-án 20:35-tól, a Duna május 24-én 20:40-tól, míg az M5 kulturális csatorna május 25-én 22 órától tűzi műsorára.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!