Célpont? Traian Băsescu volt államfő szerint Irán az aranyosgyéresi vagy a Konstanca megyei amerikai támaszpont ellen is támadást indíthat
Fotó: MAPN
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
2026. március 17., 14:212026. március 17., 14:21
2026. március 17., 15:312026. március 17., 15:31
Băsescu egy, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben arról írt: lehetséges, hogy Irán megpróbálja megtámadni a Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi támaszpontokon állomásozó amerikai felszereléseket”, miközben a „radikalizálódott iszlamisták által végrehajtott terrorista támadások vagy a kibertámadások” szintén kockázatot jelentenek.
Kiemelve, hogy ez csupán „személyes vélemény, amelyet az a tény ihletett, hogy a nemzetközi fejlemények elsősorban a kiszámíthatatlan Trump miatt bizonytalanok”, Băsescu megjegyezte, Románia döntése, miszerint a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi katonai bázisokat az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátja, „helyes és hosszú távon az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megerősítésének, valamint Románia biztonságának érdekeit szolgálja”.
Ilyen helyzetben Románia rendelkezik a veszély elhárításához szükséges katonai felszereléssel, de senki sem garantálhatja az összes kockázat kiküszöbölését. Băsescu véleménye szerint „a román államnak sürgősen meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogyan kell cselekedni esetleges támadások esetén”.
„Talán jó lenne, ha mindannyian elgondolkodnánk azon, hol keresünk menedéket magunknak és a családunknak, van-e pénzünk és élelmünk két-három napra, ha szükség lenne rá.
„Jegyezzük meg! Már nem ingyenes, mint Afganisztánban, Irakban és a Balkánon” – vélekedett Traian Băsescu.
Ugyanakkor elemzők visszafogottabban nyilatkoznak az ügyben. A G4Media kérdésére Matthew Bunn, a Harvard Egyetem munkatársa rámutatott, hogy bár Iránnak vannak olyan rakétái, amelyek eljuthatnak Romániáig, a készlet korlátozott, és valószínűleg Izrael ellen tartogatják.„Aggodalomra adhatnak okot az esetleges kibertámadások, olajszállító hajók elleni támadások vagy terrorcselekmények” – tette hozzá.
Barry R. Posen, az MIT oktatója a portál szerint úgy véli, hogy a megtorlás fő csapásirányai az európai hírszerzési műveletek (kémkedés/felforgatás) lennének, bár úgy gondolja, hogy Iránnak jelenleg sokkal sürgetőbb prioritásai vannak. Az elemzők következtetése mindezek nyomán az, hogy
Így a fenyegetés a hibrid szférában marad: kibertámadások a kritikus infrastruktúra ellen vagy dezinformációs kampányok – mutattak rá.
Mint arról beszámoltunk, Eszmail Bagei iráni külügyi szóvivő hétfőn arra figyelmeztette a bukaresti hatóságokat, hogy politikai és jogi lépésekkel fog válaszolni abban az esetben, ha az ország megengedi az Egyesült Államoknak, hogy a területén lévő bázisokat Irán elleni műveletekhez használja. Bagei az Iran International tudósítása szerint kijelentette, Teherán arra szólít fel valamennyi államot, hogy ne avatkozzon be a február 28-án kirobbant háborúba.
– hangsúlyozta Esmaeil Baghaei heti sajtótájékoztatóján. A külügyi illetékes hozzátette, hogy egy ilyen lépés a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlan lenne, és nemzetközi felelősségre vonást vonna maga után Románia esetében. Irán korábban kilátásba helyezte , hogy európai városokat támad meg azokban az országokban, amelyek csatlakoznak az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteihez. Bagei nemrég arról beszélt: Irán elleni bármilyen lépést Teherán az agresszorokkal való együttműködésnek tekint, és háborús aktusnak minősít.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
A bukaresti külügyminisztérium hétfőn délután közleményben reagált a teheráni figyelmeztetésre.
A külügy emlékeztet, hogy a 2006-ban kötött kétoldalú megállapodás jogi keretet biztosít az Egyesült Államok számára arra, hogy folyamatos jelleggel katonai bázisokat használjon Romániában. „Románia több mint 10 éve ad otthont rakétavédelmi rendszereknek, amelyek az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetések ellen irányulnak. Ezek a rendszerek szigorúan védelmi jellegűek, és kizárólag önvédelmi célokra szolgálnak, az ENSZ Alapokmányával összhangban” – üzente Iránnak a román külügyminisztérium.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) amerikai légi utántöltő repülőgépek és egyéb hadi felszerelések ideiglenes romániai állomásoztatását hagyta jóvá március 11-ei ülésén. A nemzetbiztonsági ügyekben illetékes testület monitorozó berendezések és az Olt megyei Deveselun található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. Az amerikai haderő romániai jelenlétének ideiglenes bővítését – amely két ország közötti stratégiai partnerség alapján kerül sor – másnap a parlament is jóváhagyta.
Közlése szerint nem az iráni célpontok elleni támadásokban közvetlenül részt vevő bombázókat vagy vadászgépeket telepítenek romániai bázisokra, hanem légi utántöltő gépeket, vagyis úgynevezett „repülő benzinkutakat”. „Olyan hadi felszerelésekről van szó, amelyek növelik Románia biztonságát. Biztosíthatom tehát a románokat, hogy nincs okuk aggodalomra, országuk biztonságban van, sőt erősödik biztonsága” – hangoztatta az elnök azok megnyugtatása érdekében, akik szerint Románia is célponttá válhat az iráni hadsereg számára az amerikai katonai jelenlét növelése miatt.
Az Egyesült Államok legfeljebb 90 napra telepít katonai erőket és felszereléseket Romániába – közölték hivatalos források a CSAT szerdai ülése után.
Az aranyosgyéresi támaszpontra megfigyelő és hírszerzési rendszerek – köztük drónok –, valamint olyan kiszolgáló berendezések kerülnének, amelyek nem helyezhetők el a Konstanca megyei bázison.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!