
Célpont? Traian Băsescu volt államfő szerint Irán az aranyosgyéresi vagy a Konstanca megyei amerikai támaszpont ellen is támadást indíthat
Fotó: MAPN
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
2026. március 17., 14:212026. március 17., 14:21
2026. március 17., 15:312026. március 17., 15:31
Băsescu egy, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben arról írt: lehetséges, hogy Irán megpróbálja megtámadni a Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi támaszpontokon állomásozó amerikai felszereléseket”, miközben a „radikalizálódott iszlamisták által végrehajtott terrorista támadások vagy a kibertámadások” szintén kockázatot jelentenek.
Kiemelve, hogy ez csupán „személyes vélemény, amelyet az a tény ihletett, hogy a nemzetközi fejlemények elsősorban a kiszámíthatatlan Trump miatt bizonytalanok”, Băsescu megjegyezte, Románia döntése, miszerint a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi katonai bázisokat az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátja, „helyes és hosszú távon az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megerősítésének, valamint Románia biztonságának érdekeit szolgálja”.
Ilyen helyzetben Románia rendelkezik a veszély elhárításához szükséges katonai felszereléssel, de senki sem garantálhatja az összes kockázat kiküszöbölését. Băsescu véleménye szerint „a román államnak sürgősen meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogyan kell cselekedni esetleges támadások esetén”.
„Talán jó lenne, ha mindannyian elgondolkodnánk azon, hol keresünk menedéket magunknak és a családunknak, van-e pénzünk és élelmünk két-három napra, ha szükség lenne rá.
„Jegyezzük meg! Már nem ingyenes, mint Afganisztánban, Irakban és a Balkánon” – vélekedett Traian Băsescu.
Ugyanakkor elemzők visszafogottabban nyilatkoznak az ügyben. A G4Media kérdésére Matthew Bunn, a Harvard Egyetem munkatársa rámutatott, hogy bár Iránnak vannak olyan rakétái, amelyek eljuthatnak Romániáig, a készlet korlátozott, és valószínűleg Izrael ellen tartogatják.„Aggodalomra adhatnak okot az esetleges kibertámadások, olajszállító hajók elleni támadások vagy terrorcselekmények” – tette hozzá.
Barry R. Posen, az MIT oktatója a portál szerint úgy véli, hogy a megtorlás fő csapásirányai az európai hírszerzési műveletek (kémkedés/felforgatás) lennének, bár úgy gondolja, hogy Iránnak jelenleg sokkal sürgetőbb prioritásai vannak. Az elemzők következtetése mindezek nyomán az, hogy
Így a fenyegetés a hibrid szférában marad: kibertámadások a kritikus infrastruktúra ellen vagy dezinformációs kampányok – mutattak rá.
Mint arról beszámoltunk, Eszmail Bagei iráni külügyi szóvivő hétfőn arra figyelmeztette a bukaresti hatóságokat, hogy politikai és jogi lépésekkel fog válaszolni abban az esetben, ha az ország megengedi az Egyesült Államoknak, hogy a területén lévő bázisokat Irán elleni műveletekhez használja. Bagei az Iran International tudósítása szerint kijelentette, Teherán arra szólít fel valamennyi államot, hogy ne avatkozzon be a február 28-án kirobbant háborúba.
– hangsúlyozta Esmaeil Baghaei heti sajtótájékoztatóján. A külügyi illetékes hozzátette, hogy egy ilyen lépés a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlan lenne, és nemzetközi felelősségre vonást vonna maga után Románia esetében. Irán korábban kilátásba helyezte , hogy európai városokat támad meg azokban az országokban, amelyek csatlakoznak az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteihez. Bagei nemrég arról beszélt: Irán elleni bármilyen lépést Teherán az agresszorokkal való együttműködésnek tekint, és háborús aktusnak minősít.

Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
A bukaresti külügyminisztérium hétfőn délután közleményben reagált a teheráni figyelmeztetésre.
A külügy emlékeztet, hogy a 2006-ban kötött kétoldalú megállapodás jogi keretet biztosít az Egyesült Államok számára arra, hogy folyamatos jelleggel katonai bázisokat használjon Romániában. „Románia több mint 10 éve ad otthont rakétavédelmi rendszereknek, amelyek az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetések ellen irányulnak. Ezek a rendszerek szigorúan védelmi jellegűek, és kizárólag önvédelmi célokra szolgálnak, az ENSZ Alapokmányával összhangban” – üzente Iránnak a román külügyminisztérium.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) amerikai légi utántöltő repülőgépek és egyéb hadi felszerelések ideiglenes romániai állomásoztatását hagyta jóvá március 11-ei ülésén. A nemzetbiztonsági ügyekben illetékes testület monitorozó berendezések és az Olt megyei Deveselun található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. Az amerikai haderő romániai jelenlétének ideiglenes bővítését – amely két ország közötti stratégiai partnerség alapján kerül sor – másnap a parlament is jóváhagyta.
Közlése szerint nem az iráni célpontok elleni támadásokban közvetlenül részt vevő bombázókat vagy vadászgépeket telepítenek romániai bázisokra, hanem légi utántöltő gépeket, vagyis úgynevezett „repülő benzinkutakat”. „Olyan hadi felszerelésekről van szó, amelyek növelik Románia biztonságát. Biztosíthatom tehát a románokat, hogy nincs okuk aggodalomra, országuk biztonságban van, sőt erősödik biztonsága” – hangoztatta az elnök azok megnyugtatása érdekében, akik szerint Románia is célponttá válhat az iráni hadsereg számára az amerikai katonai jelenlét növelése miatt.
Az Egyesült Államok legfeljebb 90 napra telepít katonai erőket és felszereléseket Romániába – közölték hivatalos források a CSAT szerdai ülése után.
Az aranyosgyéresi támaszpontra megfigyelő és hírszerzési rendszerek – köztük drónok –, valamint olyan kiszolgáló berendezések kerülnének, amelyek nem helyezhetők el a Konstanca megyei bázison.

Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
szóljon hozzá!