Iráni konfliktus: több európai NATO-tagállam is nemet mondott Trump segítségkérésére

Kijelentette: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

Ezek az alapelvek azt diktálják, hogy a döntéseket nyugodtan, higgadt fejjel elvégzett helyzetértékelés alapján, a brit nemzeti érdekeknek megfelelően kell meghozni, és „ha katonáinkat veszélyeknek tesszük ki, legalább annyit megérdemelnek, hogy tudják: amit tesznek, az jogilag megalapozott, és van hozzá megfelelő, átgondolt terv” – mondta. Starmer közölte: vannak olyanok, akik szerint Nagy-Britanniának „fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba”, miközben nem is alkottak teljes képet arról, hogy „mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keveredünk ki ebből”.

A háború kezdete utáni első héten, a londoni alsóház ülésén Starmer úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát, és bár ezt a tilalmat azóta visszavonta, a brit kormány továbbra sem hajlandó részt venni az iráni támadó hadműveletekben.

Donald Trump amerikai elnök emiatt többször is éles hangú nyilatkozatokban bírálta Starmert.

A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – a második világháborús brit miniszterelnökre utalva –

Trump a minap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi brit kormányfő „nem egy Winston Churchill”.

korábban írtuk

Trump: rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének a Hormuzi-szoros megnyitásában

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.

„Nincs mandátumunk az ENSZ-től, az Európai Uniótól vagy a NATO-tól, ahogy azt a (német) alaptörvény megköveteli. Így már az elejétől világos volt, hogy ez a háború nem a NATO dolga” – hangoztatta a német kancellár Rob Jetten holland miniszterelnökkel közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján.

„Az Egyesült Államok és Izrael mindemellett nem is konzultált velünk a háborút megelőzően. Ami Iránt illeti, soha nem született közös döntés arról, hogy egyáltalán foglalkozzunk-e ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fel sem merül az a kérdés, hogy Németország hogyan vehetne részt katonailag ebben a konfliktusban” – fűzte hozzá.

Jetten úgy fogalmazott, hogy Hollandia „nyitott lenne” bármilyen olyan kérésre, amely a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának védelmét szolgáló misszióhoz való hozzájárulásra vonatkozna.

Hozzátette, hogy egyelőre nem is kaptak világos felkérést ilyesmire.

Nem mutatkozott készségesebbnek Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője sem.

A Közel-Keletről szólva Kallas elmondta: a két hete tartó háború gyengítette Irán katonai képességeit, ugyanakkor súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel jár világszerte. Az EU célja a feszültség csökkentése és a hajózás szabadságának biztosítása, különösen a Hormuzi-szorosban – tette hozzá.

Hozzátette:

Kallas közölte: az EU jelenleg az ASPIDES nevű haditengerészeti műveletet működteti a Vörös-tengeren a hajózás szabadságának védelmében. A tagállamok szerint a műveletet erősíteni kell, mert jelenleg kevés haditengerészeti eszközzel rendelkezik, ugyanakkor nincs politikai támogatás arra, hogy a mandátumát kiterjesszék a Hormuzi-szorosra is.

„Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta a főképviselő, hozzátéve, hogy a tagállamok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Kallas arról is beszélt: az új konfliktus részben eltereli a figyelmet a gázai övezetben és a Ciszjordániában zajló eseményekről.

Mint mondta,

A főképviselő szerint a ciszjordániai illegális telepesek erőszakos tevékenysége „komoly probléma”, és ismét napirendre került az ellenük irányuló szankciók kérdése. Mint mondta, 26 tagállam támogatja a javaslatot, de egy ország blokkolja azt.

A közel-keleti katonai műveletek céljairól Kallas úgy fogalmazott: azokat azoknak kell meghatározniuk, akik a háborút elindították.

„Európa nem része ennek a háborúnak, és a politikai célok jelenleg nem világosak” - mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus komoly gazdasági következményekkel jár világszerte.

Mindeközben

„Úgy vélem, hogy itt mindenkinek, köztük elsősorban valószínűleg a régió országainak, az arab országoknak, fel kell ismerniük a felelősségüket. És készek vagyunk aktívan támogatni azt a megközelítést, hogy az ENSZ feleljen a meghozott döntéseiért” – hangoztatta.
Sürgette, hogy az Egyesült Államok és Izrael állítsa le Iránnal szemben minden olyan lépését, amely kárt okoz a békés lakosságnak és a polgári infrastruktúrának. Ezt a követelést egyébként a konfliktusban érintett összes országgal kapcsolatban megismételte.

Rámutatott, hogy az iráni konfliktus következményei túlléptek a közel-keleti régió határain, és globális hatást gyakorolnak. Hangsúlyozta, hogy Iránnak szüksége van biztonsági garanciákra.

„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok egyszerűen ezt az energiaforrást is magának akarja. Ugyanúgy, ahogy gyakorlatilag az összes szénhidrogén-készletet magának akarja, legyen az Latin-Amerikában, a Karib-térségben, a Perzsa-öbölben vagy hatalmas bolygónk más tájain” – nyilatkozott.

Egyébként iráni tisztségviselők felvették a kapcsolatot Trump közel-keleti megbízottjával, hogy megpróbálják újra megnyitni a diplomáciai csatornát, de Trump azt mondta, hogy most nem akar tárgyalni – közölte két magas rangú Fehér Ház-tisztviselő a CNN-nel.

Ennek egyik oka az, hogy Trump kormánya nem bízik abban, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei „valóban irányít” – mondta az egyik tisztségviselő.

Irán külügyminisztere tagadta, hogy az elmúlt napokban bármilyen kapcsolatban állt volna az elnök megbízottjával, ahogy azt a Fehér Ház tisztségviselői állítják.

Izrael közölte, hogy újabb támadási hullámot indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen a fővárosban, Teheránban.

Folytatta a légicsapásokat Libanon fővárosában, Bejrútban is az Irán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet célpontjai ellen.

Irán válaszul rakétákkal vette célba Izraelt, de az izraeli hadsereg szerint a légvédelem megsemmisítette őket,

Kedden korán reggel a CNN szerint

Az Egyesült Arab Emírségek lezárta légterét, miután dróntámadások miatt tűz keletkezett a Fudtsejra olajmezőn és a Sah gázlelőhelyen.

Az Egyesült Királyság Tengerhajózási Kereskedelmi Központja (UKMOTO) közölte, hogy az Egyesült Arab Emírségekben található Fudzsejra olajkikötőjének közelben találat ért egy lehorgonyzott tartályhajót.

Kuvait és Szaúd-Arábia fölött is iráni drónokat és rakétákat lőtt le a légvédelem.

A Reuters egyébként három Öböl menti forrásra hivatkozva azt közölte:

Ugyanakkor ezek a források és öt nyugati és arab diplomata azt mondták, hogy Washington nyomást gyakorol az Öböl menti államokra, hogy csatlakozzanak az amerikai-izraeli háborúhoz.

Szerintük Donald Trump amerikai elnök regionális támogatást akar felmutatni a hadműveletben, hogy megerősítse annak nemzetközi legitimitását, valamint a hazai támogatást.

„Széles körben elterjedt az érzés az Öböl menti országokban, hogy Irán minden vörös vonalat átlépett minden öböl menti országgal” – mondta Abdulaziz Szager, a szaúdi székhelyű Gulf Research Center elnöke, aki ismeri a kormányzati gondolkodásmódot.

„Eleinte védtük őket és elleneztük a háborút” – mondta. „De amint csapásokat kezdtek irányítani ránk, ellenséggé váltak. Máshogy nem nevezhetjük őket” – szögezte le.