
A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja: a programot zenés és irodalmi műsor színesítette
Fotó: Rákóczi Szövetség
A Magyar Országgyűlés egyhangú határozata értelmében április 12-e 2012 óta a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja. Ezen a napon azokra emlékezünk, akiket a második világháborút követően jogfosztás, kisemmizés és kényszer-kitelepítés sújtott. A Rákóczi Szövetség idén is tisztelgett e sorsüldözöttek előtt ünnepi megemlékezése keretében a Dunán, a Zsófia Rendezvényhajó fedélzetén.
2025. április 12., 18:462025. április 12., 18:46
2025. április 12., 18:502025. április 12., 18:50
A Felvidékről történő kitelepítés a Beneš-dekrétumok, valamint az 1947-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következményeként mintegy 100 ezer magyart érintett.
A Rákóczi Szövetség által évről évre, április 12-én megrendezett esemény célja, hogy az emlékezés lángját életben tartva biztosíta: az átélt igazságtalanság soha ne merüljön feledésbe, és a történelem áldozataivá vált felvidéki magyarok emléke tovább éljen.
A megemlékezésen Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében kifejtette: „emlékezni és emlékeztetni kötelességünk. Közösségünk emlékezete meghatározza jövőnket. Mi azzal tartozunk a Magyarországra kitelepített és a Csehországba deportált magyaroknak, hogy megőrizzük és továbbadjuk emléküket. Sorsuk és emlékük segítsen megőrizni önbecsülésünket és közösségünk erejébe vetett hitünket”.
Szili Katalin korábbi házelnök és miniszterelnöki főtanácsadó is beszédet mondott az emlékünnepségen
Fotó: Rákóczi Szövetség
Szili Katalin, korábbi házelnök és miniszterelnöki főtanácsadó beszédében kitért arra, hogy a Felvidékről kitelepített magyarok története
A megemlékezésen jelen volt és ünnepi beszédet mondott Gubik László, a Magyar Szövetség elnöke is. A programot zenés és irodalmi műsor színesítette: fellépett Szvorák Katalin, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész, a Sendergő kamaraegyüttes és zenekara, továbbá Szurdi Róbert, a muzslai Endrődy János Alapiskola diákja. A Duna nyílt vizén, a Zsófia Rendezvényhajón szervezett rendezvény után a Rákóczi Szövetség megtartotta éves rendes közgyűlését, amelyen a tagság elfogadta a Szövetség 2024. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését, a 2025. évi programtervvel és költségvetéssel együtt. A közgyűlés ezen felül megszavazta a Rákóczi Szövetség alapszabályának módosítását és elfogadta a befektetési szabályzatát is.
Az ünnepi megemlékezésre a Dunán, a Zsófia Rendezvényhajó fedélzetén került sor
Fotó: Rákóczi Szövetség

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) távozó EP-képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak a Beneš-dekrétumok ügyében. Az Európai Unió csúcsszerve továbbra sem akar tudomást venni a felvidéki magyar sérelmekről.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!