A kitelepített felvidéki magyarok ügye továbbra sem éri el az Európai Bizottság ingerküszöbét
Fotó: Archív
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) távozó EP-képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak a Beneš-dekrétumok ügyében. A beadványukra érkezett válasz ezúttal is a szokásos stílusban íródott. Az Európai Unió csúcsszerve továbbra sem akar tudomást venni a felvidéki magyar sérelmekről.
2024. június 19., 07:452024. június 19., 07:45
2024. június 20., 07:372024. június 20., 07:37
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártcsalád hat európai parlamenti képviselője – François Alfonsi korzikai, Piernicola Pedicini olasz, Diana Riba katalán, Jordi Solé Ferrando és Lydie Massard breton és Ana Miranda galiciai – még áprilisban írásbeli kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz. Az EFA képviselői Szlovákia uniós csatlakozási folyamata óta követik nyomon a Beneš-dekrétumok körüli vitát, 1999 óta állnak ki az ügy mellett. Közbelépésük most is a kassai székhelyű Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége kérésére történt.
A szlovák parlament 2007-ben hozott határozatában megerősítette a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét. A hat EP-képviselő közbenjárása a pozsonyi törvényhozás által 2007-ben elfogadott határozat azon következményeire hívja fel az Európai Bizottság figyelmét, amelynek értelmében az érintett magyar nemzetiségű földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi, mezőgazdasági támogatási részesedéseiből kirekesztésre kerülnek.
,,A szlovák parlament 2007-ben megszakítás nélküli jogérvényességet nyilvánított az úgynevezett Beneš-rendeleteknek. Az 1945-ben elfogadott rendeletek intézményesítették a német és a magyar származású polgárok etnikai alapú diszkriminációját, megfosztották őket vagyonuktól és állampolgárságuktól, és intézkedéseket vezetettek be alapvető emberi jogaik ellen, mint például a kényszermunka.
A Beneš-dekrétumokra hivatkozva a szlovák hatóságok továbbra is visszamenőleges hatállyal hajtanak végre vagyon- és földelkobzást kártérítés nélkül (lásd Bosits v. Szlovákia, Emberi Jogok Európai Bírósága). Legutóbb egy hasonló ügy került bíróság elé a Szlovák Földalap által Pozsonyban végrehajtott magánterületek visszamenőleges elkobzásával kapcsolatban.
A tulajdonhoz való jog nemcsak alapjog. Ezt többek között az EU Alapjogi Charta 17. cikkelye is szavatolja, és a tulajdonosokat feljogosítja az Európai Unió pénzügyi programjaihoz való hozzáféréshez, mint a Közös Agrárpolitika anyagi forrásai. Ilyen esetekben a diszkriminatív törvény alkalmazása nem csak emberjogi kérdés, de kihatással lehet az uniós jog végrehajtására is. Hajlandó-e a Európai Bizottság kivizsgálni a tulajdonhoz való alapvető jog esetleges megsértését Szlovákiában?”
Batyus magyarok és németek kitelepítése a szlovákok által megszállt Felvidéken az 1940-es évek második felében
Az Európai Bizottság május 28-i válasza a dekrétumok ügyében továbbra is a hosszú évek óta alkalmazott közhelyek gyüjteményének példája. Věra Jourová, az EB alelnöke válaszlevelében ezt írja:
,,Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 17. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a jogszerűen megszerzett vagyonának tulajdonjogához, használatához, rendelkezéséhez és örökségül hagyásához. Az 51. cikk (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezései csak akkor vonatkoznak a tagállamokra, ha azok az uniós jogot alkalmazzák.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a „Beneš-dekrétumok” történelmi aktusok, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai fogadtak el az EU-csatlakozás előtt, és amelyek nem járnak tartósan az uniós joggal sértő joghatásokkal. Ezért ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, és a szlovák hatóságok feladata, hogy nemzeti jogszabályaikkal és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban biztosítsák az alapvető jogok hatékony tiszteletben tartását és védelmét.”
Jól látható, hogy uniós szinten a Beneš-dekrétumok ügyében nincs előrelépés. Az Európai Bizottság magatartása a csatlakozási folyamat idején kialakított retorika következetes bevetése maradt napjainkban is. A célirányosan feltett kérdésekre kerülik az érdemi választ, ez a gyakorlat évtizedek óta ismétlődik. A jelenséget EU-s körökben ,,fiókválaszokként” ismerik, az ügyeletes hivatalnokok az előregyártott válaszok tárházából szabadon csemegézhetnek.
Szlovákia uniós csatlakozási folyamata idején az EFA frakciója lépett fel következetesen a felvidéki magyarok jogainak védelmében, amelyett a mai napig folytatnak. Jordi Solé, aki 2002 óta támogatja a magyar kisebbségi jogok érvényesítését, és François Alfonsi sajnos nem indultak a 2024-es EP-választásokon. Jó hír viszont, hogy Ana Miranda – aki az EP Petíciós Bizottságának egyik alelnöki posztját töltötte be –, újból mandátumhoz jutott, így az új parlamentbeli támogatottságunk jövője részben biztosított.
Az erdélyi EFA-tag, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltje, Szilágyi Zsolt nem szerzett képviselői mandátumot, holott évtizedes EP-tapasztalata biztosíték lett volna arra, hogy a dekrétumok okozta sérelmek továbbra is napirenden maradjanak. Az új magyar felvidéki egységpárt sem jutott be az Európai Parlamentbe, így továbbra is az erdélyi Vincze Lórántra nehezedik az ügy felkarolása. Kérdés, mennyire képes vállalni a Beneš-dekrétumok ügyének képviseletét is?
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Brüsszelben járt kétnapos tájékoztató körúton a szlovák parlament elnöke, Peter Pellegrini, ahol sajtóértekezleten látogatásáról számolt be. Az Erdélyi Napló kérdéseire is válaszolt a kettős állampolgárság és a Beneš-dekrétumok ügyében.
Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében, Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ugyanis a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba – közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselője, az Eur&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!