
A kitelepített felvidéki magyarok ügye továbbra sem éri el az Európai Bizottság ingerküszöbét
Fotó: Archív
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) távozó EP-képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak a Beneš-dekrétumok ügyében. A beadványukra érkezett válasz ezúttal is a szokásos stílusban íródott. Az Európai Unió csúcsszerve továbbra sem akar tudomást venni a felvidéki magyar sérelmekről.
2024. június 19., 07:452024. június 19., 07:45
2024. június 20., 07:372024. június 20., 07:37
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártcsalád hat európai parlamenti képviselője – François Alfonsi korzikai, Piernicola Pedicini olasz, Diana Riba katalán, Jordi Solé Ferrando és Lydie Massard breton és Ana Miranda galiciai – még áprilisban írásbeli kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz. Az EFA képviselői Szlovákia uniós csatlakozási folyamata óta követik nyomon a Beneš-dekrétumok körüli vitát, 1999 óta állnak ki az ügy mellett. Közbelépésük most is a kassai székhelyű Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége kérésére történt.
A szlovák parlament 2007-ben hozott határozatában megerősítette a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét. A hat EP-képviselő közbenjárása a pozsonyi törvényhozás által 2007-ben elfogadott határozat azon következményeire hívja fel az Európai Bizottság figyelmét, amelynek értelmében az érintett magyar nemzetiségű földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi, mezőgazdasági támogatási részesedéseiből kirekesztésre kerülnek.
,,A szlovák parlament 2007-ben megszakítás nélküli jogérvényességet nyilvánított az úgynevezett Beneš-rendeleteknek. Az 1945-ben elfogadott rendeletek intézményesítették a német és a magyar származású polgárok etnikai alapú diszkriminációját, megfosztották őket vagyonuktól és állampolgárságuktól, és intézkedéseket vezetettek be alapvető emberi jogaik ellen, mint például a kényszermunka.
A Beneš-dekrétumokra hivatkozva a szlovák hatóságok továbbra is visszamenőleges hatállyal hajtanak végre vagyon- és földelkobzást kártérítés nélkül (lásd Bosits v. Szlovákia, Emberi Jogok Európai Bírósága). Legutóbb egy hasonló ügy került bíróság elé a Szlovák Földalap által Pozsonyban végrehajtott magánterületek visszamenőleges elkobzásával kapcsolatban.
A tulajdonhoz való jog nemcsak alapjog. Ezt többek között az EU Alapjogi Charta 17. cikkelye is szavatolja, és a tulajdonosokat feljogosítja az Európai Unió pénzügyi programjaihoz való hozzáféréshez, mint a Közös Agrárpolitika anyagi forrásai. Ilyen esetekben a diszkriminatív törvény alkalmazása nem csak emberjogi kérdés, de kihatással lehet az uniós jog végrehajtására is. Hajlandó-e a Európai Bizottság kivizsgálni a tulajdonhoz való alapvető jog esetleges megsértését Szlovákiában?”
Batyus magyarok és németek kitelepítése a szlovákok által megszállt Felvidéken az 1940-es évek második felében
Az Európai Bizottság május 28-i válasza a dekrétumok ügyében továbbra is a hosszú évek óta alkalmazott közhelyek gyüjteményének példája. Věra Jourová, az EB alelnöke válaszlevelében ezt írja:
,,Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 17. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a jogszerűen megszerzett vagyonának tulajdonjogához, használatához, rendelkezéséhez és örökségül hagyásához. Az 51. cikk (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezései csak akkor vonatkoznak a tagállamokra, ha azok az uniós jogot alkalmazzák.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a „Beneš-dekrétumok” történelmi aktusok, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai fogadtak el az EU-csatlakozás előtt, és amelyek nem járnak tartósan az uniós joggal sértő joghatásokkal. Ezért ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, és a szlovák hatóságok feladata, hogy nemzeti jogszabályaikkal és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban biztosítsák az alapvető jogok hatékony tiszteletben tartását és védelmét.”
Jól látható, hogy uniós szinten a Beneš-dekrétumok ügyében nincs előrelépés. Az Európai Bizottság magatartása a csatlakozási folyamat idején kialakított retorika következetes bevetése maradt napjainkban is. A célirányosan feltett kérdésekre kerülik az érdemi választ, ez a gyakorlat évtizedek óta ismétlődik. A jelenséget EU-s körökben ,,fiókválaszokként” ismerik, az ügyeletes hivatalnokok az előregyártott válaszok tárházából szabadon csemegézhetnek.
Szlovákia uniós csatlakozási folyamata idején az EFA frakciója lépett fel következetesen a felvidéki magyarok jogainak védelmében, amelyett a mai napig folytatnak. Jordi Solé, aki 2002 óta támogatja a magyar kisebbségi jogok érvényesítését, és François Alfonsi sajnos nem indultak a 2024-es EP-választásokon. Jó hír viszont, hogy Ana Miranda – aki az EP Petíciós Bizottságának egyik alelnöki posztját töltötte be –, újból mandátumhoz jutott, így az új parlamentbeli támogatottságunk jövője részben biztosított.
Az erdélyi EFA-tag, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltje, Szilágyi Zsolt nem szerzett képviselői mandátumot, holott évtizedes EP-tapasztalata biztosíték lett volna arra, hogy a dekrétumok okozta sérelmek továbbra is napirenden maradjanak. Az új magyar felvidéki egységpárt sem jutott be az Európai Parlamentbe, így továbbra is az erdélyi Vincze Lórántra nehezedik az ügy felkarolása. Kérdés, mennyire képes vállalni a Beneš-dekrétumok ügyének képviseletét is?
Krivánszky Miklós, Brüsszel

Brüsszelben járt kétnapos tájékoztató körúton a szlovák parlament elnöke, Peter Pellegrini, ahol sajtóértekezleten látogatásáról számolt be. Az Erdélyi Napló kérdéseire is válaszolt a kettős állampolgárság és a Beneš-dekrétumok ügyében.

Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében, Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ugyanis a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba – közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselője, az Eur&
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!