
Az EMSZ újra napirendre kívánja tűzni a Székelyföld autonómiájának kérdését
Fotó: Tuchiluș Alex
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája. A székely önrendelkezést célzó tervezetet legutóbb két éve vitatott meg – és utasított el – a bukaresti törvényhozás.
2025. november 17., 10:382025. november 17., 10:38
2025. november 17., 11:032025. november 17., 11:03
Mint írták, az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Választmánya a Székelykeresztúron tartott szombati ülésén – egyebek mellett – megállapította: „Románia jelenlegi (nehéz és zavaros) pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a jelenlegi kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve”.
„Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek semmilyen előkészítése nem volt, a tanácskozás résztvevői úgy értékelték, hogy ez ma csakis egy felületes és elhamarkodott lépés lehetne, amely veszélybe sodorhatja az erdélyi magyar közösség jövőbeli megmaradását. Ezért
– mutat rá a közlemény.

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
A tájékoztatás szerint az EMSZ Országos Választmánya elhatározta, hogy Zakariás Zoltánt, a párt elnökét és parlamenti képviselőjét azzal bízza meg, hogy az elkövetkező időszakban – egy minél szélesebb társadalmi-politikai támogatás kialakítása érdekében –
„Hiszen ez az, ami a legegyértelműbben kifejezi Székelyföld egységes régióként való meghatározásának igényét” – írták.
„Ugyanakkor – a fordított fokozatosság elvével összhangban – az EMSZ Országos Választmánya a kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezetek, valamint a nyelvhasználati jogok kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezet előkészítéséről is döntött. Ezek beterjesztése utólagos ütemezés szerint történik majd. Zakariás Zoltán elfogadta a megbízást” – közölte az EMSZ.

Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
A bukaresti törvényhozásban legutóbb két évvel ezelőtt volt napirenden a székely önrendelkezést célzó törvénytervezet. Akkor Zakariás Zoltán EMSZ-elnök és Kulcsár-Terza József egykori polgári párti politikus – mindketten RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők – nyújtottak be a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. 2023 decemberében a román parlament a Székelyföld autonómiastatútumát, a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumát és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetét egyaránt elutasította.
Marcel Ciolacu akkori szociáldelmokrata (PSD) miniszterelnök „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat. „Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – közölte annak idején a szociáldemokrata politikus.
Klaus Iohannis akkori román államfő az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”. A Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó tervezetet végül 2020 áprilisában a szenátus döntéshozó kamaraként elutasította.

Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Idén több mint 50%-kal nőtt a medvékkel kapcsolatos beavatkozások száma 2024-hez képest – derül ki a Brassó megyei csendőrség szerdán közzétett jelentéséből.
Több ezer bejelentés, ideiglenes védelmi határozatok százai és gyakran alkalmazott elektronikus megfigyelőeszközök jelzik, milyen kihívást jelent a családon belüli erőszak Bihar megyében. A megyei rendőr-főkapitányság részletes adatokkal szolgált.
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Történetében először Nagyszebennek városi kórháza lesz, miután a helyi tanács kedden egyhangú szavazással jóváhagyta a szállításügyi minisztériumnak alárendelt CFR-kórház átvételét a helyi önkormányzat kezelésébe.
Decemberben másodszor vették őrizetbe minősített lopás miatt azt a 22 éves, tenkei fiatalembert, aki újra elindult lopni. A nyomkövető viselésére kötelezett gyanúsított ezúttal előzetes letartóztatásba került.
Egy személy meghalt keddre virradóra, amikor kigyulladt és leégett egy faház a Kolozs megyei, Magyarpalatkához tartozó Mezőszava faluban.
A meteorológusok bejelentették, hogy a hideg légáramlás a következő napokban áthalad Románián, így szilveszterkor az egész országban fagyos hőmérsékletet, több régióban havazást hoz.
Több száz kilogramm illegális pirotechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök Szatmár megyében. A rendőrség nemcsak ellenőrzésekkel, hanem megelőző tájékoztató kampánnyal is igyekeznek felhívni a figyelmet az új jogszabályi előírásokra.
A Kolozsvári Waldorf Líceum aligazgatónőjének menesztése nyomán az elmúlt napokban egymásnak feszültek intézményi álláspontok, jogértelmezések és közösségi reakciók.
Több mint egymillió euró értékű vagyon megszerzésére törekedett az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével meggyilkolta édesanyját.
szóljon hozzá!