Az EMSZ újra napirendre kívánja tűzni a Székelyföld autonómiájának kérdését
Fotó: Tuchiluș Alex
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája. A székely önrendelkezést célzó tervezetet legutóbb két éve vitatott meg – és utasított el – a bukaresti törvényhozás.
2025. november 17., 10:382025. november 17., 10:38
2025. november 17., 11:032025. november 17., 11:03
Mint írták, az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Választmánya a Székelykeresztúron tartott szombati ülésén – egyebek mellett – megállapította: „Románia jelenlegi (nehéz és zavaros) pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a jelenlegi kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve”.
„Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek semmilyen előkészítése nem volt, a tanácskozás résztvevői úgy értékelték, hogy ez ma csakis egy felületes és elhamarkodott lépés lehetne, amely veszélybe sodorhatja az erdélyi magyar közösség jövőbeli megmaradását. Ezért
– mutat rá a közlemény.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
A tájékoztatás szerint az EMSZ Országos Választmánya elhatározta, hogy Zakariás Zoltánt, a párt elnökét és parlamenti képviselőjét azzal bízza meg, hogy az elkövetkező időszakban – egy minél szélesebb társadalmi-politikai támogatás kialakítása érdekében –
„Hiszen ez az, ami a legegyértelműbben kifejezi Székelyföld egységes régióként való meghatározásának igényét” – írták.
„Ugyanakkor – a fordított fokozatosság elvével összhangban – az EMSZ Országos Választmánya a kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezetek, valamint a nyelvhasználati jogok kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezet előkészítéséről is döntött. Ezek beterjesztése utólagos ütemezés szerint történik majd. Zakariás Zoltán elfogadta a megbízást” – közölte az EMSZ.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
A bukaresti törvényhozásban legutóbb két évvel ezelőtt volt napirenden a székely önrendelkezést célzó törvénytervezet. Akkor Zakariás Zoltán EMSZ-elnök és Kulcsár-Terza József egykori polgári párti politikus – mindketten RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők – nyújtottak be a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. 2023 decemberében a román parlament a Székelyföld autonómiastatútumát, a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumát és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetét egyaránt elutasította.
Marcel Ciolacu akkori szociáldelmokrata (PSD) miniszterelnök „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat. „Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – közölte annak idején a szociáldemokrata politikus.
Klaus Iohannis akkori román államfő az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”. A Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó tervezetet végül 2020 áprilisában a szenátus döntéshozó kamaraként elutasította.
Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyedülálló, úttörőnek számító kezdeményezés a templomok éjszakája Kolozsváron: hat felekezet 18 istenháza nyitja meg tereit az érdeklődők előtt július 25-én.
Noha megvan a forrás a kolozsvári Teleki-palota felújítására, a restaurálás késik: hiányoznak a tulajdonosi hozzájárulások, bírósági úton oldanák meg a helyzetet. A műemlék építészeti jelentőségéről Kovács Zsolt művészettörténész beszélt a Krónikának.
A Bihar megyei közrendvédelmi rendőrökből és magyar rendőrökből álló vegyes járőrök a nyári idényben a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai térségeiben teljesítenek szolgálatot, hogy a lakosság és a turisták biztonságát szolgálják.
Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét.
Idén sem tarthatja meg az LMBTQ-közösséget képviselő ARK Nagyvárad nevű egyesület a Pride-felvonulást Nagyváradon, miután az önkormányzat ezúttal is elutasította a kérést.
A Bisztraterebes-Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
Veled teljes mottóval, az Ismerős Arcok és az Edda Művek kedd esti koncertjével, illetve a szerda délelőtti hivatalos megnyitóval elrajtolt a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
A Bihar megyei tenkemocsári központból áthelyezett 409 kiszolgáltatott személy közül 394-et 20 megye szociális intézményeiben helyeztek el, 15-en kórházba kerültek, és időközben hárman pedig meghaltak – közölte az ügyvivő munkaügyi miniszter.
Alapfokú ítélet született a 2025 májusában a temesvári főpostán történt, közel tízmillió lej értékű rablás ügyében.
Arad megyében egymást követő két évben is kiszáradt a Tőz, a Fehér-Körös hozama a júliusi átlag tizedére esett, a feltóti víztározónak pedig csak alig egyharmada van tele. Bihar megyében több településen vízkorlátozást vezettek be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!