Az EMSZ újra napirendre kívánja tűzni a Székelyföld autonómiájának kérdését
Fotó: Tuchiluș Alex
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája. A székely önrendelkezést célzó tervezetet legutóbb két éve vitatott meg – és utasított el – a bukaresti törvényhozás.
2025. november 17., 10:382025. november 17., 10:38
2025. november 17., 11:032025. november 17., 11:03
Mint írták, az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Választmánya a Székelykeresztúron tartott szombati ülésén – egyebek mellett – megállapította: „Románia jelenlegi (nehéz és zavaros) pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a jelenlegi kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve”.
„Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek semmilyen előkészítése nem volt, a tanácskozás résztvevői úgy értékelték, hogy ez ma csakis egy felületes és elhamarkodott lépés lehetne, amely veszélybe sodorhatja az erdélyi magyar közösség jövőbeli megmaradását. Ezért
– mutat rá a közlemény.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
A tájékoztatás szerint az EMSZ Országos Választmánya elhatározta, hogy Zakariás Zoltánt, a párt elnökét és parlamenti képviselőjét azzal bízza meg, hogy az elkövetkező időszakban – egy minél szélesebb társadalmi-politikai támogatás kialakítása érdekében –
„Hiszen ez az, ami a legegyértelműbben kifejezi Székelyföld egységes régióként való meghatározásának igényét” – írták.
„Ugyanakkor – a fordított fokozatosság elvével összhangban – az EMSZ Országos Választmánya a kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezetek, valamint a nyelvhasználati jogok kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezet előkészítéséről is döntött. Ezek beterjesztése utólagos ütemezés szerint történik majd. Zakariás Zoltán elfogadta a megbízást” – közölte az EMSZ.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
A bukaresti törvényhozásban legutóbb két évvel ezelőtt volt napirenden a székely önrendelkezést célzó törvénytervezet. Akkor Zakariás Zoltán EMSZ-elnök és Kulcsár-Terza József egykori polgári párti politikus – mindketten RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők – nyújtottak be a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. 2023 decemberében a román parlament a Székelyföld autonómiastatútumát, a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumát és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetét egyaránt elutasította.
Marcel Ciolacu akkori szociáldelmokrata (PSD) miniszterelnök „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat. „Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – közölte annak idején a szociáldemokrata politikus.
Klaus Iohannis akkori román államfő az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”. A Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó tervezetet végül 2020 áprilisában a szenátus döntéshozó kamaraként elutasította.
Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!