Hibáztak. Miután elkezdték elterelni a Korond-patakot, jelentősen megnőtt a sókoncentráció a Kis-Küküllőben
Fotó: László Ildikó
Nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az elöljáró a felelősségi körök tisztázását követeli, és felvetette a szükségállapot bevezetésének lehetőségét is Parajdon. A Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni vízművet, a lakosságot arra kérték, hogy tároljon vizet.
2025. június 12., 07:572025. június 12., 07:57
2025. június 12., 10:482025. június 12., 10:48
Bíró Barna Botond a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése nyomán sürgős intézkedéseket és egyértelmű felelősségvállalást követel a térségben bekövetkező ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében. Az elöljáró az Agerpresnek szerda este elmondta, hogy a szóban forgó,
A negyven centiméter magas küszöböket vasárnap építették, hogy lelassítsák a patak hozamát, csökkentve a Kis-Küküllőbe kerülő sómennyiséget. „Ez azt eredményezte, hogy innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét” – fogalmazott a Hargita megyei tanács elnöke. Maros megye 16 településén június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak.
Bíró szerint a parajdi sóbányában kialakult helyzet megoldására három lehetőség van. Az első a Salrom, valamint a román vízügyi társaság vezérigazgatójának eltávolítása, mivel szerinte a problémát nem lehet azokra bízni, akik bizonyos fokú felelősséget viselnek a történtekért. „Semmi bajom velük, mert nem is ismerem őket. De szigorúan menedzseri szempontból azok az emberek, akik felelősséget viselnek a fennálló helyzetért – nem tudom, milyen mértékben, de viselnek –, nem tudják megoldani a helyzetet” – fogalmazott Bíró.
A második lehetőség szerinte az lenne, ha a válsághelyzet kialakulása után felállított tárcaközi bizottságot kormányhatározattal megnövelt hatáskörrel és egyértelmű felelősséggel ruháznák fel.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
„Ezt láttam az első naptól kezdve: nincsenek egyértelműen meghatározva a felelősségi körök, a világos feladatok (...) és nem tudunk semmilyen lépést tenni előre. (...) Nem tudunk sürgős, egyértelmű, következetes döntéseket hozni, egyértelmű felelősséggel, mert a felelősség egy része több szervezetnél van (...) Három lehetőséget látok arra, hogy valahogy megoldjuk a kialakult helyzetet és elkerüljük az ökológiai katasztrófát. Az eddigi gyakorlat nem becsületes Parajd közösségével, Maros megye közösségével, az állami intézményekkel szemben, és most vissza kell nyerni az emberek bizalmát” – hangsúlyozta a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság szerda este rendkívüli ülést tartott, miután a Kis-Küküllő folyó sókoncentrációjának legutóbbi mérései tízszeres értékeket mutattak, amelyeket a parajdi sóbánya területén történt beszivárgások okoztak,
A Székelyhon beszámolója szerint bár napközben még úgy tűnt, javult a helyzet, estére teljesen megváltozott.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Szerdán este a prefektúrán az Aquaserv igazgatója, Sipos Levente arról számolt be, hogy kora délután jelezték a vízügyiek: a Korond-patak sókoncentrációja nagyon megnőtt, és emiatt a Kis-Küküllő vize is egyre sósabb.
A sós víz a várakozások szerint az éjszaka folyamán érte el Gyulakután az első vízüzemet, amely a Kis-Küküllőből nyeri a vizet. „Éjszaka le fogjuk zárni a gyulakutai vízüzemet és előreláthatóan holnap a dicsőszentmártonit is. Kérjük az érintett lakosságot, hogy amíg még van a vezetékben víz, tartalékoljanak háztartási célokra” – jelentette ki, hozzátéve, Erdőszentgyörgynél a bözödi tóból próbálják hígítani a folyót.
Barabási Antal Szabolcs prefektus azt nyilatkozta, noha kértek tájékoztatást,
Cristian Buhăianu, a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség vezetőhelyettese biztosította a lakosságot, hogy csütörtök reggeltől ismét szállítanak vizet nekik az állatok itatására is.
Mint arról beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függött. Azóta kormánytagok és nemzetközi szakértők is jártak a helyszínen, és elkezdték a Korond-patak elterelését, hogy ki lehessen szivattyúzni a vizet a bányából.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!