
A lakosságnak még palackozott vizet szállítanak, de állatitatásra már használható a folyóból származó vezetékes víz
Fotó: Maros megyei prefektusi hivatal
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen – jelentette be Barabási Antal Szabolcs Maros megyei prefektus szerdai sajtótájékoztatóján.
2025. június 11., 21:002025. június 11., 21:00
A kedden és szerdán végzett tesztek eredményei szerint emberi fogyasztásra még nem alkalmas, de az állatok számára biztonságos a víz fogyasztása, ezért már nem osztanak ki többé vizet a gazdáknak itatásra – fogalmazott a megye kormánymegbízottja. Barabási szerint a helyzet elemzése után úgy döntöttek: függetlenül attól, hogy mikor oldódik meg a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult helyzet,
Sípos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója arról számolt be, hogy a 16 településen szolgáltatott vezetékes víz klorid- és nátriumszintje csökkent a múlt hét eleje óta, és közel áll a határértékhez, de még mindig nem alkalmas az emberi fogyasztásra, emiatt továbbra is szállítják az ivóvizet az érintett lakosságnak. Emlékeztetett, hogy a múlt hét eleje óta naponta mérik mind a folyó, mind a vezetékes víz klorid- és nátriumszintjét.
Iuliu Moldovan, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője elmondta: az intézmény szakértői hetente ellenőrzik minden forrás és közkút vizét a Kis-Küküllő mentén található településeken, Szovátától Ádámosig. A hatóságok biztosították ugyanakkor a lakosságot, hogy a víz megemelkedett sótartalma nem károsítja a vezetéket és a háztartási gépeket sem.
Mint köztudott, május 5-én ismét nagy mennyiségű víz jutott be a parajdi sóbányába, 6-án pedig lezárták a turisták előtt azt a két szintet, amelyet évente akár 500 ezer látogató is felkeres. A bányavállalat munkásai nem tudták megfékezni a szivárgást, a múlt hónap végén bekövetkezett heves esőzések okozta árvíz – a Korond-patak vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert – pedig teljesen elöntötte a bányát,
Mindez ökológiai, gazdasági és társadalmi katasztrófával fenyeget, a Krónika helyszíni riportjában megszólaló helyi vállalkozók a csődtől tartanak, emellett több tucat házból kellett kitelepíteni a lakókat a bányaomlás veszélye miatt. A bánya elárasztása az egész Sóvidéken érezteti hatását, a közeli Maros megyében – a Kis-Küküllő vize sókoncentrációjának megnövekedése miatt – 16 település mintegy 40 ezer lakója maradt ivóvíz nélkül.

„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
szóljon hozzá!