Parajdon a vízművek munkatársai dolgoznak a Korond-patak elterelésén
Fotó: Csató Andrea
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot. Átfogó műszaki jelentés a hónap végén várható a parajdi helyzetről.
2025. június 11., 15:462025. június 11., 15:46
2025. június 11., 16:572025. június 11., 16:57
A Hargita megyei prefektúra szerdai tájékoztatása szerint a több mint egyhetes székelyföldi tartózkodást követően a nemzetközi és román szakértők keddi elutazásukat megelőzően operatív ülésen ismertették következtetéseiket a hazai hatóságokkal. Az egyeztetésen részt vett Bogdan Ivan gazdasági, valamint Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, továbbá Raed Arafat, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője. A szakértők megállapításai kitérnek a parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófa hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi vetületére egyaránt.
Mint ismert, a június elején elkezdődött munkálatokat végző vízművek szerint a patak elterelése júliusig megvalósítható, ám kétséges, hogy valóban tartható-e az időpont. A prefektúra közleménye is elismeri, hogy a műszaki módosítások miatt a kivitelezés csúszhat. „Jelen pillanatban a teljesen elöntött sóbánya egyensúlya törékeny, a tárnákat elárasztó víz elérte a maximális sókoncentrációt, ennek következtében már nem fejt ki sóoldó hatást. Ezt az egyensúlyt azonban bármikor felboríthatja egy újabb árhullám vagy földcsuszamlás, ami beomlást idézhet elő” – idézi a szakértői véleményt a prefektúra.
Raed Arafat belügyi államtitkár Mircea Fechet környezetvédelmi és Bogdan Ivan gazdasági miniszter társaságában Parajdon
Fotó: László Ildikó
A tanácskozáson a külföldi szakértők kifejtették, hogy a bánya megmentéséhez több állami intézmény összehangolt intézkedéseire van szükség. Ugyanakkor az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz eltávolítása a tárnákból.
A szakértők szerint a továbbiakban is szükség van a térség ivóvizének mesterséges sótalanítására, mivel természetes úton csak a Korond-patak ideiglenes elterelése után következhet be a magas sókoncentráció csökkenése. Közölték azt is, hogy jelenleg nem szükséges az omlásveszély miatt kialakított biztonsági övezet kiterjesztése; itt közel félszáz lakóházból kitelepítették a lakosokat. Ők azonban csak akkor térhetnek vissza otthonukba, miután működésbe hozzák a bányában és a térségben végbemenő mozgások megfigyelésére alkalmas monitoring rendszert, amely időben figyelmeztet a lehetséges veszélyre.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője kedden Parajdon elmondta: hetekbe, sőt hónapokba telhet, ameddig az evakuált területre visszatérhet a lakosság). A prefektúra szerdán kora délután kibocsátott helyzetjelentése alapján az elmúlt 24 órában nem történtek új szuffóziók (besüllyedések) a parajdi bányában, ám a Dózsa-tárnánál új repedések keletkeztek, emiatt várható, hogy a jövőben nagyobb beomlások történnek.
Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90, a turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!