Hibáztak. Miután elkezdték elterelni a Korond-patakot, jelentősen megnőtt a sókoncentráció a Kis-Küküllőben
Fotó: László Ildikó
Nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az elöljáró a felelősségi körök tisztázását követeli, és felvetette a szükségállapot bevezetésének lehetőségét is Parajdon. A Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni vízművet, a lakosságot arra kérték, hogy tároljon vizet.
2025. június 12., 07:572025. június 12., 07:57
2025. június 12., 10:482025. június 12., 10:48
Bíró Barna Botond a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése nyomán sürgős intézkedéseket és egyértelmű felelősségvállalást követel a térségben bekövetkező ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében. Az elöljáró az Agerpresnek szerda este elmondta, hogy a szóban forgó,
A negyven centiméter magas küszöböket vasárnap építették, hogy lelassítsák a patak hozamát, csökkentve a Kis-Küküllőbe kerülő sómennyiséget. „Ez azt eredményezte, hogy innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét” – fogalmazott a Hargita megyei tanács elnöke. Maros megye 16 településén június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak.
Bíró szerint a parajdi sóbányában kialakult helyzet megoldására három lehetőség van. Az első a Salrom, valamint a román vízügyi társaság vezérigazgatójának eltávolítása, mivel szerinte a problémát nem lehet azokra bízni, akik bizonyos fokú felelősséget viselnek a történtekért. „Semmi bajom velük, mert nem is ismerem őket. De szigorúan menedzseri szempontból azok az emberek, akik felelősséget viselnek a fennálló helyzetért – nem tudom, milyen mértékben, de viselnek –, nem tudják megoldani a helyzetet” – fogalmazott Bíró.
A második lehetőség szerinte az lenne, ha a válsághelyzet kialakulása után felállított tárcaközi bizottságot kormányhatározattal megnövelt hatáskörrel és egyértelmű felelősséggel ruháznák fel.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
„Ezt láttam az első naptól kezdve: nincsenek egyértelműen meghatározva a felelősségi körök, a világos feladatok (...) és nem tudunk semmilyen lépést tenni előre. (...) Nem tudunk sürgős, egyértelmű, következetes döntéseket hozni, egyértelmű felelősséggel, mert a felelősség egy része több szervezetnél van (...) Három lehetőséget látok arra, hogy valahogy megoldjuk a kialakult helyzetet és elkerüljük az ökológiai katasztrófát. Az eddigi gyakorlat nem becsületes Parajd közösségével, Maros megye közösségével, az állami intézményekkel szemben, és most vissza kell nyerni az emberek bizalmát” – hangsúlyozta a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság szerda este rendkívüli ülést tartott, miután a Kis-Küküllő folyó sókoncentrációjának legutóbbi mérései tízszeres értékeket mutattak, amelyeket a parajdi sóbánya területén történt beszivárgások okoztak,
A Székelyhon beszámolója szerint bár napközben még úgy tűnt, javult a helyzet, estére teljesen megváltozott.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Szerdán este a prefektúrán az Aquaserv igazgatója, Sipos Levente arról számolt be, hogy kora délután jelezték a vízügyiek: a Korond-patak sókoncentrációja nagyon megnőtt, és emiatt a Kis-Küküllő vize is egyre sósabb.
A sós víz a várakozások szerint az éjszaka folyamán érte el Gyulakután az első vízüzemet, amely a Kis-Küküllőből nyeri a vizet. „Éjszaka le fogjuk zárni a gyulakutai vízüzemet és előreláthatóan holnap a dicsőszentmártonit is. Kérjük az érintett lakosságot, hogy amíg még van a vezetékben víz, tartalékoljanak háztartási célokra” – jelentette ki, hozzátéve, Erdőszentgyörgynél a bözödi tóból próbálják hígítani a folyót.
Barabási Antal Szabolcs prefektus azt nyilatkozta, noha kértek tájékoztatást,
Cristian Buhăianu, a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség vezetőhelyettese biztosította a lakosságot, hogy csütörtök reggeltől ismét szállítanak vizet nekik az állatok itatására is.
Mint arról beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függött. Azóta kormánytagok és nemzetközi szakértők is jártak a helyszínen, és elkezdték a Korond-patak elterelését, hogy ki lehessen szivattyúzni a vizet a bányából.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!