Nem is olyan régen a már kihasználatlan csűrök sok faluban legfeljebb tűzifát vagy bontandó melléképületet jelentettek, de mára új piac alakult ki körülöttük
Fotó: Szilágyi Szilamér
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.Nem is olyan régen a már kihasználatlan csűrök sok faluban legfeljebb tűzifát vagy bontandó melléképületet jelentettek, de mára új piac alakult ki körülöttük, egyre többen nem is házat keresnek, hanem csűrt.
2026. augusztus 01., 08:042026. augusztus 01., 08:04
2026. augusztus 01., 08:172026. augusztus 01., 08:17
Az elmúlt években a hagyományos gazdasági épületek fokozatosan új értelmet kaptak: ahol korábban szénát, szekeret vagy állatokat tartottak, ma vendégházként, rendezvényteremként, közösségi térként, műhelyként vagy éppen luxusnyaralóként funkcionálnak. A régi csűr már nem feltétlenül bontandó melléképület, hanem olyan karakteres ingatlan, amelyből megfelelő ötlettel és tőkével jelentős értéket lehet teremteni. És ez csak a sor eleje: sokan egy átköltöztetett csűrből, esetleg annak gerendáiból teremtenek új otthon maguknak.
A nyilvánosan elérhető hirdetések alapján jól kirajzolódik egy sajátos erdélyi csűrpiac. Az ajánlatok elsősorban az OLX-en, a Publi24-en, a Romimón, kisebb ingatlanportálokon, valamint Facebook-csoportokban jelennek meg. Két, egymástól élesen elkülönülő szegmens rajzolódik ki:
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden régi csűr hirtelen felértékelődött, hisz sok estben továbbra is inkább bontandó épületként tekintenek rájuk, így például a székelyföldi hirdetések között ma is találni olyan csűrt, amely jelképes, egy lejes irányárral került fel az internetre, van, hogy ötezer lejért kínálnak bontásra váró fenyőszerkezetet.
Azt is meg kell említeni, hogy a vásárlókör is változik: bár továbbra is jelen vannak azok a helyi gazdálkodók vagy vállalkozók, akik egyszerűen raktárnak, műhelynek vagy állattartásra keresnek nagy fedett épületet, mellettük azonban megjelent egy teljesen új vásárlói réteg.
Épp ezért, nem véletlen, hogy a nagyobb ingatlanhirdetések leírásaiban ma már gyakran nem a régi mezőgazdasági funkció szerepel, hanem olyan kifejezések, mint retreat, holiday home, „spațiu creativ, boutique guesthouse vagy event venue, hiszen az élelmes eladók maguk is érzik, hogy sok esetben már nem a gerendákat, hanem az életérzést próbálják értékesíteni.
Az elmúlt évek egyik legérdekesebb változása, hogy a régi csűrök már nem csupán megőrzendő népi építészeti emlékek, hanem komoly üzleti lehetőséget is jelentenek.
Hasonló szemléletet képvisel a Mihai Eminescu Trust is, amely évek óta dolgozik szász falvak hagyományos épületállományának megmentésén. A szervezet számára a csűr nem egyszerű melléképület, hanem a történeti településkép része, amely megfelelő felújítással új funkciót kaphat anélkül, hogy elveszítené eredeti karakterét. Külön projektek működtetnek a témában The Barn: Experiential Laboratory for Inclusive Civic Engagement névvel, melyben főként a szász falvak csűrjeire fókuszálnak,
És itt érdemes megemlíteni, hogy a csűrök vonzereje éppen abban rejlik, amit korábban hátránynak tartottak. A hatalmas belmagasság, a több tíz méter hosszú fedélszék, a látszó tölgygerendák és a nyers faanyag olyan tereket hoz létre, amelyeket újonnan rendkívül költséges lenne megépíteni. Amit egy gazdálkodó száz évvel ezelőtt praktikus okokból épített, azt ma a belsőépítészek karakteres designként értékelik.
A hirdetések között meglepően sok olyan ajánlat szerepel, ahol maga a csűr önálló termékké válik. Telek nincs hozzá, az eladó gyakran kiköti, hogy a bontás és az elszállítás a vevő feladata.
Ilyenkor már nem az ingatlan értékesül, hanem maga a szerkezet.
Az ilyen vevők között kivitelezők, restaurátorok, vendégház-építők és olyan magánszemélyek is vannak, akik egy teljesen más településen szeretnének újra felépíteni egy hagyományos csűrt, illetve abból egy házat. A cél nem a mezőgazdasági használat, hanem egy karakteres épület létrehozása, amelyet modern funkcióval töltenek meg.
Egy csűr ma már lengeteg projekt kiindulópontja lehet
Fotó: Ferenczi Sámuel
És bár első hallásra hihetetlennek tűnik, Erdélyben ma már nem számít különlegességnek, hogy egy több mint százéves csűr teljes szerkezetét lebontják, több száz kilométerre elszállítják, majd új helyszínen ismét felépítik. A romantikus elképzelésekkel ellentétben azonban ez ritkán történik úgy, hogy az egész épületet egy darabban emelik trélerre.
Ennek egyszerű oka van: egy húsz-huszonöt méter hosszú, hat méter magas csűr már messze meghaladja a közúti méretkorlátokat. Az ilyen szállításhoz külön túl méretes szállítási engedélyre lenne szükség, ezért gazdaságosabb és biztonságosabb a szerkezetet elemeire bontani.
A költöztetés ráadásul önmagában is komoly kiadás. Egy nyilvánosan elérhető árajánlat szerint egy régi épület szakszerű felmérése, megszámozása, bontása és szállításra való előkészítése mintegy 3900 euróba kerül, az újbóli felépítés pedig – a szarufákig – további körülbelül 4500 euró. Ebben még nincs benne a szállítás, az alapozás és az új tető költsége, így mire a csűr ismét áll, a teljes beruházás sok esetben jóval többe kerülhet, mint maga a megvásárolt szerkezet.
Azt azonban, hogy valaki megvesz egy régi csűrt, még csak a történet eleje, a legtöbb esetben ugyanis az igazi kihívás nem a vételár, hanem az, hogy miként lehet a százéves gazdasági épületből korszerű, jogszerűen használható ingatlant kialakítani.
A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson, a Vízcsűr Galériában egyszerre rendhagyó, innovatív és izgalmas kiállítás nyílt nemrég: Sipos-Gaudi Tünde képzőművész és fia, a tíz éves Nagy-Gaudi Mátyás együtt állítottak ki Örökségünk tere címmel.
A csűrpiac egyik sajátossága, hogy a néhány ezer eurós vételár könnyen megtévesztő lehet, egy bontandó épület megvásárlása ugyanis csupán az első kiadás. Mint írtuk ezt követheti a bontás, a szállítás, majd az új alap elkészítése, a szerkezet helyreállítása, az új tető, a közművek kiépítése, a villamos hálózat, a víz- és szennyvízcsatlakozás, a hőszigetelés, majd a belső kialakítás.
Ha a csűr műemléki védettség alatt áll, vagy eredeti építészeti részleteit is helyre kell állítani, a végösszeg ennél jóval magasabbra is rúghat.
Már egy új tető elkészítése vagy a teljes villamos hálózat kiépítése is jelentős kiadást jelenthet, miközben a közművek bekötése önmagában több ezer lejjel növelheti a költségvetést.
Éppen ezért a szakemberek szerint a csűrök esetében nem a vételár, hanem a teljes beruházási költség alapján érdemes dönteni.
És Romániában a csűrök átalakításához (is) építési engedély szükséges, amelyet a településrendezési bizonylat (certificat de urbanism) előz meg. A jogszabály szerint ennek kiadása legfeljebb 15 napot, az építési engedélyé pedig legfeljebb 30 napot vehet igénybe – csakhogy ezek a határidők csak akkor érvényesek, ha minden szükséges dokumentum már rendelkezésre áll.
A valóságban a tervezés, a szakhatósági engedélyek, a statikai felmérések és az egyéb jóváhagyások miatt egy egyszerűbb projekt is hónapokig tarthat, műemléki környezetben pedig akár ennél is tovább.
Ha az épület műemlék vagy védett településrészen áll, a kulturális hatóság engedélye is szükséges, a terveket pedig erre jogosult örökségvédelmi szakembernek kell elkészítenie. Bizonyos esetekben még az állam elővásárlási joga is felmerülhet az ingatlan értékesítésekor.
Csűrvásárlás esetén a legfontosabb a szerkezet állapota, hiszen egy korhadt talpszelemen vagy sérült főoszlop cseréje jelentősen megdrágíthatja a felújítást, akárcsak a beázott tető vagy a nedvességtől károsodott faanyag.
Legalább ennyire fontosak a jogi és gyakorlati szempontok: rendezett telekkönyv, kataszteri bejegyzés, elérhető közművek, valamint az, hogy az épület egyáltalán megközelíthető-e teherautóval, ha bontásra vagy költöztetésre kerül sor.
Van egy kevésbé ismert szempont is: a régi faépületekben gyakran denevérek telepednek meg, amelyek Romániában védett fajnak számítanak. Ha ez kiderül, a bontás vagy a felújítás természetvédelmi előírásokhoz is kötődhet.
A közösségnek, a közösségért, a közösség által. Talán ez lehetne annak a csűrfelújító tábornak a jelmondata, melyet a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiszentkirályon koordinál Szilágyi Szilamér unitárius lelkipásztor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!