Néha ütköztek a vélemények a közösségben, de mindig sikerült megtalálni a közös nevezőt
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
A közösségnek, a közösségért, a közösség által: talán ez lehetne annak a csűrfelújító tábornak a jelmondata, melyet a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiszentkirályon koordinál Szilágyi Szilamér unitárius lelkipásztor. A középkori templom mellett található csűrt lelkes emberek népes csapata újítja fel, hogy valamennyi korosztályt, minden érdeklődést szolgáló közösségi tér legyen.
2024. október 08., 07:582024. október 08., 07:58
Szilágyi Szilamér unitárius lelkész májusban váltott egyházközséget, a Maros megyei Nyomátról tért tulajdonképpen majdnem haza – hisz Sepsiszentgyörgyön nőtt fel – a Kovászna megyei Sepsiszentkirályra. Amelynek faluközösségébe megannyi sepsiszentgyörgyi is tartozik, színészek, zenészek, akik a vidék csendjét keresve költöztek ki a városról.
A csűrfelújító táborok igazi közösségi események
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Amikor ideköltöztem május-júniusban, megismerkedtem a helyi és az ideköltözött, a Szentkirályra kiköltözött fiatalokkal, középkorúakkal, és ahogy kezdtem felfedezni, hogy a faluban kik laknak, kiderült, hogy sok művész. Kiváló zenészek laknak itt, például Luiza Zan jazzénekes, István Idikó népdalénekes, hangszerkészítők, színészek: Pál-Ferenczi Gyöngyi színházigazgatónő, Pálfi Tibor és Nemes Levente színészek. Arra gondoltam, jó lenne egy olyan teret létrehozni, ahol ezek az emberek azzal tudnak foglalkozni, ami az életük, a hivatásuk, és miért ne lehetne ez csűr, ahol ki lehet nyitni a kaput, és meg lehet hallgatni előadásokat, koncerteket” – idézte fel a fiatal lelkipásztor. Hozzátette, természetesen
A romos építmény felújítása több lépésben zajlik, eddig két csűrfelújító kalákát szerveztek, és várhatóan még 4-5 alkalomra lesz szükség. Legutóbb szeptember 25-e és 29-e között szerveztek egy ilyen „tábort”, újracserepezték az épületet (az első alkalommal leszedték a régi cserepeket. és megerősítették a tetőszerkezetet). A munkát szombat estére fejezték be, így vasárnap már nyugodt szívvel vették tudomásul, hogy megérkezett az esős idő.
A lelkész elmondta, amikor meghirdették a közösségi médiában, reklámozták barátaik, ismerőseik körében a csűrfelújtó kalákát, nem gondolták, hogy ilyen sokan segítenek majd, valamint hogy a csűr mellett a közösség is épül. Rég nem látott barátok, alig ismert szomszédok, távolról, akár Magyarországról érkezők találták meg a beszélgetések közös hangját munka közben.
A csűr a sepsiszentkirályi közösség érdekeit fogja szolgálni
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nagyjából azok az emberek érkeztek ide, akik szeretnek önkénteskedni, akik érzik, hogy ebben a világban több van annál, hogy az ember csak önmagáért dolgozzon, hiszen a közösségért, a másik emberért, a gyermekekért is kell dolgozni. És azt hiszem, hogy nagyon nagy dolog az, hogy ma ezt így meg lehet közösen kalákával valósítani” – vélekedik Szilágyi Szilamér. Mint mondta, bár „munkatábort” szerveznek, figyelnek arra, hogy az embereknek legyen idejük egymásra is, így például
A tábort, illetve a csűrfelújítást olyanok is segítették, segítik, akik a kaláka során nem tudtak jelen lenni, sokan anyagi támogatással járultak hozzá a munkához. A támogatóknak köszönhetően oldották meg a tábor résztvevőinek étkeztetését is, például a sepsiszentgyörgyi Szimpla vendéglátóhely tulajdonosai minden nap, minden résztvevőnek biztosítottak meleg ételt.
Kemény munka zajlott
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nem tudom és talán lehetetlen felsorolni az összes segítőt, hiszen volt, aki házi csokit hozott, volt, aki zöldséget, más cserepet adományozott, volt, aki traktorral jött, a saját költségén szállította el az összetört cserepeket. Van, aki tejet hozott a táborba. Tehát mindenki – mind a szentkirályiak, mind a sepsiszentgyörgyiek, mind a Magyarországon élő barátaink, helyiek, barátok, ismerősök – segítettek valahogy” – ecsetelte Szilágyi Szilamér.
Szilágyi Szilamér vallja, hogy a közösen töltött idő az emberi kapcsolatok kulcsa, lelkészként is tudja, hogy türelmesnek kell lennie, de hisz benne, hogy a beszélgetések, a közös munka a közösség minden tagjára jó hatással lesznek.
A legutóbbi alkalomkor megfeszített tempójú munkával válogattak össze, tettek fel 10-15 ezer cserepet, amiben sokan elfáradtak. Szilágyi Szilamér épp ezért azt tervezi, hogy a közeljövőben szervez ezeknek a segítőkész embereknek egy találkozási alkalmat, amikor a pihenésé, a közös feltöltődésé lesz a főszerep, s utána újult erővel folytathatják munkát. Amely – mint hangsúlyozza – az egész falu, minden lakó érdekeit szolgálja
A régi épület teljesen átalakul
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Sokkal fontosabb az, hogy ha egy faluban élünk, akkor közösségként tudjunk működni, együtt dolgozni, mint az, hogy arra koncentráljunk folyton, hogy miben különbözünk, hogy miben nem hasonlítunk” – magyarázta.
Szilágyi Szilamér leszögezte, hogy
amíg a régi csűrt visszaállítják eredeti állapotába, de úgy, hogy közben a jelen emberének igényeit szolgálja: egyszerre legyen összművészeti tér és a gyerekek játszótere, hogy a kultúrát, a közösséget, hogy a falu jövőjét szolgálja.
Esténként koncertekkel pihentek a kalákázók
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!