Néha ütköztek a vélemények a közösségben, de mindig sikerült megtalálni a közös nevezőt
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
A közösségnek, a közösségért, a közösség által: talán ez lehetne annak a csűrfelújító tábornak a jelmondata, melyet a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiszentkirályon koordinál Szilágyi Szilamér unitárius lelkipásztor. A középkori templom mellett található csűrt lelkes emberek népes csapata újítja fel, hogy valamennyi korosztályt, minden érdeklődést szolgáló közösségi tér legyen.
2024. október 08., 07:582024. október 08., 07:58
Szilágyi Szilamér unitárius lelkész májusban váltott egyházközséget, a Maros megyei Nyomátról tért tulajdonképpen majdnem haza – hisz Sepsiszentgyörgyön nőtt fel – a Kovászna megyei Sepsiszentkirályra. Amelynek faluközösségébe megannyi sepsiszentgyörgyi is tartozik, színészek, zenészek, akik a vidék csendjét keresve költöztek ki a városról.
A csűrfelújító táborok igazi közösségi események
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Amikor ideköltöztem május-júniusban, megismerkedtem a helyi és az ideköltözött, a Szentkirályra kiköltözött fiatalokkal, középkorúakkal, és ahogy kezdtem felfedezni, hogy a faluban kik laknak, kiderült, hogy sok művész. Kiváló zenészek laknak itt, például Luiza Zan jazzénekes, István Idikó népdalénekes, hangszerkészítők, színészek: Pál-Ferenczi Gyöngyi színházigazgatónő, Pálfi Tibor és Nemes Levente színészek. Arra gondoltam, jó lenne egy olyan teret létrehozni, ahol ezek az emberek azzal tudnak foglalkozni, ami az életük, a hivatásuk, és miért ne lehetne ez csűr, ahol ki lehet nyitni a kaput, és meg lehet hallgatni előadásokat, koncerteket” – idézte fel a fiatal lelkipásztor. Hozzátette, természetesen
A romos építmény felújítása több lépésben zajlik, eddig két csűrfelújító kalákát szerveztek, és várhatóan még 4-5 alkalomra lesz szükség. Legutóbb szeptember 25-e és 29-e között szerveztek egy ilyen „tábort”, újracserepezték az épületet (az első alkalommal leszedték a régi cserepeket. és megerősítették a tetőszerkezetet). A munkát szombat estére fejezték be, így vasárnap már nyugodt szívvel vették tudomásul, hogy megérkezett az esős idő.
A lelkész elmondta, amikor meghirdették a közösségi médiában, reklámozták barátaik, ismerőseik körében a csűrfelújtó kalákát, nem gondolták, hogy ilyen sokan segítenek majd, valamint hogy a csűr mellett a közösség is épül. Rég nem látott barátok, alig ismert szomszédok, távolról, akár Magyarországról érkezők találták meg a beszélgetések közös hangját munka közben.
A csűr a sepsiszentkirályi közösség érdekeit fogja szolgálni
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nagyjából azok az emberek érkeztek ide, akik szeretnek önkénteskedni, akik érzik, hogy ebben a világban több van annál, hogy az ember csak önmagáért dolgozzon, hiszen a közösségért, a másik emberért, a gyermekekért is kell dolgozni. És azt hiszem, hogy nagyon nagy dolog az, hogy ma ezt így meg lehet közösen kalákával valósítani” – vélekedik Szilágyi Szilamér. Mint mondta, bár „munkatábort” szerveznek, figyelnek arra, hogy az embereknek legyen idejük egymásra is, így például
A tábort, illetve a csűrfelújítást olyanok is segítették, segítik, akik a kaláka során nem tudtak jelen lenni, sokan anyagi támogatással járultak hozzá a munkához. A támogatóknak köszönhetően oldották meg a tábor résztvevőinek étkeztetését is, például a sepsiszentgyörgyi Szimpla vendéglátóhely tulajdonosai minden nap, minden résztvevőnek biztosítottak meleg ételt.
Kemény munka zajlott
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nem tudom és talán lehetetlen felsorolni az összes segítőt, hiszen volt, aki házi csokit hozott, volt, aki zöldséget, más cserepet adományozott, volt, aki traktorral jött, a saját költségén szállította el az összetört cserepeket. Van, aki tejet hozott a táborba. Tehát mindenki – mind a szentkirályiak, mind a sepsiszentgyörgyiek, mind a Magyarországon élő barátaink, helyiek, barátok, ismerősök – segítettek valahogy” – ecsetelte Szilágyi Szilamér.
Szilágyi Szilamér vallja, hogy a közösen töltött idő az emberi kapcsolatok kulcsa, lelkészként is tudja, hogy türelmesnek kell lennie, de hisz benne, hogy a beszélgetések, a közös munka a közösség minden tagjára jó hatással lesznek.
A legutóbbi alkalomkor megfeszített tempójú munkával válogattak össze, tettek fel 10-15 ezer cserepet, amiben sokan elfáradtak. Szilágyi Szilamér épp ezért azt tervezi, hogy a közeljövőben szervez ezeknek a segítőkész embereknek egy találkozási alkalmat, amikor a pihenésé, a közös feltöltődésé lesz a főszerep, s utána újult erővel folytathatják munkát. Amely – mint hangsúlyozza – az egész falu, minden lakó érdekeit szolgálja
A régi épület teljesen átalakul
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Sokkal fontosabb az, hogy ha egy faluban élünk, akkor közösségként tudjunk működni, együtt dolgozni, mint az, hogy arra koncentráljunk folyton, hogy miben különbözünk, hogy miben nem hasonlítunk” – magyarázta.
Szilágyi Szilamér leszögezte, hogy
amíg a régi csűrt visszaállítják eredeti állapotába, de úgy, hogy közben a jelen emberének igényeit szolgálja: egyszerre legyen összművészeti tér és a gyerekek játszótere, hogy a kultúrát, a közösséget, hogy a falu jövőjét szolgálja.
Esténként koncertekkel pihentek a kalákázók
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!