Néha ütköztek a vélemények a közösségben, de mindig sikerült megtalálni a közös nevezőt
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
A közösségnek, a közösségért, a közösség által: talán ez lehetne annak a csűrfelújító tábornak a jelmondata, melyet a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiszentkirályon koordinál Szilágyi Szilamér unitárius lelkipásztor. A középkori templom mellett található csűrt lelkes emberek népes csapata újítja fel, hogy valamennyi korosztályt, minden érdeklődést szolgáló közösségi tér legyen.
2024. október 08., 07:582024. október 08., 07:58
Szilágyi Szilamér unitárius lelkész májusban váltott egyházközséget, a Maros megyei Nyomátról tért tulajdonképpen majdnem haza – hisz Sepsiszentgyörgyön nőtt fel – a Kovászna megyei Sepsiszentkirályra. Amelynek faluközösségébe megannyi sepsiszentgyörgyi is tartozik, színészek, zenészek, akik a vidék csendjét keresve költöztek ki a városról.
A csűrfelújító táborok igazi közösségi események
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Amikor ideköltöztem május-júniusban, megismerkedtem a helyi és az ideköltözött, a Szentkirályra kiköltözött fiatalokkal, középkorúakkal, és ahogy kezdtem felfedezni, hogy a faluban kik laknak, kiderült, hogy sok művész. Kiváló zenészek laknak itt, például Luiza Zan jazzénekes, István Idikó népdalénekes, hangszerkészítők, színészek: Pál-Ferenczi Gyöngyi színházigazgatónő, Pálfi Tibor és Nemes Levente színészek. Arra gondoltam, jó lenne egy olyan teret létrehozni, ahol ezek az emberek azzal tudnak foglalkozni, ami az életük, a hivatásuk, és miért ne lehetne ez csűr, ahol ki lehet nyitni a kaput, és meg lehet hallgatni előadásokat, koncerteket” – idézte fel a fiatal lelkipásztor. Hozzátette, természetesen
A romos építmény felújítása több lépésben zajlik, eddig két csűrfelújító kalákát szerveztek, és várhatóan még 4-5 alkalomra lesz szükség. Legutóbb szeptember 25-e és 29-e között szerveztek egy ilyen „tábort”, újracserepezték az épületet (az első alkalommal leszedték a régi cserepeket. és megerősítették a tetőszerkezetet). A munkát szombat estére fejezték be, így vasárnap már nyugodt szívvel vették tudomásul, hogy megérkezett az esős idő.
A lelkész elmondta, amikor meghirdették a közösségi médiában, reklámozták barátaik, ismerőseik körében a csűrfelújtó kalákát, nem gondolták, hogy ilyen sokan segítenek majd, valamint hogy a csűr mellett a közösség is épül. Rég nem látott barátok, alig ismert szomszédok, távolról, akár Magyarországról érkezők találták meg a beszélgetések közös hangját munka közben.
A csűr a sepsiszentkirályi közösség érdekeit fogja szolgálni
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nagyjából azok az emberek érkeztek ide, akik szeretnek önkénteskedni, akik érzik, hogy ebben a világban több van annál, hogy az ember csak önmagáért dolgozzon, hiszen a közösségért, a másik emberért, a gyermekekért is kell dolgozni. És azt hiszem, hogy nagyon nagy dolog az, hogy ma ezt így meg lehet közösen kalákával valósítani” – vélekedik Szilágyi Szilamér. Mint mondta, bár „munkatábort” szerveznek, figyelnek arra, hogy az embereknek legyen idejük egymásra is, így például
A tábort, illetve a csűrfelújítást olyanok is segítették, segítik, akik a kaláka során nem tudtak jelen lenni, sokan anyagi támogatással járultak hozzá a munkához. A támogatóknak köszönhetően oldották meg a tábor résztvevőinek étkeztetését is, például a sepsiszentgyörgyi Szimpla vendéglátóhely tulajdonosai minden nap, minden résztvevőnek biztosítottak meleg ételt.
Kemény munka zajlott
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nem tudom és talán lehetetlen felsorolni az összes segítőt, hiszen volt, aki házi csokit hozott, volt, aki zöldséget, más cserepet adományozott, volt, aki traktorral jött, a saját költségén szállította el az összetört cserepeket. Van, aki tejet hozott a táborba. Tehát mindenki – mind a szentkirályiak, mind a sepsiszentgyörgyiek, mind a Magyarországon élő barátaink, helyiek, barátok, ismerősök – segítettek valahogy” – ecsetelte Szilágyi Szilamér.
Szilágyi Szilamér vallja, hogy a közösen töltött idő az emberi kapcsolatok kulcsa, lelkészként is tudja, hogy türelmesnek kell lennie, de hisz benne, hogy a beszélgetések, a közös munka a közösség minden tagjára jó hatással lesznek.
A legutóbbi alkalomkor megfeszített tempójú munkával válogattak össze, tettek fel 10-15 ezer cserepet, amiben sokan elfáradtak. Szilágyi Szilamér épp ezért azt tervezi, hogy a közeljövőben szervez ezeknek a segítőkész embereknek egy találkozási alkalmat, amikor a pihenésé, a közös feltöltődésé lesz a főszerep, s utána újult erővel folytathatják munkát. Amely – mint hangsúlyozza – az egész falu, minden lakó érdekeit szolgálja
A régi épület teljesen átalakul
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Sokkal fontosabb az, hogy ha egy faluban élünk, akkor közösségként tudjunk működni, együtt dolgozni, mint az, hogy arra koncentráljunk folyton, hogy miben különbözünk, hogy miben nem hasonlítunk” – magyarázta.
Szilágyi Szilamér leszögezte, hogy
amíg a régi csűrt visszaállítják eredeti állapotába, de úgy, hogy közben a jelen emberének igényeit szolgálja: egyszerre legyen összművészeti tér és a gyerekek játszótere, hogy a kultúrát, a közösséget, hogy a falu jövőjét szolgálja.
Esténként koncertekkel pihentek a kalákázók
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!