
Magyar Péter üdvözölte, hogy „a közmédia visszanyerte a szabadságát”, a függetlenségét
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
2026. szeptember 14., 14:382026. szeptember 14., 14:38
Mindenképpen az a cél, hogy legyen egy új alkotmány és egy új választójogi törvény – szögezte le. Magyar Péter az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy elindul az alkotmányozás, és reméli, hogy még szeptember végén feláll az a testület, amely felügyeli ezt a folyamatot. Elmondta, a grémium tagja lehet mások mellett
Hozzátette, a cél az, hogy olyan alkotmányozás legyen, amelybe bevonnak mindenkit, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, hívő, ateista, vidéki, budapesti, homo- vagy heteroszexuális. Egy olyan alkotmányt szeretnénk, amelyet mindenki elfogad, tisztel és betart – fogalmazott, jelezve, hogy hosszú alkotmányozási folyamatra számít.
Arra az újságírói felvetésre, hogy e két jogszabály mutatja meg, mennyi a különbség az új és az előző politikai berendezkedés között, Magyar Péter úgy nyilatkozott: nagyon heterogén a Tisza közössége, de abban biztosan egyetértenek, nem azért küzdöttek, hogy „bármiben is hasonló rendszert építsünk ki közösen, mint amilyen az előző volt”.

Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
Magyar Péter példátlannak nevezte, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök a hétvégén „megfenyegette” a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) ügyészeit, rendőreit, pénzügyőreit és vezetőit, ahelyett, hogy „felelősséget vállalt volna vagy vallomást tett volna ilyen-olyan formában”.
Adott a lehetőség az ellenzéki pártoknak, hogy tagokat jelöljenek az Alkotmánybíróságba vagy a Független Közmédia Testületbe – tette hozzá.
Közölte: a korábbi kormánypártok önkényt kiáltva nem állítottak jelölteket bizonyos testületekbe, az NVVH-ba a Mi Hazánk által javasolt személyek pedig visszaléptek. Kérdésesnek nevezte, hogy alkotmánybíró-jelöltjeik is így tesznek-e, megemlítve, egyikük részt vett a hétvégi kötcsei pikniken.
Abszolút szeretnénk, ha lenne paritásos jelölés, ha lenne egyeztetés – jelentette ki Magyar Péter, fontosnak nevezve, hogy mindenki részt vegyen az alkotmányozás folyamatában.

Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Arról, hogy számítani lehet-e arra, hogy egy idő után az „erős” parlamenti nyelvezet egy kicsit enyhül, és tesz gesztusokat – legalább a választók felé – a polarizáltság enyhülése érdekében, a kormányfő azt mondta:
„Nagyon nehéz megállni, bár tudom, hogy meg kellene, amikor azok az emberek, akik tönkretették a hazánkat, eladósították, megaláztak embereket, poloskának neveztek több millió magyart, azok ahelyett, hogy felelősséget vállalnának, továbbra is ugyanott folytatják, ahol abbahagyták” – fogalmazott, majd azt ígérte, igyekezni fog, mert a kormányon lévők felelőssége mindig nagyobb.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy két éven át nem engedték be a közmédiába, miközben a Tisza az ellenzék vezető ereje volt.
Megjegyezte, annak is örül, hogy nem ő volt az első vendég, az ellenzéki pártok képviselői már jártak itt és beszélhettek, mert fontos része egy szabad, objektív, független közmédiának, hogy mindenki elmondhatja a véleményét.

Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
1 hozzászólás