Kiürült csűrök, eltűnő régi erdélyi falukép: új életet lehelne a pusztuló gazdasági épületekbe egy művészeti-építészeti projekt

A kezdeményezésbe több székelyföldi csűr tulajdonosa bekapcsolódott, többek közt a sepsiszentgyörgyi Ferenczi Zoltán Sámuel műemlékvédelmi szakmérnök, aki a Krónika megkeresésére arról beszélt, miért látta fontosnak, hogy árkosi csűrjének bemutatásával csatlakozzon a kezdeményezéshez. Ferenczi Sámuel a sepsiszentgyörgyi Linea tervezőiroda munkatársaként dolgozik jelenleg. Kolozsváron végezte az építőmérnöki egyetemet, azt követően két éves műemlékvédelmi képzést végzett, majd Bukarestben megszerezte a műemlékszakértői képesítést, ami arra jogosítja fel, hogy műemléképületek felújítását tervezheti meg.

A képzőművészek és építészek együttműködése arra irányul, hogy segítsenek megőrizni a hagyományos épületek építészeti és esztétikai értékeit.

Közösségi céllal fenntartani a régi épületeket

„Ha a nagyközönségnek fel szeretnénk hívni a figyelmét a pusztuló épített örökségnek tekinthető csűrökre, pajtákra, nem elég pusztán az épületet bemutatni. Jó ötlet, hogy képzőművészek hoznak létre alkotásokat ezekben az egykori gazdasági épületekben, mert ez felkiáltójel lehet. A projekt két évet tart, idén képzőművészeti alkotásokat mutatnak be csűrökben az Artist elnevezésű rendezvény keretében, jövőre pedig az Architecture programban részt vevő építészek a képzőművészekkel közösen készítenek tervet a csűrök hasznosítására” – fejtette ki Ferenczi Sámuel.

Azt is kifejtette kérdésünkre, hogy jelenleg csak raktárnak használja az árkosi csűrét. „Dédnagyapám megépítette, bivalyokat tartott benne, nagyapám disznókat, én pedig már csak raktározásra. De ezzel a projekttel már kicsit változni látszik a jövője, jó lenne a régi épületet fenntartani közösségi céllal. Most is karban van tartva, hogy ne essen be az eső, de nem volt felújítva” – mondta el Ferenczi Sámuel.

Nem lenne szabad össze-vissza építkezni a falvakban

A hagyományos erdélyi portához elválaszthatatlanul hozzátartozott valaha a csűr, ezeknek a kezdeményezéseknek egyértelműen az a céljuk, hogy az egyre funkciótlanabbá váló régi gazdasági épületek ne tűnjenek el teljesen. „Munkám során arra törekszem, hogy az egykori székelyföldi falukép se tűnjön el, ez tájvédelem és faluképvédelem egyben. Fontos, hogy a hagyományos építkezési stílus megmaradjon valamelyest, nem szabadna össze-vissza építkezni” – mondta a szakmérnök.

„Ily módon elvesz a tér, és megváltozik a faluközösség együttműködése, működése, és ez nem biztos, hogy jó irány. Én a magam részéről azért dolgozom, hogy valamennyire őrződjön meg a hagyományos falukép, hiszen régen volt egyfajta rendszer, a régi emberek tudták, hogy miként kell építkezni, nem össze-vissza” – mutatott rá Ferencz Sámuel.

A képzőművészek ezen a ponton kreatív ötletekkel segítik az építészek munkáját. A csűrök esetében a művészet képes azt beemelni a kortárs kultúra kontextusába újraértelmezve és kiemelve annak vizuális és szellemi értékeit; az építészet pedig valós alternatívát kínál a funkció vesztettség problémájának áthidalására úgy, hogy a csűr építészeti és esztétikai értékei megmaradnak.

Előremutató háromszéki példák: Nagyajta, Kökös

Ferenczi Sámuelt arról is kérdeztük, hogy műemlékvédelmi szakemberként még mit tart szívügyének. „Elsősorban templomok felújításával, karbantartásával foglalkozom, pályáztatásokkal, a munkák követésével, majd utánkövetésével. Az is foglalkoztat, hogy miként tudnánk a templomainkat nemcsak megtartani, de belakni is.

Hozzátette, egy ilyen értékeket bemutató, élményt nyújtó közösség tér a helyieket, de a turizmust is szolgálná. „Ebben az lenne a lényeg, hogy a templom köré vonzaná az embereket. És persze nem sörcsapolós helyre gondolok, hanem kulturált, inkább kávézószerű helyre, játszótérrel. Ilyen épületek sok faluban megvannak már közösségi házként, imaházként. És ha a templomok mellé vonzzuk az embereket, hátha bejönnek az istenházába is – ehhez próbálunk forrásokat szerezni” – mondta a szakmérnök. Mint mondta, például a nagyajtai unitárius vártemplomnál ezt részben sikerült megvalósítani, Kökösben éppen lejárt a közbeszerzés és felújítják a 19. század végén épült Serester József-házat. „Mivel műemléképület, ezért sikerült bevonni forrásokat,

A kökösi unitárius templomban Szent Lászlót ábrázoló falképek láthatóak. A kis templomnak korábban csak az 1718-as évszámmal ellátott déli kapuja jelezte valamelyest a régiségét, az 1954-ben bekövetkezett tűzvész után került az érdeklődés középpontjába. Ekkor ugyanis a csupasz falakról középkori falfestmények, festett bélletű ablaküreg, valamint egy megcsonkított szentségtartó fülke került a napvilágra. „Az ilyen közösségi házak esetében nagyon jó lenne, ha lenne egy helyi gondnok, aki a kezdeményezést szívügyének érzi, és működtetné, rendezvényeket szervezne oda.

Beleszólhat a művészet a megállíthatatlan folyamatba

Amint a Barn Culture projekt leírásában olvasható, a tájjal együtt élő hagyományos organikus kultúrák által fenntartott életforma és falukép mára nagy átalakuláson megy át, ami maga után vonja az általa létrehozott épített és tárgyi kultúra funkcióvesztését, és ezzel együtt rohamos eltűnését.

Beemelhet a kortárs művészeti és építészeti diszkurzusba egy meghaladottnak ítélt, funkcióját vesztett, de pótolhatatlan értékeket hordozó tárgyi és épített kultúrát. A BarnCulture projekt ezt teszi a csűrökkel három európai országban kiemelten pedig Székelyföldön, ahol máig a falukép és életforma meghatározó eleme. A projekt erdélyi, magyarországi és németországi képzőművészek és építészek együttműködése révén jön létre.

korábban írtuk

Megmentjük az épített örökségünket!

A Bolyai utca 36. szám alatt található régi épület, amely több egyesület székhelye volt, teljes külső homlokzat- és részleges tetőfelújításon esett át.

korábban írtuk

Régi porták restaurálásával mentenék az épített örökséget Etéd községben

Összesen nyolc, a vidékre jellemző régi portát restaurálhatnak az elkövetkező években Etéd községben, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott ilyen jellegű támogatásra. A kedvezményezetteket szakemberekből álló bizottság nevesítette.