
Kiállítás a csűrben. Gyermekrajzok az egykori játszótéren
Fotó: Rizmayer Péter
A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson, a Vízcsűr Galériában egyszerre rendhagyó, innovatív és izgalmas kiállítás nyílt nemrég: Sipos-Gaudi Tünde képzőművész és fia, a tíz éves Nagy-Gaudi Mátyás együtt állítottak ki Örökségünk tere címmel. A kiállítás az örökölt értékekről, a környezetünkhöz való viszonyunkról, a kötődéseinkről szól.
2024. szeptember 22., 14:412024. szeptember 22., 14:41
Sipos-Gaudi Tünde sepsiszentgyörgyi képzőművészben már pár éve megfogalmazódott a gondolat, hogy szeretne a gyerekével közös kiállítást létrehozni. Az Erdélyi Művészeti Központ munkatársaként nap mint nap azt tapasztalta, hogy a művészek, mindig arra vágynak, hogy minél híresebb kiállítóterekben, minél híresebb művészekkel állíthassanak ki. „Miért nem akar senki a saját gyerekével kiállítani? Hisz ugyanabból a világból jönnek” – tette fel magában a kérdést.
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
A Vízcsűr, ami egy nagyobb lélegzetű, több településen is zajló projekt részeként jött létre, szinte az ölébe pottyant. Építészek és képzőművészek közösen alakítottak át régi csűröket, adtak nekik új funkciót: az árkosi esetében éppen párját, Rizmayer Pétert képzőművészt kérték fel a kreatív munkára, hogy raktárból csináljon kiállítóteret.
„És akkor innen indult tovább az egész ötlet, hogy bekerülnek a gyerekrajzok egy olyan térbe, ami nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc játszóterem volt. Innen meg még tovább kerekedett a gondolat, hogy akkor olyan tereket alkossak meg ebben a csűrben, amelyek régen a gyerekek játszóterei voltak” – idézte fel a képzőművész, hozzátéve, hogy a kiállítás egyik kulcsgondolata, hogy mit öröklünk szüleinktől, nagyszüleinktől, és, hogy ugyanakkor mi mit adunk át gyermekeinknek?
„Én, mint képzőművész sosem tanítottam, hogy hogyan kell kompozíciót alkotni. Teljesen szabadon hagytam ezt, mert láttam, hogy annyira gyönyörűek a munkái, hogy egy olyan különleges világot alkot, hogy egyszerűen nem is lehet beleszólni. Vannak olyan kompozíciói, hogy elcsodálkoztam, hogy minden megvan rajtuk, bennük, amit mi tanultunk, hogy milyen kell legyen egy kompozíció. Ő meg ösztönszerűen úgy alkotta meg a képeket” – magyarázta.
A képzőművész azt is elmondta, hogy izgalmas volt felfedezni, hogy fia munkái bizonyos értelemben az ő alkotásaira, alkotói korszakaira reflektálnak
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
„Volt egy időszak, amikor számomra az alkotás egy kicsit háttérbe vonult: Mátyás kicsi volt, megszületett a húga, Anna, és egyszerűen nem volt időm alkotni. És pont ez volt az a periódus, amikor Mátyásnak a legtöbb rajza született, s amelyek tulajdonképpen az én munkáimat reflektálják: megjelennek rajtuk a nyírfák, a fák, a természet.
Egy másik fontos gondolat, hogy a gyerekünket egy olyan szintre helyezzük, ahol mi vagyunk, mert tulajdonképpen ugyanolyan értékes, és minket tükröz, a mi világunkat, hiszen mi neveljük” – fejtette ki az alkotó, hozzátéve, hogy az ő munkái arra fókuszálnak, hogy a minket körülvevő természet hogyan tűnik, hogyan vész el.
Megjegyezte, érdekes látni, hogy a házuk közelében kanyargózó, lassan kiszáradó patak mennyire foglalkoztatja a fiát is. Megviseli őt a patakban élő halak pusztulása, hogy eltűnik nem csak az ő játszótere, hanem egy élettér is.
„Nagyon sok gyerek oda menekül. Ezért részben mi szülők is hibásak vagyunk, mert az tévhit, hogy ha a gyerekünk nem halad a technológiával, akkor lemarad a többitől, valójában pont az ellentéte történik. Annyira elmélyülnek a virtuális világban, hogy lemaradnak az igazi életről, a lényegről” – fejtette ki.
A kiállításnak nagyon pozitív volt a visszhangja, sokan dicsérték az ötletet. A tárlat körülbelül még egy hónapig lesz látogatható.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!