
Kiállítás a csűrben. Gyermekrajzok az egykori játszótéren
Fotó: Rizmayer Péter
A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson, a Vízcsűr Galériában egyszerre rendhagyó, innovatív és izgalmas kiállítás nyílt nemrég: Sipos-Gaudi Tünde képzőművész és fia, a tíz éves Nagy-Gaudi Mátyás együtt állítottak ki Örökségünk tere címmel. A kiállítás az örökölt értékekről, a környezetünkhöz való viszonyunkról, a kötődéseinkről szól.
2024. szeptember 22., 14:412024. szeptember 22., 14:41
Sipos-Gaudi Tünde sepsiszentgyörgyi képzőművészben már pár éve megfogalmazódott a gondolat, hogy szeretne a gyerekével közös kiállítást létrehozni. Az Erdélyi Művészeti Központ munkatársaként nap mint nap azt tapasztalta, hogy a művészek, mindig arra vágynak, hogy minél híresebb kiállítóterekben, minél híresebb művészekkel állíthassanak ki. „Miért nem akar senki a saját gyerekével kiállítani? Hisz ugyanabból a világból jönnek” – tette fel magában a kérdést.
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
A Vízcsűr, ami egy nagyobb lélegzetű, több településen is zajló projekt részeként jött létre, szinte az ölébe pottyant. Építészek és képzőművészek közösen alakítottak át régi csűröket, adtak nekik új funkciót: az árkosi esetében éppen párját, Rizmayer Pétert képzőművészt kérték fel a kreatív munkára, hogy raktárból csináljon kiállítóteret.
„És akkor innen indult tovább az egész ötlet, hogy bekerülnek a gyerekrajzok egy olyan térbe, ami nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc játszóterem volt. Innen meg még tovább kerekedett a gondolat, hogy akkor olyan tereket alkossak meg ebben a csűrben, amelyek régen a gyerekek játszóterei voltak” – idézte fel a képzőművész, hozzátéve, hogy a kiállítás egyik kulcsgondolata, hogy mit öröklünk szüleinktől, nagyszüleinktől, és, hogy ugyanakkor mi mit adunk át gyermekeinknek?
„Én, mint képzőművész sosem tanítottam, hogy hogyan kell kompozíciót alkotni. Teljesen szabadon hagytam ezt, mert láttam, hogy annyira gyönyörűek a munkái, hogy egy olyan különleges világot alkot, hogy egyszerűen nem is lehet beleszólni. Vannak olyan kompozíciói, hogy elcsodálkoztam, hogy minden megvan rajtuk, bennük, amit mi tanultunk, hogy milyen kell legyen egy kompozíció. Ő meg ösztönszerűen úgy alkotta meg a képeket” – magyarázta.
A képzőművész azt is elmondta, hogy izgalmas volt felfedezni, hogy fia munkái bizonyos értelemben az ő alkotásaira, alkotói korszakaira reflektálnak
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
„Volt egy időszak, amikor számomra az alkotás egy kicsit háttérbe vonult: Mátyás kicsi volt, megszületett a húga, Anna, és egyszerűen nem volt időm alkotni. És pont ez volt az a periódus, amikor Mátyásnak a legtöbb rajza született, s amelyek tulajdonképpen az én munkáimat reflektálják: megjelennek rajtuk a nyírfák, a fák, a természet.
Egy másik fontos gondolat, hogy a gyerekünket egy olyan szintre helyezzük, ahol mi vagyunk, mert tulajdonképpen ugyanolyan értékes, és minket tükröz, a mi világunkat, hiszen mi neveljük” – fejtette ki az alkotó, hozzátéve, hogy az ő munkái arra fókuszálnak, hogy a minket körülvevő természet hogyan tűnik, hogyan vész el.
Megjegyezte, érdekes látni, hogy a házuk közelében kanyargózó, lassan kiszáradó patak mennyire foglalkoztatja a fiát is. Megviseli őt a patakban élő halak pusztulása, hogy eltűnik nem csak az ő játszótere, hanem egy élettér is.
„Nagyon sok gyerek oda menekül. Ezért részben mi szülők is hibásak vagyunk, mert az tévhit, hogy ha a gyerekünk nem halad a technológiával, akkor lemarad a többitől, valójában pont az ellentéte történik. Annyira elmélyülnek a virtuális világban, hogy lemaradnak az igazi életről, a lényegről” – fejtette ki.
A kiállításnak nagyon pozitív volt a visszhangja, sokan dicsérték az ötletet. A tárlat körülbelül még egy hónapig lesz látogatható.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!