
Kiállítás a csűrben. Gyermekrajzok az egykori játszótéren
Fotó: Rizmayer Péter
A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson, a Vízcsűr Galériában egyszerre rendhagyó, innovatív és izgalmas kiállítás nyílt nemrég: Sipos-Gaudi Tünde képzőművész és fia, a tíz éves Nagy-Gaudi Mátyás együtt állítottak ki Örökségünk tere címmel. A kiállítás az örökölt értékekről, a környezetünkhöz való viszonyunkról, a kötődéseinkről szól.
2024. szeptember 22., 14:412024. szeptember 22., 14:41
Sipos-Gaudi Tünde sepsiszentgyörgyi képzőművészben már pár éve megfogalmazódott a gondolat, hogy szeretne a gyerekével közös kiállítást létrehozni. Az Erdélyi Művészeti Központ munkatársaként nap mint nap azt tapasztalta, hogy a művészek, mindig arra vágynak, hogy minél híresebb kiállítóterekben, minél híresebb művészekkel állíthassanak ki. „Miért nem akar senki a saját gyerekével kiállítani? Hisz ugyanabból a világból jönnek” – tette fel magában a kérdést.
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
A Vízcsűr, ami egy nagyobb lélegzetű, több településen is zajló projekt részeként jött létre, szinte az ölébe pottyant. Építészek és képzőművészek közösen alakítottak át régi csűröket, adtak nekik új funkciót: az árkosi esetében éppen párját, Rizmayer Pétert képzőművészt kérték fel a kreatív munkára, hogy raktárból csináljon kiállítóteret.
„És akkor innen indult tovább az egész ötlet, hogy bekerülnek a gyerekrajzok egy olyan térbe, ami nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc játszóterem volt. Innen meg még tovább kerekedett a gondolat, hogy akkor olyan tereket alkossak meg ebben a csűrben, amelyek régen a gyerekek játszóterei voltak” – idézte fel a képzőművész, hozzátéve, hogy a kiállítás egyik kulcsgondolata, hogy mit öröklünk szüleinktől, nagyszüleinktől, és, hogy ugyanakkor mi mit adunk át gyermekeinknek?
„Én, mint képzőművész sosem tanítottam, hogy hogyan kell kompozíciót alkotni. Teljesen szabadon hagytam ezt, mert láttam, hogy annyira gyönyörűek a munkái, hogy egy olyan különleges világot alkot, hogy egyszerűen nem is lehet beleszólni. Vannak olyan kompozíciói, hogy elcsodálkoztam, hogy minden megvan rajtuk, bennük, amit mi tanultunk, hogy milyen kell legyen egy kompozíció. Ő meg ösztönszerűen úgy alkotta meg a képeket” – magyarázta.
A képzőművész azt is elmondta, hogy izgalmas volt felfedezni, hogy fia munkái bizonyos értelemben az ő alkotásaira, alkotói korszakaira reflektálnak
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
„Volt egy időszak, amikor számomra az alkotás egy kicsit háttérbe vonult: Mátyás kicsi volt, megszületett a húga, Anna, és egyszerűen nem volt időm alkotni. És pont ez volt az a periódus, amikor Mátyásnak a legtöbb rajza született, s amelyek tulajdonképpen az én munkáimat reflektálják: megjelennek rajtuk a nyírfák, a fák, a természet.
Egy másik fontos gondolat, hogy a gyerekünket egy olyan szintre helyezzük, ahol mi vagyunk, mert tulajdonképpen ugyanolyan értékes, és minket tükröz, a mi világunkat, hiszen mi neveljük” – fejtette ki az alkotó, hozzátéve, hogy az ő munkái arra fókuszálnak, hogy a minket körülvevő természet hogyan tűnik, hogyan vész el.
Megjegyezte, érdekes látni, hogy a házuk közelében kanyargózó, lassan kiszáradó patak mennyire foglalkoztatja a fiát is. Megviseli őt a patakban élő halak pusztulása, hogy eltűnik nem csak az ő játszótere, hanem egy élettér is.
„Nagyon sok gyerek oda menekül. Ezért részben mi szülők is hibásak vagyunk, mert az tévhit, hogy ha a gyerekünk nem halad a technológiával, akkor lemarad a többitől, valójában pont az ellentéte történik. Annyira elmélyülnek a virtuális világban, hogy lemaradnak az igazi életről, a lényegről” – fejtette ki.
A kiállításnak nagyon pozitív volt a visszhangja, sokan dicsérték az ötletet. A tárlat körülbelül még egy hónapig lesz látogatható.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
szóljon hozzá!