Toró Tibor és Kiss Tamás alapítók szerint pártalapításnak nem látják az értelmét, de nem zárják ki, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Facebook
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás. Az RMDSZ-szel és a Fidesszel szemben kritikus mozgalom alapítóit az erdélyi magyar pártalapítási elképzelésekkel kapcsolatos találgatásokról faggattuk.
2026. szeptember 11., 20:232026. szeptember 11., 20:23
2026. szeptember 11., 21:532026. szeptember 11., 21:53
Időről időre felütik a fejüket az erdélyi magyar közéletben az új politikai szervezetek létrehozását célzó, vagy az ilyen törekvéseket támogató kísérletek. Esetükben közös, hogy ezek a pártalapítási elképzelések az RMDSZ-szel szemben kívánnak politikai alternatívát felmutatni, ez jellemezte a Tőkés László volt református püspök nevével fémjelzett mozgalmakat, majd az azokból kinőtt pártokat, a korábbi politikai alakulatok egyesüléséből létrejött Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) vagy az újkori kísérleteket is. Az idei magyarországi választások óta ismét felerősödtek ezek a próbálkozások, sok konkrétum azonban nem történt, leszámítva, hogy az EMSZ szakított az RMDSZ-szel, Kátai István, az első Tisza-sziget alapítója pedig még azelőtt visszalépett egy új romániai magyar párt létrehozását célzó tervéről, hogy alapítókat talált volna hozzá.
Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a mozgalom képviselői erőteljesen szembehelyezkednek az RMDSZ-szel, bírálva egyebek mellett a szövetség kisebbségpolitikáját, korábban pedig a Fidesszel ápolt kapcsolatát. Az EEM ugyanakkor hangsúlyosan felemelte a szavát az Orbán-kormány támogatáspolitikájával szemben is, hónapokkal ezelőtt előterjesztett javaslatcsomagjában kezdeményezve a támogatáspolitika átalakítását, az elszámoltatást, a viszamenőleges transzparenciát.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Éppen ezért a mozgalom alapítóinak pénteki, más témában (a PISA-felmérés erdélyi magyar vonatkozásairól) tartott sajtótájékoztatóján rákérdeztünk, vannak-e pártpolitikai ambícióik. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai bizottságának elnöke ugyanis a Válasz Online portálnak adott interjúban úgy vélte: a szerinte inkább baloldali értékeket valló, szociálisan érzékeny Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom „még nem párt ugyan, de akár azzá is válhat”.
Szerinte a szóba jöhető három alternatíva közül
„Úgyhogy mivel pragmatikusan, praktikusan mindezek az alternatívák nem valósíthatók meg, okafogyott a kérdés. Mindegy, miről ábrándozunk mi, ennek jelenleg nincs semmilyen realitása” – fejtette ki a társadalomkutató. Toró Tibor politológus, a Sapientia–EMTE docense (a fent említett Toró T. Tibor fia) hozzátette, a következő időszakban olyan típusú advocacy (érdekérvényesítés, képviselet) típusú, aktivista tevékenységet terveznek, ami például az oktatásra vagy más szakpolitikákra összpontosít.
„Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom számára nagyon fontos a belső alávetett csoportok, például a magyarul beszélő romák, a magyar melegek érdekeinek a képviselete. Olyan advocacy tevékenységet kell elképzelni, ami a magyarokkal szemben az oktatási rendszeren belül vagy a román állam által elkövetett oktatási diszkriminiációt együtt kezeli azokkal a diszkriminációs esetekkel, amit mondjuk a székelyföldi önkormányzatok vagy kisebbségi magyar intézmények követnek el” – jelentette ki a Krónikának a kolozsvári Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) munkatársa.
Aki leszögezte azt is: nem tudják, és nem is akarják kizárni annak a lehetőségét, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát a mozgalomból, de ennek szerinte most semmiféle intézményes politikai realitása nincs. „De előbb-utóbb valamiféle politikai alternatívának ki kell nőnie magát azzal a tákolmánnyal szemben, ami most van. Remélem, ebben valamilyen formában segíteni tudunk akár szakértőként, szociológusként, akár úgy, hogy tágítjuk az erdélyi magyar közösség fantáziáját. Nem gondoljuk ugyanis, hogy a jelenlegi állapotnak nem kellene alternatívája legyen, de a jelenlegi helyzetben mi nem tudunk az lenni” – hangsúlyozta kérdésünkre Kiss Tamás.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás