Öt kutatás merül el az erdélyi magyar értelmiség „nehéz éveiben”
Fotó: Pixabay
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára – tájékoztatott kedden a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány.
2026. szeptember 15., 14:372026. szeptember 15., 14:37
Az alapítvány júniusban indította el kutatói pályázati programját, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján.
A pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában.
A 2026-os Határon túli magyar kutató és feldolgozó (HTMKF) pályázatra beérkezett munkák közül a szakmai bírálat és a kuratórium döntése nyomán öt kutatást tartottak alkalmasnak arra, hogy elinduljon. Alapképzés kategóriában nem érkezett pályázat, a doktori kategóriában pedig nem hirdettek nyertest.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
az állambiztonsági és levéltári források kritikus és objektív feldolgozásával pontosabb képet adva az erdélyi magyar értelmiség sorsáról és a korszak kulturális hálózatainak működéséről – írták.
Emlékeztettek, hogy a program szakmai hátterét az alapítvány által januárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) együttműködésben létrehozott tényfeltáró bizottság biztosítja.
Ennek koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. Tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, Fodor János történész, tudományos kutató, Főcze János történész, tudományos kutató, Jánosi Csongor történész, tudományos kutató és Nagy Levente irodalomtörténész. A program védnöke Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.
„A HTMKF-program éppen ezért nem gyors ítéletekre, hanem évekre szóló, aprólékos forrásfeldolgozásra épül, a múlt megbélyegzése helyett a korszak összetettségének megértésére” – fogalmazott.
Az alapítvány célja, hogy a feltárás ne szenzációk keresésére, hanem a források szakszerű és objektív feldolgozására, a történelmi kontextus megértésére és új összefüggések bemutatására épüljön.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Az MTI emlékeztet, a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan, Méhes György irodalmi munkássága, életműve megkérdőjelezhetetlen, de az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!