Öt kutatás merül el az erdélyi magyar értelmiség „nehéz éveiben”
Fotó: Pixabay
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára – tájékoztatott kedden a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány.
2026. szeptember 15., 14:372026. szeptember 15., 14:37
Az alapítvány júniusban indította el kutatói pályázati programját, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján.
A pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában.
A 2026-os Határon túli magyar kutató és feldolgozó (HTMKF) pályázatra beérkezett munkák közül a szakmai bírálat és a kuratórium döntése nyomán öt kutatást tartottak alkalmasnak arra, hogy elinduljon. Alapképzés kategóriában nem érkezett pályázat, a doktori kategóriában pedig nem hirdettek nyertest.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
az állambiztonsági és levéltári források kritikus és objektív feldolgozásával pontosabb képet adva az erdélyi magyar értelmiség sorsáról és a korszak kulturális hálózatainak működéséről – írták.
Emlékeztettek, hogy a program szakmai hátterét az alapítvány által januárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) együttműködésben létrehozott tényfeltáró bizottság biztosítja.
Ennek koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. Tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, Fodor János történész, tudományos kutató, Főcze János történész, tudományos kutató, Jánosi Csongor történész, tudományos kutató és Nagy Levente irodalomtörténész. A program védnöke Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.
„A HTMKF-program éppen ezért nem gyors ítéletekre, hanem évekre szóló, aprólékos forrásfeldolgozásra épül, a múlt megbélyegzése helyett a korszak összetettségének megértésére” – fogalmazott.
Az alapítvány célja, hogy a feltárás ne szenzációk keresésére, hanem a források szakszerű és objektív feldolgozására, a történelmi kontextus megértésére és új összefüggések bemutatására épüljön.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Az MTI emlékeztet, a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan, Méhes György irodalmi munkássága, életműve megkérdőjelezhetetlen, de az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!