13 millió lejes beruházással újult meg a szentjobbi templom és az egykori apátság, ahol ma már zarándokközpont várja az érkezőket
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – adta hírül a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
2026. szeptember 13., 22:022026. szeptember 13., 22:02
A szentmise keretében Böcskei László megyéspüspök megáldotta az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében, uniós helyreállítási alapokból felújított plébániatemplomot és a zarándokközponttá alakított apátsági épületet. Az egykori szentjobbi apátság a püspökség kezdeményezésére újult meg a Hívogató Románia kormányprogram részeként.
A nagyváradi egyházmegye hívei vasárnap azért zarándokoltak Szentjobbra, hogy az ősi kegyhelyen, a brünni Fekete Madonna kegyképe előtt adjanak hálát, és kérjék a Szűzanya további oltalmát. A szabadtéri szentmise főcelebránsa Böcskei László, szónoka pedig Karácson Tibor, az Erdélyi Mária Rádió igazgatója volt – közölte Facebook-oldalán az egyházmegye.
Emlékeztettek, hogy a megyéspüspök 2016-ban nyilvánította kiemelkedő szentéllyé a szentjobbi plébániatemplomot, és meghívta az egyházmegye híveit, hogy évente közösen ünnepeljék a templom búcsúünnepét.
Böcskei László megyéspüspök köszöntőjében hangsúlyozta:
Azt kérte, hogy a megújult templom és apátsági épület bátorítsa a híveket, hogy a mai világ forgatagában is hiteles életet tudjunk élni.
Közölte, az apátsági épületben elsősorban zarándokokat fogadnak, hogy bemutassák nekik az elmúlt évszázadokban itt tevékenykedő szerzetesrendeket, továbbá az elcsendesedésre is lehetőséget teremtenek. „Legyen ez a hely a találkozás helye, ahol nemcsak a múltra tekintünk vissza, hanem közösen tudunk tenni valamit a jövőért, hogy ezáltal Szentjobb egy vonzó ponttá váljon” – idézte a püspököt az egyházmegye közleménye.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Az apátsági épület korszerű beruházás, melynek a belső terében kialakított „cellákban” a vidéken egykor működő szerzetesi közösségek életét mutatják be. Az épületben recepció, kápolna és multifunkcionális terem is helyet kapott. A projekt keretében a késő reneszánsz várfalak egy részét is feltárták.
A Nagyváradtól 40 kilométerre, a Berettyó partján fekvő Szentjobb település a nagyváradi püspöki székhely mellett az egyházmegye másik fontos kultuszhelye. Itt állt a Szent László király által alapított bencés apátság, melyben Szent István király bebalzsamozott jobb karereklyéjét őrizték. Erről kapta nevét a település is. Másik nevezetessége a Kisboldogasszony tiszteletére felépített temetőkápolna barokk oltárképe, a brünni Fekete Madonna, melyet jelenleg a plébániatemplomban őriznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!