A Szilágysági Magyar Napok az összetartozásról szól
Fotó: Facebook/RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon. A kilencvenes évek falunapjaiból és majálisaiból kinőtt Szilágysági Magyar Napok mára egész hetes rendezvénysorozattá vált. Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágysági Magyar Napok ötletgazdája szerint az esemény nem csupán szórakozási lehetőséget kínál, hanem közelebb hozza egymáshoz a szétszórtan élő közösségeket, erősíti a szülőföldhöz való kötődést, és megmutatja, milyen sokszínű a megye magyarsága.
2026. szeptember 15., 13:592026. szeptember 15., 13:59
Az idén szeptember 15 és 20 között zajló Szilágysági Magyar Napok története a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza. Akkoriban egyre több településen kezdtek falunapokat, családi rendezvényeket és gyermeknapokat szervezni. Miután ezek a kezdeményezések sikeresnek bizonyultak, felmerült az igény arra is, hogy a helyi közösségek legalább évente egyszer megyei szinten találkozhassanak.
A találkozó ötletét a régi majálisok hagyománya adta, amikor az emberek tavasszal kivonultak az erdő szélére, közösen főztek, és étellel kínálták egymást. A sikeres kezdeményezést később egész napos magyar rendezvénnyé bővítették: a települések saját sátrakkal és hagyományos ételekkel érkeznek, a kulturális műsort pedig a szilágysági gyermekek és fiatalok biztosítják.
Seres Dénes, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint – aki a helyi magyarság oszlopos képviselőjeként a Szilágysági Magyar Napoknak is ötletgazdája, alapítója volt – kezdettől fontos szempont volt, hogy a rendezvény valóban a szilágysági magyar közösségekről szóljon.
„A saját gyermekeinket és fiataljainkat hívtuk meg, hogy egy egész napon keresztül ők szórakoztassanak bennünket. Azt szerettük volna, hogy ezt a napot a szilágysági magyarságnak szenteljük” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének nemrég leköszönt elnöke.
A Szilágysági Magyar Napok összeköti a generációkat
Fotó: Facebook/RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete
A települések küldöttségei sátrakat állítanak, amelyek alatt saját, hagyományos ételeiket készítik el, majd megkínálják egymást.
A résztvevők nemcsak egymással, hanem az időközben elszármazott falubeliekkel is találkozhatnak. Seres Dénes rámutatott: a szilágysági falvakból sokan költöztek városra, köztük olyanok is, akik már nem tartoznak a legfiatalabb nemzedékhez, de továbbra is erősen kötődnek szülőfalujukhoz.
A közös étkezéshez, beszélgetéshez és koccintáshoz idővel a muzsika is társult. A résztvevők igényére ma már olyan zenekar is járja a sátrakat, amely nótával és zenével szórakoztatja a társaságokat.
A kezdetben egyetlen napos találkozó fokozatosan egész hetes rendezvénysorozattá bővült. Mivel a megyében nincs állandó magyar színház, a szervezők úgy döntöttek, hogy a főrendezvényt megelőző napokra színházi előadásokat is meghívnak: Kolozsvárról, Nagyváradról és más városokból érkeztek társulatok, emellett bábszínházi produkciókat és operettet is műsorra tűztek.
A rendezvénysorozat részeként megszervezték az ifjú tehetségek gáláját is, hogy számba vegyék és bemutassák a megye tehetséges fiataljait. Könyvbemutatók és képzőművészeti kiállítások is helyet kapnak a kínálatban, ezek esetében ugyancsak arra törekednek, hogy elsősorban szilágysági alkotókat mutassanak be. Az idei programban Markó Béla könyvbemutatója is szerepel.
Vendégmunkásként kezdték Magyarországon, majd hazatérve építőipari vállalkozást indítottak. Néhány év múlva azonban mindent egy lapra tettek fel: a mezőgazdaságra. A szilágyszentkirályi Módi testvérek ma már közel ezer hektárnyi területen gazdálkodnak.
A gyermekek számára külön interaktív foglalkozásokat és szórakozási lehetőségeket kínálnak, a színpadon pedig a helyi gyermek- és ifjúsági csoportok váltják egymást. A napot rendszerint egy, elsősorban a fiataloknak szóló koncert zárja.
A Szilágysági Magyar Napok egyik leglátványosabb mozzanata a népviseletes felvonulás. Seres Dénes elmondása szerint mindez szorosan összefügg azzal a korábban elindított kezdeményezéssel, amelynek keretében a szilágysági asszonyok maguk készíthették el településük hagyományos viseletét.
A program során faluról falura jártak, megszervezték az anyagok beszerzését, és szakmai segítséget is biztosítottak, hiszen nem mindenki rendelkezett szabás-varrási ismeretekkel. A résztvevők elővették a régi varrógépeket, utánanéztek, hogyan öltözködtek az adott településen ötven, hatvan vagy akár száz évvel korábban, majd ezekhez hasonló ruhákat készítettek.
Az ételnek is fontos szerep jut a Szilágysági Magyar Napokon
Fotó: Facebook/RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete
Seres Dénes szerint mostanra közel háromezer népviselet készült el a megyében. A ruhákból nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek és a fiataloknak is jutott, így a magyar nap felvonulásán valamennyi nemzedék képviseltetheti magát.
„Idősektől a fiatalokig, a gyermekekig mindenki beáll, mindenki felvonul és jól érzi magát. Nagyon szép hangulata van” – fogalmazott Seres Dénes.
A népviseletek egyébként más közösségi eseményeken is megjelennek a helyiek: Seres Dénes felidézte, hogy nemrég olyan falunapon vett részt, ahol az istentiszteleten szinte mindenki népviseletben volt. Úgy véli, ez azt mutatja, hogy az emberek büszkék hovatartozásukra, és ünnepi alkalmakkor szívesen öltik magukra a hagyományos ruhát.
A Szilágysági Magyar Napokra általában több mint ötven település közösségei érkeznek. A szervezők azoknak is segítenek a beutazásban, akiknek nincs saját közlekedési eszközük.
Ha egy községhez több magyar falu tartozik, rendszerint mindegyik külön csoporttal és sátorral képviselteti magát. Seres Dénes szerint egyfajta egészséges büszkeség is kialakul a résztvevők között: minden közösség igyekszik szépen berendezni a sátrát, népviseletben érkezni, valamint megmutatni saját ételeit és hagyományait.
A szórakozást helyi fellépők biztosítják
Fotó: Facebook/RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete
Vannak olyan települések, ahonnan százötvenen, máshonnan ötvenen kelnek útra, ezért a szervezők számára olykor már az is gondot jelent, hogy minden közösségnek megfelelő helyet biztosítsanak.
A rendezvény jelentősége szerinte elsősorban abban áll, hogy a megye különböző részein élők megismerhetik egymást. A kisebb falvak lakói számára különösen fontos, hogy megtapasztalják: egy nagyobb közösséghez tartoznak.
„Nagyon szép és kellemes nap szokott lenni. Én azt mondom, hogy ez egy meghitt magyar nap – jellemezte az eseményt.
Seres Dénes szerint a mostani gazdasági nehézségek ellenére sem marad el a rendezvény. Mint fogalmazott, korábban sem bővelkedtek anyagi forrásokban, ezért mindig gondosan kiszámították, mire mennyit költhetnek, és szponzorok támogatását is igénybe vették.
„Mindig tudtuk, hogy mit hova kell tenni. Annyira nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Nem visszük túlzásba, de ezt a rendezvényt sem hagyjuk el” – hangsúlyozta a politikus, ötletgazda.
A szilágysági közösségek jövője kapcsán Seres Dénes arról is beszélt, milyen lehetőségeik vannak a magyar fiataloknak a megye településein.
Szilágyperecsenyt említette példaként, ahol számos vállalkozás működik, helyben is van munkalehetőség, és az oktatás feltételei is adottak. A közelmúltban kerékpárutat, valamint egy olyan központot is avattak a településen, ahol pszichológus és orvos foglalkozik a sérült gyermekekkel.
A Szilágysági Magyar Napok közösségi élmény
Fotó: Facebook/RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete
Nehezebb helyzetben vannak azok a kisebb települések, ahol a gazdasági élet szinte kizárólag a mezőgazdaságra épül, Seres Dénes szerint ebből ma már nehéz megélni, ezért a fiatalok elindulnak, és máshol keresik a helyüket.
Seres Dénes ugyanakkor olyan fiatalokról is tud, akik egy idő után visszatértek. Bár Kolozsváron jó munkahelyük és fizetésük volt, a lakbér és a nagyvárosi élet magas költségei miatt a hónap végén alig maradt pénzük. Tapasztalatai szerint a fiatalabbak gyakran ragaszkodnak a városi élethez, később azonban, amikor családot alapítanak és letelepednének, egyre inkább hazafelé tekintenek.
Elmondása szerint a Szilágysági Magyar Napok, a falunapok, a népviseletes felvonulások és a kulturális programok ebben a helyzetben nem csupán kikapcsolódást jelentenek.
„Vigyázunk a magyar közösségeinkre, hogy megmaradhassanak, hogy kötődjenek, érezzék, kik ők, mik ők, és hogy érdemes itthon maradniuk” – fogalmazott Seres Dénes.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!