A marosvásárhelyi reptér masszív önkormányzati beruházásokkal próbálja visszanyerni a régió utasait
Fotó: Haáz Vince
Egyre élesebb verseny bontakozik ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető Wizz Air-járatok utasforgalmát. Peti András, a Marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér igazgatója szerint nem arról van szó, hogy Marosvásárhely a kinces várostól próbálna utasokat elhódítani: a reptér az elmúlt évtized nehézségei után elsősorban saját természetes vonzáskörzetének utasait akarja visszaszerezni.
2026. szeptember 14., 18:562026. szeptember 14., 18:56
A Kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér 2026 első félévére vonatkozó jelentése új fejezetet nyitott a kincses város és Marosvásárhely közötti, eddig jórészt a háttérben zajló versengésben. A dokumentum rámutat annak hatásaira, hogy Maros megye és Marosvásárhely önkormányzata jelentős összegeket fordít a térség, illetve közvetve a marosvásárhelyi reptér által működtetett légijáratok népszerűsítésére.
A kolozsvári reptér jelentése emlékeztet arra, hogy a Visit Mureș Egyesületen keresztül 45 millió lejes – mintegy kilencmillió eurós – nemzetközi turisztikai népszerűsítési programot hirdettek meg, emellett egy 1,5 millió eurós de minimis támogatási rendszer és a Maros megyei költségvetésből elkülönített 11,6 millió lej is a programot szolgálja. Ehhez társult 2026 júniusában Marosvásárhely önkormányzata, amely további négymillió lejt különített el a Visit Mureș programjára.
A Wizz Air az idei nyári menetrendben kilenc olyan célállomást kínál Marosvásárhelyről – Brüsszel-Charleroi, Lárnaka, Párizs-Beauvais, Dortmund, Memmingen, Milánó-Bergamo, Róma-Fiumicino, Bázel és London-Luton –, amelyek Kolozsvárról is elérhetők. A kolozsvári reptér szerint 2026 második negyedévében ezeken az útvonalakon csökkent mind a járatok kihasználtsága, mind az utasok száma. A jelentés megfogalmazása szerint immár „éles verseny” folyik ugyanazon utasvonzási körzetért.
Peti András másként látja a kialakult helyzetet. A marosvásárhelyi repülőtér igazgatója a Krónikának úgy fogalmazott: a légikikötők közötti verseny nem rendkívüli jelenség, hanem az európai légiközlekedési piac természetes velejárója. Szerinte az elmúlt tíz év különösen nehéz időszak volt a marosvásárhelyi repülőtér számára, ezért most elsősorban nem más repülőterektől akarnak utasokat elvenni, hanem azokat szeretnék visszacsábítani, akik korábban természetes módon Marosvásárhelyet használták.
– fejtette ki az igazgató.
Peti szerint a repülőterek vonzáskörzetének meghatározásakor nem egyszerűen a közigazgatási határokból kell kiindulni. Nemzetközi szakmai megközelítés alapján egy légikikötő elsődleges piacához azok a területek tartoznak, ahonnan körülbelül száz kilométeren vagy egyórás utazáson belül elérhető a reptér. Ebből kiindulva a marosvásárhelyi légikikötő természetes vonzáskörzetéhez Maros megye egésze mellett Hargita, Beszterce-Naszód, Fehér és részben Kolozs megye is hozzátartozhat. Az autópálya megépülésével ráadásul bizonyos térségekből – például Torda környékéről – időben már versenyképes alternatívává vált Marosvásárhely.
A kolozsvári reptér vezetősége arra panaszkodik a környékbeli kisebb repterek elszippantják utasainak egy részét
Fotó: Wikipédia
A Kolozsvárról és Marosvásárhelyről párhuzamosan működtetett Wizz Air-járatok kapcsán a Krónika kérdésére adott válaszában Peti András arra hívta fel a figyelmet, hogy az útvonalakról végső soron nem a repülőterek, hanem a légitársaságok döntenek. Ehhez olyan részletes piaci adatokkal rendelkeznek, amelyekből látják, mely célállomásokra mutatkozik megfelelő kereslet.
Az utazási igényt ráadásul nem a repülőterek „teremtik meg”.
– hangsúlyozta Peti. ,,Önmagában abból, hogy Kolozsvárról és Marosvásárhelyről ugyanabba a városba indul Wizz Air-gép, még nem következik, hogy valamelyik járat szükségszerűen életképtelenné válik” – mutatott rá a marosvásárhelyi igazgató.
Peti András ugyanakkor elismerte, hogy a légitársaságok hálózata folyamatosan változik: útvonalak nyílnak, majd szűnnek meg, a kapacitás pedig egyik repülőtérről a másikra kerülhet. Példaként említette, hogy a jelenlegi tervek alapján december közepétől megszűnik a Marosvásárhely–Milánó-Bergamo járat. Ez szerinte jól mutatja, hogy a légitársaságok folyamatosan a kereslethez igazítják hálózatukat.
A Wizz Air fapados légitársaság párhuzamos járatokat indít szerte Erdélyből
Fotó: Tuchiluș Alex
Peti András a Krónikának arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Kolozsvárról bírálják a Maros megyei támogatási modellt, a Kolozs Megyei Tanács maga is támogatni kívánja saját repülőterének fejlődését. Érvelése szerint ez éppen azt igazolja, hogy a Marosvásárhelyen alkalmazott modell nem valamiféle rendkívüli kivétel, hanem olyan eszköz, amellyel más önkormányzatok is élni kívánnak.
illetve a járatsűrűség növelése marketingtámogatás nyújtásával, a romániai és az európai légiközlekedési piac szabályainak megfelelően. Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke nemrég arról beszélt, hogy az önkormányzat továbbra is befektet a repülőtér bővítésébe és korszerűsítésébe. A megyei tanács hosszú távú stratégiája ennél is nagyobb léptékű: a „Kolozsvár – 10 millió utas 2045-ig” elnevezésű program több mint 333 millió euró értékű fejlesztésekkel számol a következő 10 esztendőben, a jelenlegi finanszírozásról azonban nem találtunk a marosvásárhelyihez hasonló, részletes kimutatást.
A két repülőtér közötti vita ellenére Peti András szerint a romániai légikikötők között jó az együttműködés. Mint fogalmazott, a verseny elsősorban az utasokért és a légitársaságokért zajlik, miközben számos olyan terület van, ahol valamennyi repülőtér érdeke azonos.
Ilyen például a légiközlekedés biztonsági szabályozása, az utasellenőrzés egyszerűsítése vagy az ágazatot érintő válságok közös kezelése. Peti emlékeztetett arra, hogy a Covid-járvány idején a repülőterek közösen léptek fel a légiközlekedést súlyosan érintő korlátozások ügyében, később pedig az energiaválság alatt is együtt keresték annak lehetőségét, hogyan lehet megvédeni a személy- és áruszállítás szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatot.
A marosvásárhelyi reptér igazgatója összességében optimistán látja a romániai légiközlekedés jövőjét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden jelentősebb romániai repülőtér uniós forrásokból korszerűsített, terminálokat bővített és kapacitást növelt. Mindez szerinte azért fontos, mert a forgalom a kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai környezet ellenére is folyamatosan nő. A közel-keleti háború, az energiaválság, a magas üzemanyagárak és a gazdasági megszorítások sem tudták megfordítani ezt a folyamatot.
Peti András adatai szerint 2025-ben mintegy 28 millió utast regisztráltak a romániai repülőtereken, és 2026-ban ez a szám megközelítheti a 29–30 milliót.
Ugyanakkor az egy lakosra jutó éves repülőutak romániai száma még mindig lényegesen elmarad a nyugat-európai szinttől.
Az igazgató ebből arra következtet, hogy Romániában jelentős növekedési tartalék van: még ha az ország csak a nyugat-európai átlag felét érné el, ahhoz is a jelenlegi utasforgalom jelentős növekedésére lenne szükség.
A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér saját jelentése szerint ráadásul már nemcsak más romániai légikikötőket tekint közvetlen konkurenciának: a magyarországi Debrecen repülőtere is bekerült a regionális versenytársak közé.
A következő évek nagy kérdése így nem az lesz, megszűnik-e a repülőterek közötti verseny, hanem az, hogy az egyre sűrűbb erdélyi és partiumi légi hálózat mellett mekkora saját utaspiacot tud kialakítani és megtartani egy-egy regionális légikikötő.
Végre „szárnyalni” kezd az alaposan felújított-kibővített, ám az elmúlt időszakban hetente csupán egyetlen menetrend szerinti járatot működtető marosvásárhelyi nemzetközi reptér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!