
Székelyföldi hőzöngés. Az AUR politikusát zavarja, hogy a román fölött szerepel a magyar felirat, eközben tévesen állítja, hogy a székelyföldi ökocentrumot a román állam finanszírozta
Fotó: Samuel Zărnescu/Facebook
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál működő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”. A magyarokra utalva „megszállás” veszélyére figyelmeztető AUR-os Samuel Zărnescu azonban alaposan mellé lőtt: az intézmény létrejöttéhez egyetlen lejjel sem járult hozzá a román állam.
2026. szeptember 09., 20:022026. szeptember 09., 20:02
Székelyföldre látogatott nemrég az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nagyváradi illetőségű politikusa. Mindez természetesen önmagában nem bírna hírértékkel, ha a szélsőjobb alakulat Bihar megyei szervezetének főtitkári tisztségét betöltő Samuel Zărnescu nem szentelt volna fényképekkel, videóval illusztrált bejegyzéseket a tömbmagyar vidéken szerzett élményeiről – és megdöbbenéséről. A Mihail Neamțu AUR-os parlamenti képviselő tanácsosaként is tevékenykedő aktivista felháborodva szembesült azzal a Szent Anna-tó látogatóközpontjánál, hogy az épületen a román fölött kapott helyet a magyar felirat.
Ezen sorrendben, fentről le olvasható a létesítmény elnevezése magyar és román nyelven: Ökocentrum, Centru Ecoturistic, Szent Anna-tó, Mohos tőzegláp, Lacul Sfânta Ana, Tinovul Mohoș. A táblát végigpásztázva az AUR politikusa rögtön szóvá teszi, hogy a magyar szöveg található fent, „mintha csak Magyarországon lennénk”.
„Értjük, hogy Hargita megye lakosságának 89 százaléka magyar etnikumú, de ezeket a központokat mégis csak a román állam költségvetéséből újították fel, nem pedig Magyarország büdzséjéből. Éppen ezért drága románok, ébredjünk fel kicsit, mert ezek jönnek, és leigáznak (ne cotropesc – szerk. megj.) bennünket!” – jelenti ki a felvételen Zărnescu, aki az „ezek” alatt a megszállónak, hódítónak beállított magyarokat érti.
Újabb figyelmeztetésnek szánva hozzáteszi: aki Romániában él, annak „tisztelnie kell” a román nyelvet. Az AUR politikusa ezek után mintegy mentegetőzésképpen kihangsúlyozza, hogy a „normalitás megkövetelése” (vagyis hogy a román felirat legyen fönt az intézmények feliratain) nem gyűlöletre való uszítás. „Tiszteletet kérünk a román nyelv, a román nép számára, hogy mindannyian békében és nyugalomban éljünk” – zárja székelyföldi videós bejelentkezését az AUR nagyváradi képviselője.

A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust.
Akárcsak az anyanyelvhasználatot általában, Romániában a többnyelvű feliratozást is a 2001/215-ös számú, 2019-ben kormányhatározattal kiegészített közigazgatási törvény szabályozza. A jogszabály kimondja többek között, hogy azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbség aránya a legutóbbi népszámlálás adatai szerint meghaladja a lakosság 20 százalékát, a hatóságok kötelesek kétnyelvű feliratokat elhelyezni. A szabályozás rendelkezik arról is, hogy közintézményeken, helységnévtáblákon felül kell szerepeljen a román nyelvű, alul a kisebbségi nyelvű felirat, azonos betűmérettel és betűtípussal.
A látogató- és tudásközpont a csíklázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincsnek számító Szent Anna-tavat és a Mohos tőzeglápot, különleges természeti értékeiket, valamint hozzájáruljon a tudományos ismeretterjesztéshez, a környezettudatos szemléletformáláshoz és a fenntartható turizmus erősítéséhez. (A két természetvédelmi területet az egyesület üzemelteti).
A Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum a magyar állam támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincseket
Fotó: Pro Szent Anna Egyesület
A régi Szent Anna-tói menedékház helyén felépített látogató- és tudásközpont interaktív kiállítási térrel, vetítőteremmel, információs ponttal és oktatási funkciókkal várja a látogatókat. Az idén márciusban felavatott beruházás részeként
A Szent Anna-tó a Székelyföld egyik természeti kincse
Fotó: Pinti Attila
És egyáltalán nem mellékes adalék az sem, hogy a román nyelvű felirat „felsőbbrendűségét” kihangsúlyozó AUR-os politikus állításával ellentétben a Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum nem román állami költségvetésből valósult meg. A teljes létesítmény létrehozását a magyar állam támogatta anyagilag, erre a célra az előző budapesti kormány 500 millió forintot bocsátott a közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület rendelkezésére a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül.

Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Továbbra sem tudni, ki küldött halálos fenyegető üzenetet Majka telefonjára a magyarországi rapper sepsiszentgyörgyi koncertje előtt, legalábbis az ügyészség nem hozta nyilvánosságra az elkövető személyazonosságát.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Egy hónappal az 1 lejes napijegy bevezetése után máris kézzelfogható eredmények látszanak az aradi tömegközlekedésében. A friss adatok szerint augusztusban jelentősen nőtt mind a jegyvásárlások, mind az eladott bérletek száma.
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.
szóljon hozzá!