A diákok igényeihez igazodik, az érettségire való felkészülést szolgálja a kísérleti tanterv Aradon

„A kísérleti tanterv lehetőséget ad, hogy ne a standard kerettanterv szerint tanítsunk, hanem lebontsuk a négyéves ciklus óráit úgy, hogy a diáknak ebből előnye származzon. Például nálunk van közgazdasági szakközépiskolai osztály, amelynek a tanulói négy év múlva választhatják érettségi tárgyként a biológiát, kémiát, fizikát vagy matematikát. Ezekből a tantárgyakból az új kerettantervben csak a matek jelent meg tizenegyedik és tizenkettedik osztályban, a biológia, kémia és fizika viszont csak kilenc-tizedikben.

Ebből kiindulva a saját tantervet úgy állították össze, hogy 11. és 12. osztályban bizonyos diszciplínák esetében az óraszámokkal segítenek a diákoknak felkészülni majd a vizsgákra. „Tehát nem egy-egy évfolyamban gondolkodunk, hanem négyéves ciklusban a tananyag leadásakor” – foglalta össze az igazgató.

Rugalmas, de nem személyre szabott tanterv

Megtudtuk Spier Tündétől, hogy a nyár folyamán az RMDSZ szervezett egy szakmai találkozót Kolozsváron azoknak a magyar középiskoláknak a képviselői részvételével, amelyek érdeklődtek a kísérlet iránt, és a megbeszélésen válaszokat kaptak a felmerülő kérdésekre, az akadályok leküzdésének módjára. A tanácskozásról öt iskola vezetője távozott azzal a szándékkal, hogy belevág, a gyakorlatban azonban csak a már említett három tanintézmény vesz részt a programban.

„Nem kis munka volt, de mi itt, szórványban lehetőséget láttunk benne. Mindig panaszkodnak a tanárok, hogy miért annyi óraszámban kell tanítani valamit, vagy miért azt kell tanítania, miközben az érettségire nem kell, vagy nem úgy kell – hát most lehetőségünk van ezen egy picit változtatni. Persze, szükség van a tanári kreativitásra, a tanárok plusz munkájára is, de láttunk benne fantáziát, és úgy gondoljuk, hogy ez a diákjaink javát szolgálja majd” – jelentette ki.

Példaként említette a médiát, a robotikát és a csillagászatot. „Valamilyen szinten eddig is érintettük az ezeket, viszont kevés lehetőség volt rá, hogy a diákok valóban elmélyüljenek ebben a témában” – sorolta.

A kísérleti tanterv nem a teljesen szabad kezet: például az órarend egyéni összeállítása nem lehetséges,

• nem döntheti el a diák, hogy mely tárgyakat „veszi fel”,
• hanem egy egész osztály választhat bizonyos fakultatív órát.

„A norma nem engedi, hogy »dőzsöljünk«, például, hogy egy húsz fős osztályt több csoportra osszunk, mert öten csillagászatot szeretnének tanulni, ketten médiát és a többiek mást. Tehát erre nincs lehetőség. Viszont meg vagyok győződve, hogy talál az osztály olyan érdeklődési kört, ami mindenkinek tetszik, vagy legalábbis a nagy részének, és még mindig jobb, mintha nem lett volna lehetőség választani” – mondta Spier Tünde.

korábban írtuk

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Az iskolának már van egy jól felszerelt robotika laboratóriuma, sőt egy teljes rádióstúdiót is sikerült berendezni pályázati forrásokból. Most még jobban hasznosíthatják ezeket. „Eddig is használtuk, viszont most már van arra lehetőség, hogy ne csak azért foglalkozzanak vele, mert szeretik, és az iskolán kívüli tevékenységbe beiktatják, hanem próbáljunk egy kicsit többet adni, mert nem mindegy, hogy egy robotika szakkörre délutánonként visszajön a tanuló, vagy van egy robotikaórája, amiben az egész osztály olyasmivel tud foglalkozni, ami a jövő. És ugyanez vonatkozik a médiára is. Reménykedünk abban, hogy az iskolarádiónak lesz egy nagyobb csapata, és tervben van podcasteket indítása is, viszont ehhez idő kell” – árulta el.