Régebben nem volt ilyen sokszínű és olcsó a kínálati oldal, mint manapság, másrészt az emberek nem tudták megengedni maguknak a pazarlást
Fotó: Freepik.com
Túl sokat vásárolunk, rengeteg terméket nem használunk ki, eldobunk, így a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak értelemszerűen gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági, de még lelki jóléti szempontból is – jelentette ki a Krónika megkeresésére Mara Gyöngyvér ökológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának professzora. Mint kifejtette, ha ismerjük tetteink környezeti terhét – ökológiai lábnyomát –, van bennünk egy kis racionális gazdálkodási lelkület és tudomásul vesszük, hogy az impulzusvásárlás nem okoz tartós boldogságérzetet, akkor tudatos vásárlókká válhatunk. „Megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható a gyors körforgásban. Társadalmi szinten a függőség és az elértéktelenedés a legnagyobb probléma” – mondja az ökológus, aki tippeket is ad a túlfogyasztás mérséklésére.
2025. július 12., 08:452025. július 12., 08:45
2025. július 12., 08:502025. július 12., 08:50
Gyakran készülnek nemcsak európai, de romániai felmérések is, amelyek eredményei arra világítanak rá, hogy az emberek egyre többet fogyasztanak, valójában többet, mint amennyire tulajdonképpen szükségük lenne. Sokat vásárolunk, és nemcsak rengeteg élelmet dobunk ki évente – egy idei statisztika szerint – havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos, de a ruhaneműkkel kapcsolatban is a túlfogyasztás jellemző a hazai lakosságra is.
Mara Gyöngyvér ökológus: „Az emberek környezeti érzékenységük alapján is egy skálán helyezhetők el: vannak, akik a környezeti problémákkal egyáltalán nem foglalkoznak, a másik véglet pedig a környezet-szorongók tábora”
Fotó: Mihály László
Mara Gyöngyvér ökológust, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem csíkszeredai karának professzorát arról kérdeztük,
Kifejtette, a túlfogyasztás a jólléti társadalmak jellemzője, ha megnéznénk a szüleink, nagyszüleink, esetleg dédszüleink fogyasztási szokásait, kiderül: egyáltalán nem volt jellemző rájuk a túlfogyasztás. „Egyrészt nem volt ilyen sokszínű és olcsó a kínálati oldal, mint manapság, másrészt pedig az emberek nem tudták megengedni maguknak, nem fért bele a költségvetésbe a pazarlás. Sőt mi több, az újrahasznosítás az egyértelmű volt: például nagymamám a letett, már nem használható ruhákat felvágta és rongyszőnyeget szőtt belőlük. Most rohanunk, és a rohanó életstílussal nehezen összeegyeztethető az, hogy valamit újrahasznosítsunk, újragondoljunk, hiszen egyszerűbb újat vásárolni” – mondta Mara Gyöngyvér.
Amióta megjelentek az online ruhaáruházak, ahol nagyon olcsón lehet vásárolni (pl. Shein, Temu), azóta még inkább felerősödött a túlfogyasztás trendje
Fotó: Freepik.com
Mint fogalmazott,
Egyre elterjedtebb ugyanakkor az interneten való rendelés módszere is, így az emberek talán még több ruhaneműt vásárolnak és halmoznak fel, majd dobnak el, mint korábban. Felvetésünkre a szakember azt mondta,
„Úgy sejtem, hogy ez a tendencia erősödni fog, amíg mindenki megtapasztalja az otthon felgyűlt ruhák problémáját, vagy számba veszi a költségei kapcsán, mennyi pénz az, amit gyakorlatilag kidob az ablakon. Talán ekkor elgondolkodik. A legnagyobb gond nem is az online vásárlás, hanem az, hogy milyen hatékonysággal tudjuk kiválasztani a számunkra megfelelő ruhafélét.
Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, sok mindent kell ismernünk: méretet, anyagot, stílust, azokat a színeket és formákat amelyek jól állnak. Ehhez nagyfokú tudatosságra van szükség” – mondta Mara Gyöngyvér.
Megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható a gyors körforgásban
Fotó: Pexels
Az ökológussal arról is beszéltünk, hogy a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak értelemszerűen valahol gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági de még lelki jóléti szempontból is. Megkérdeztük, meglátása szerint az iskolai oktatás és az otthoni, családi nevelés mit tehet ennek érdekében. „Nagyon sok függ attól, hogy milyen háttérrel rendelkezünk, milyen nevelést kaptunk otthon és az iskolában. Itt rendkívül fontos a környezeti, gazdasági és a mentálhigiénés nevelés.
Erre kell neveljen a családi környezet, de az iskola is, az oktatásban egyre több keretet is biztosítanak a környezeti nevelésnek: gondolok a zöld hétre, valamint az iskola másként foglalkozásokra” – fejtette ki Mara Gyöngyvér.
Mara Gyöngyvér ökológus, egyetemi professzor: „ ha tudomásul vesszük, hogy az impulzusvásárlás nem fog tartós boldogságérzetet okozni, akkor tudatos vásárlókká válhatunk.
Fotó: Mihály László
Mint magyarázta, a családban látott példák is nagyon meghatározóak, az ő szülei szokásrendjében mindig fontos volt az újrahasznosítás, újragondolás, az édesanyja módszerei a mai napig jelen vannak az ő saját háztartásában. Arról is beszélt, hogy
és nem igazán tapasztaljuk direkt a saját bőrünkön ezeket, pedig ez a második legszennyezőbb ipar a világon.
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása Romániában is mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Erről beszélgettünk Hegedűs Tamás budapesti közgazdásszal.
Az emberek számára – a fiatalokat is beleértve – státusszimbólumot jelenthet, ha sokféle és változatos, esetleg drága az öltözékük, de ez mindig is így volt, a történelem korábbi korszakaiban is. Mara Gyöngyvértől azt is megkérdeztük, hogy e tekintetben mi jelentheti a legnagyobb csapdát, veszélyt a mai társadalomra nézve. „A fogyasztói társadalomban a siker a fogyasztással mérhető,
és az egy főre eső fogyasztás is megnőtt. Ez már túlmutat a Föld eltartóképességén. A nagy fogyasztás nagyobb termelést igényel, és ha a például a ruhák, mondjuk a pamutpóló teljes életciklusát nézzük, akkor sok szántóföldre, vízre, energiára és egyéb erőforrásra van szükség az előállításához.
A mai kor emberére hat a marketing és reklámok pszichológiai hatásából eredő késztetés: örömöt, boldogságot, életérzést kötnek egy-egy tárgy birtoklásához
Fotó: Freepik.com
Hozzátette, ha viszont a műszálas anyagot választanánk a természetes szálak helyett, akkor a mikroműanyagok felhalmozásának problémájába ütközünk – sajnos ez előbb-utóbb visszaüt, hatását a saját környezetünkben is érezni fogjuk.
Az ökológustól azt is megkérdeztük, mi lehet az, ami elriaszthatná az embereket a túl sok fogyasztástól, vásárlástól, halmozástól, eldobástól, illetve hogy melyek lehetnek a túlfogyasztásnak a legnegatívabb hatásai a társadalomra nézve.
„Az emberek környezeti érzékenységük alapján is egy skálán helyezhetők el: vannak, akik a környezeti problémákkal egyáltalán nem foglalkoznak, a másik véglet pedig a környezeti szorongók tábora. Ez is komoly probléma társadalmi szinten.
Pozitív példák kellenek, követendő emberek, megoldások, lehetőségek, és ez lehet az egyik lehetőség arra, hogy a jelenlegi trendek megváltozzanak” – fejtette ki a szakember.
Mara Gyöngyvértől azt is megkérdeztük, hogyan látja, mit üzen a társadalomnak az állandóan jelenlévő, ma már megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható ebben a gyors körforgásban. „Társadalmi szinten a függőség és az elértéktelenedés a legnagyobb probléma.
Mivel a fogyasztói magatartásra válaszol a piac is, a tudatos fogyasztási szokások kialakításával és elterjedésével lehet lassítani ezt a gyors termelést” – mondta az ökológus.
A felmérések eredményei arra világítanak rá, hogy az emberek Romániában is egyre többet fogyasztanak, valójában többet, mint amennyire tulajdonképpen szükségük lenne
Fotó: Freepik.com
Mara Gyöngyvért arra is megkértük, adjon gyakorlati tanácsokat, tippeket azoknak, akik vissza szeretnék szorítani a mindennapokban a túlfogyasztásukat ruhanemű, de bármi más termék esetében. „Első és legfontosabb a tudatos, tervezett és nem az impulzusvásárlás, akár ruháról, akár egyébről van szó. Vásárlásainkkor válasszunk helyi terméket, hazai, akár tervezői darabokat.
Rámutatott, a másik igen fontos tényező: ismerni önmagunkat, mert akkor ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb darabokat. Mint tanácsolja, ha van egy kis kézügyességünk és kreativitásunk, akkor alakítsunk át és gondoljunk újra egy-egy ruhadarabot.
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás