A kukában landol. Nagyon sok kenyér, zöldség is az élelmiszerpazarlás áldozatául esik
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania, a béren kívüli juttatások egyik piacvezető szereplője által a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített közvélemény-kutatásból. Amelynek eredményei ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok pazarolják a legtöbb élelmiszert, míg az idősebbek vélhetően azért kerülik az élelmiszer-pazarlást, mert úgy nevelték őket, hogy hogy „az ételt nem szabad kidobni”, vagy hogy „gondoljanak az éhező gyerekekre”.
2025. június 02., 21:042025. június 02., 21:04
Az élelmiszerpazarlás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz. A romániai lakosok többsége azt állítja, hogy hetente pénzkidobással szembesül a kidobott élelmiszerek miatt – irányítják rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál által ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.
Míg az UP Romaniának a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített felmérése során megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy 50 lejnél kevesebbet érő élelmiszert dob ki, addig a megkérdezettek 3 százaléka 200 lejnél is többet ismert be. A fiatalabbak továbbra is nagyobb veszteségekről számolnak be, míg az 55 év felettiek hatékonyabb élelmiszergazdálkodásról tesznek tanúbizonyságot, és jobban tisztában vannak a pénzügyi következményekkel.
A felmérés eredményei összefoglaló elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a fogyasztási szükségletek helytelen becslése.
A romániai lakosok mintegy 45 százaléka hetente többször vásárol, míg 13 százalékuk hetente egyszer. Sokan pedig többet vásárolnak, mint amennyire igazából szükségük van, különösen az ünnepek környékén, amikor túlbecsülik az igényeket.
A 18–34 évesek a felelősek a legtöbb kukában landoló élelmiszerért, szemben az idősekkel, akik lényegesen kevesebbet dobnak ki.
Az elemzés idézi Iulian Stănescu szociológust, aki szerint a háttérben egyebek mellett az áll, hogy a fiatalok ritkábban vásárolnak, és dinamikusabb életritmus mentén élnek, ami bizonyos mértékig indokolja az élelmiszerpazarlást. Ugyanakkor egyre többen szeretnek étteremben enni vagy online vásárolni.
„Bár a fiatalok még mindig nagyobb hajlamot mutatnak a pazarlásra, a társadalmi nyomás és az információhoz való hozzáférés segíthet nekik abban, hogy felelősségteljesebb szokásokat alakítsanak ki. Alapvető fontosságú, hogy a fenntartható étkezési kultúra kialakítása érdekében továbbra is beruházzunk az oktatásba és a tudatosságba” – jelentette ki Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.
Ahogy az elemzés is aláhúzza: a nevelés és a szülőktől tanult kulturális értékek befolyásolják leginkább az étkezési szokásokat.
Ezzel szemben a fiatalabb generációk kevésbé voltak kitéve ezeknek a hagyományos szabályoknak. Az olyan mondatokat, mint „gondolj az éhező gyerekekre” a válaszadók 69 százaléka említette, különösen a nők és a 35–55 évesek, ami azt jelzi, hogy a kulturális normák egyértelműen befolyásolják a pazarlással kapcsolatos felfogást.
A megkérdezettek több mint fele (53%) el is ismerte, hogy a családja hagyományai és értékei befolyásolják étkezési szokásait. Az 55 év felettiek körében ez az arány eléri a 65 százalékot, ami azt jelzi, hogy szoros kapcsolat van a hagyományos nevelés és az erőforrásokra való odafigyelés között.
A skála másik végén a 35 év alatti fiatalok állnak, akik azt mondják, hogy kevésbé befolyásolják őket ezek az értékek:
Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban rendelkezésre álló élelmiszerek mintegy 10 százalékát dobják ki, miközben az EU-ban több mint 37 millió embernek csak kétnaponta egyszer van lehetősége minőségi ételt fogyasztani. Romániában a becsült adatok szerint évente 2,5 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami fejenként 150 kilogrammnak felel meg.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!