A kukában landol. Nagyon sok kenyér, zöldség is az élelmiszerpazarlás áldozatául esik
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania, a béren kívüli juttatások egyik piacvezető szereplője által a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített közvélemény-kutatásból. Amelynek eredményei ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok pazarolják a legtöbb élelmiszert, míg az idősebbek vélhetően azért kerülik az élelmiszer-pazarlást, mert úgy nevelték őket, hogy hogy „az ételt nem szabad kidobni”, vagy hogy „gondoljanak az éhező gyerekekre”.
2025. június 02., 21:042025. június 02., 21:04
Az élelmiszerpazarlás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz. A romániai lakosok többsége azt állítja, hogy hetente pénzkidobással szembesül a kidobott élelmiszerek miatt – irányítják rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál által ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.
Míg az UP Romaniának a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített felmérése során megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy 50 lejnél kevesebbet érő élelmiszert dob ki, addig a megkérdezettek 3 százaléka 200 lejnél is többet ismert be. A fiatalabbak továbbra is nagyobb veszteségekről számolnak be, míg az 55 év felettiek hatékonyabb élelmiszergazdálkodásról tesznek tanúbizonyságot, és jobban tisztában vannak a pénzügyi következményekkel.
A felmérés eredményei összefoglaló elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a fogyasztási szükségletek helytelen becslése.
A romániai lakosok mintegy 45 százaléka hetente többször vásárol, míg 13 százalékuk hetente egyszer. Sokan pedig többet vásárolnak, mint amennyire igazából szükségük van, különösen az ünnepek környékén, amikor túlbecsülik az igényeket.
A 18–34 évesek a felelősek a legtöbb kukában landoló élelmiszerért, szemben az idősekkel, akik lényegesen kevesebbet dobnak ki.
Az elemzés idézi Iulian Stănescu szociológust, aki szerint a háttérben egyebek mellett az áll, hogy a fiatalok ritkábban vásárolnak, és dinamikusabb életritmus mentén élnek, ami bizonyos mértékig indokolja az élelmiszerpazarlást. Ugyanakkor egyre többen szeretnek étteremben enni vagy online vásárolni.
„Bár a fiatalok még mindig nagyobb hajlamot mutatnak a pazarlásra, a társadalmi nyomás és az információhoz való hozzáférés segíthet nekik abban, hogy felelősségteljesebb szokásokat alakítsanak ki. Alapvető fontosságú, hogy a fenntartható étkezési kultúra kialakítása érdekében továbbra is beruházzunk az oktatásba és a tudatosságba” – jelentette ki Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.
Ahogy az elemzés is aláhúzza: a nevelés és a szülőktől tanult kulturális értékek befolyásolják leginkább az étkezési szokásokat.
Ezzel szemben a fiatalabb generációk kevésbé voltak kitéve ezeknek a hagyományos szabályoknak. Az olyan mondatokat, mint „gondolj az éhező gyerekekre” a válaszadók 69 százaléka említette, különösen a nők és a 35–55 évesek, ami azt jelzi, hogy a kulturális normák egyértelműen befolyásolják a pazarlással kapcsolatos felfogást.
A megkérdezettek több mint fele (53%) el is ismerte, hogy a családja hagyományai és értékei befolyásolják étkezési szokásait. Az 55 év felettiek körében ez az arány eléri a 65 százalékot, ami azt jelzi, hogy szoros kapcsolat van a hagyományos nevelés és az erőforrásokra való odafigyelés között.
A skála másik végén a 35 év alatti fiatalok állnak, akik azt mondják, hogy kevésbé befolyásolják őket ezek az értékek:
Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban rendelkezésre álló élelmiszerek mintegy 10 százalékát dobják ki, miközben az EU-ban több mint 37 millió embernek csak kétnaponta egyszer van lehetősége minőségi ételt fogyasztani. Romániában a becsült adatok szerint évente 2,5 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami fejenként 150 kilogrammnak felel meg.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!