Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Bár az ENSZ javaslatára világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését, a statisztikák szerint az EU lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.
Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Egy felmérés eredményei szerint viszont széles tömegek inkább ott hagyják a maradékot.
Számos önkormányzat használhatatlan projektekre költött használhatatlan projektekre költött jelentős pénzeket.
Túl sokat vásárolunk, rengeteg terméket nem használunk ki, eldobunk, így a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági, lelki jóléti szempontból is – vallja a Mara Gyöngyvér ökológus.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Ünnepi előkészületekkor sokan hajlamosak a szükségesnél több fogást vagy nagyobb mennyiségű ételt, süteményt készíteni, mindez rendszerint nem fogy el karácsonykor. Okos-Rigó Dóra kolozsvári dietetikussal azt jártuk körül, hogyan tároljuk a maradékokat.
Döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi, hogy a fogyasztók csökkentett áron jussanak hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyek szavatossági ideje rövidesen lejár.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok