Gazdasági anomália. A szakértő szerint több esetben „kapzsinflációnak” vagy profitvezérelt inflációnak vagyunk az elszenvedői
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Nem véletlen, hogy a politikai táborok a maguk hasznára próbálják fordítani a kedvező, vagy az éppen kedvezőtlen gazdasági eredményeket. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével a román gazdaság teljesítményéről, a magyar és a román gazdaság mutatóinak összehasonlításáról, és a tágabb értelemben vett kelet-európai gazdaságok boldogulásáról beszélgettünk. A két részben olvasható interjú második, befejező részében nemzetközi kitekintésben esik szó a román, illetve a magyar gazdaságról.
2025. március 24., 19:352025. március 24., 19:35
2025. március 24., 21:092025. március 24., 21:09
– Ha a magyar és a román gazdaság párhuzamát nézzük, mi az, ami merőben eltérő a két ország között, és melyek a hasonlóságok?
– Mindkét ország a tervgazdaságból piacgazdaságba átalakulás útján ment végig, ezért eleve sok a hasonlóság. A rendszerváltás gazdasági sokkot okozott mindkét országban, a GDP visszaesésével, az infláció elszabadulásával, a tömeges munkanélküliség megjelenésével. Úgy látom, hogy Romániát ma hasonló folyamat jellemzi, mint amit Magyarországon is átéltünk 2010 előtt: a „húzd meg – ereszd meg” ciklusok váltakozása.
ami, mint említettem, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű jelentős hiányát jelenti. Ezt jellemzően megszorító politikával orvosolják, ami viszont a növekedésre hathat vissza negatívan. Mivel tavaly választási év volt, ami az ismert okok miatt áthúzódott idénre is, a korrekciós lépések politikai okokból késtek ugyan, de nem fognak elmaradni. Magyarországon 2010-től meghaladtuk a „húzd meg – ereszd meg” politikát, és ez komoly eredmény. További különbség, hogy bár Romániában jelentősen csökkent a korábbi extrém egyenlőtlenség, azért továbbra is lényegesen magasabbak, mint Magyarországon. Igaz ez a jövedelmi és a területi egyenlőtlenségekre is. Pozitívum ugyanakkor, hogy Bukarest mellett erős gazdasági központok alakultak ki vidéken is, kiemelten említve Kolozsvárt, de Temesvár, Jászvásár vagy Konstanca is jó példákat jelentenek.
A magyarországi foglalkoztatás 2010 elejétől 2024 végéig 32 százalékkal bővült, ami a második legnagyobb növekedés az EU-ban. Az ország ezzel a 23. helyről a 9-ikre lépett előre. Romániában ugyanezen idő alatt szintén jelentős, 22 százalékos növekedés volt, ami az EU-ban a 7. legjobb volt, de az alacsony induló érték miatt ez is csak arra volt elegendő, hogy a 27. helyről a 26-ikra lépjen előre. A rendszerváltás utáni kivándorlás ugyanakkor nagyságrenddel haladta meg a magyarországit, így a hazautalt jövedelmek súlya is többszörös. A mezőgazdaság termelékenysége Romániában sokkal alacsonyabb, de kisebb mértékben az iparé is elmarad a magyarországitól. Amiben viszont kiugróan jól teljesít az ország, az az informatikai és kommunikációs szektor. Ez valódi sikertörténet Romániában.
Végül eltérő a monetáris politikánk is. Míg a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja, a román nemzeti bank menedzselt árfolyamlebegtetést alkalmaz, ami jóval stabilabb árfolyamot eredményez, és az erős lej jót tesz a gazdaságnak.
Hegedűs Tamás: A európai uniós fejlesztési forrásokat nem az Európai Bizottság ízlése szerinti jutalmazásra vagy büntetésre találták ki
Fotó: Facebook/Hegedüs Tamás
– Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója kisebb megszakításokkal 35 éve áll a bukaresti jegybank élén. Megítélése szerint mekkora szerepe van abban, hogy a mostaninál nem nagyobb a baj, illetve a jegybank vezetőségének mekkora ráhatása lehet arra, hogy korrigálni tudja a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját?
– Kutatásaim során mértékadó helyi szakértőkkel beszélgetve az a kép rajzolódott ki bennem, hogy Isărescu kormányzó úrnak nem csak döntő szerepe van a gazdaságpolitika formálásában, hanem általános elismertség is övezi szakmai teljesítményét. Jelentőségét tovább emeli, hogy a gyakran változó kormányzati felállásban a szaktárcák nehezen tudnának végig vinni egy programot, amivel szemben a jegybank elnöke személyében és intézményesen is a folytonosságot képviseli.
– Hogyan látja az Európai Unióból érkező támogatások, beruházási források szerepét a kelet-európai – közöttük a romániai – gazdaság fejlődésére? A pénzek egy részének visszatartása Magyarország esetében milyen következményekkel járhat?
– Magyarországnak természetesen hiányoznak a visszatartott források, de nem okoz kritikus helyzetet a gazdaság egészére nézve. Ugyanakkor mélyen felháborítónak tartom a Bizottság gyakorlatát, amellyel ideológiai fogantatású gumifeltételekhez köti a nekünk járó pénzeket. Amelyek, hangsúlyozom, nem jutalomfalatok, és nem is jófejségből osztanak vissza nekünk, hanem az uniós alapelvekből következnek.
amely elv és gyakorlat mellett a régi tagállamok elkötelezték magukat, és szó sem volt ezek ideológiai feltételekhez kötéséhez. Másrészt az EU egészében is van egy törekvés a területi különbségek csökkentésére, ami ismét nem csak szívjóságból fakad, hanem az Unió egésze versenyképességének is jót tesz. A fejlesztési forrásokat nem a Bizottság ízlése szerinti jutalmazásra vagy büntetésre találták ki.
Románia esetében ilyen konfliktus nem merült fel. Az uniós források jelentős szerepet és komoly súlyt töltenek be a beruházások terén. A hagyományosan ügyes román diplomáciának az autópálya-építéseket is sikerült „zöld” beruházásként elfogadtatnia, amire más tagállamból nem ismerek példát. Úgy értékelem, hogy a román gazdasági kormányzás – némi képzavarral élve – eredményesen fogta be az uniós források szelét a növekedés vitorláiba.
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása Romániában is mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Erről beszélgettünk Hegedűs Tamás budapesti közgazdásszal.
– Ma Románia és Magyarország legnagyobb ellensége az infláció. Noha mindkét országban sikerült egy számjegyűre csökkenteni, az emberek megérzik az élelmiszerek és számos szolgáltatás árának a folyamatos emelkedését? Mi okozza az inflációs spirált, illetve mit tehetnek ellene a kormányok?
– Tapasztalataim szerint még a tájékozottabb emberek is összekeverik az infláció és az árszínvonal fogalmát, holott előbbi az utóbbi változását méri. Vagyis, ha volt az elmúlt években egy jelentős áremelkedési hullám, ami – mármint az emelkedés – azóta leapadt, az emberek jó része ezután is úgy érzi és úgy is fogalmazza meg, hogy magas az „infláció”. Holott az infláció csökkenése nem az árak mérséklődését, csak növekedésének lassulását jelenti. Ez is okozhatja, hogy az embereknek az inflációs érzete magasabb, mint amit az adatok igazolnak.
Volt ilyen is korábban, például az energiaárak robbanása, ami értelemszerűen szinte mindennek az árába begyűrűzik, de most ilyen hatás jelentős mértékben nincs jelen. Okozhat inflációt az is, ha a kereslet növekedése – amit leginkább a bérszínvonal emelkedése okoz – mellett nem nő ezzel együtt a kínálat is. Ennek azonban egy nyitott piacgazdaságban nem szabadna előfordulnia, mert a piac rugalmasan reagál, és a kereslet bővülésére nem az árszínvonal, hanem a kínálat mennyisége növekedik. Ha nem így történik, az piaci anomáliát jelent. Magyarországon azt látom, hogy az egykori tényleges, valós okú inflációt meglovagolva a kereskedők és szolgáltatók úgy érezték, hogy itt a remek alkalom arra, hogy jó vastagon fogjon a ceruza, és az indokoltnál is nagyobb mértékben emeltek árakat. Ez világméretű jelenség, „kapzsinflációnak” vagy profitvezérelt inflációnak hívják. A kereskedők és a szolgáltatók sajnos gyakran kartellszerűen működnek, az árverseny háttérbe szorult. Ilyen helyzetben a versenyhivatalnak kulcsfontosságú szerepe van; a magam részéről örülnék neki, ha erősebb fogakat és körmöket kapna.
Ami a legrosszabb, hogy tapasztalataim szerint újra jelentős mértékű inflációs várakozás jelent meg.
– Mi a véleménye az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháborúról? Milyen kihatással lehet az Európai Unió gazdaságára, illetve van-e arra lehetőség, hogy a vámháború sújtotta termékeket a tagországok akár más piacokon értékesítsék?
– Konzervatív értékrendűként kedvező fordulatnak tekintem Donald Trump elnökválasztási győzelmét és kormányzásának első lépéseit, ami végre a várva várt békét is elhozhatja a szomszédunkban. A vámháború és a blokkosodás ugyanakkor kifejezetten kedvezőtlen egy olyan nyitott gazdaságnak, mint Magyarország vagy Románia. Hogy Románia erre milyen stratégiát választ, nem tudom, de Magyarországnak kulcskérdés, hogy a gazdasági semlegesség jegyében fenntartsa többirányú kereskedelmi és befektetési nyitottságát, összekapcsoltságát. Hogy mire lesz lehetőség, mire nem, azt még egy kemény tárgyalásokkal kikövezett út mentén haladva látjuk majd meg.
– Egy tető alá hozott ukrajnai béke milyen hatással lehet a szomszédos országok gazdaságára? Elképzelhető, hogy az EU-orosz gazdasági kapcsolatok is helyreálljanak?
– Az EU és Oroszország közötti kapcsolat helyreállására kevés esélyt látok, tekintve Brüsszel és az európai fősodor ideológiai bigottságát, amivel lassan egyedül marad a világban.
Brüsszel ezzel szemben továbbra is moralizáló, egyben valóságtól elrugaszkodott vízióinak fogja fel. Ennek ellenére, ha megvalósul a béke, de legalább egy tartós tűzszünet, már annak komoly hatása lehet térségünkre.
A befektetők távolról nézik a régiónkat, és egy, a szomszédunkban dúló háború a szemükben a mi kockázati szintünkre is kihat.
A béke egyik kedvező hatása a tágabban vett régió kedvezőbb gazdasági kockázati besorolása lehet.
De a legfontosabb, hogy ne halljon meg annyi ember.
Mert a gazdasági veszteségek pótolhatók, a kioltott emberi élet viszont nem hozható vissza.
Ezért is fontosabb mindennél a béke elérése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!