Kérdőre vonta az SZNT az RMDSZ-t

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettestől vár magyarázatot a kormány kedden nyilvánosságra került, autonómiaügyben adott válaszára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Izsák Balázs, a szervezet elnöke szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra azt a nyílt levelet, amelyben állásfoglalásra kéri az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő Kelemen Hunort a kormány véleményével kapcsolatban, mely szerint semmilyen nemzetközi egyezmény nem írja elő a székelyföldi területi autonómia biztosítását.

Az SZNT elnöke elmondta: a közvéleménynek tudnia kell, hogy a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ hol áll az autonómiavitában, és mit kíván tenni az önrendelkezés ügyében. Izsák Balázs fontosnak tartotta a kormány válaszát, mert – mint elmondta – abban először szerepeltek érvek a székelyföldi autonómiaigénnyel szemben. Hozzátette, az érvekkel szemben ellenérveket lehet felhozni, és ez lehetőséget teremt a félelmek lebontására, korábban ugyanis nem lehetett a témáról vitatkozni.

A nyílt levélben Izsák Balázs kérdéseket intézett Kelemen Hunorhoz. Többek között azt kérdezte: a kormány illetékese egyeztette-e az RMDSZ vezetőivel az SZNT-nek adott választ? Rá tudja-e venni koalíciós partnerét az RMDSZ, hogy az vessen véget a székely jelképek üldözésének? Igényli-e az RMDSZ a világ demokratikus államainak támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként kivívja az erdélyi magyarok jogait, a Székelyföld területi autonómiáját is beleértve?

Izsák Balázs elutasította a kormány álláspontját, amely szerint az Európa Tanács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának – amely többek között a területi autonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja – nincsen jogi ereje. Az SZNT-elnök rámutatott: Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás teljesítésére.

Mint arról beszámoltunk, a kormány az SZNT márciusi petíciójára adott válaszában közölte: „Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni.”

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint „csak részben helyes azok álláspontja, akik a kormány nevében megírták az SZNT-nek címzett válaszlevelet”. A politikus rámutatott, valóban nincs olyan kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amelyik az Európai Unió bármelyik tagállamát arra kötelezné, hogy a területén belül szavatolja a területi autonómiát.

„Az más kérdés, hogy Európában számtalan államban van autonóm régió, és hogy az autonómia még a román értelmező szótár szerint sem azonos a szegregációval” – fogalmazott a képviselő.

Márton Árpád ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a válaszlevél szerint a nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni. „A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, melyet Románia is ratifikált, tulajdonképpen kollektív jogot szavatol, vagyis, hogy a kisebbségeknek joguk van a teljes körű nyelvhasználathoz. Ehhez képest a román jogászok azt mondják, hogy ez egyéni jog” – mondta a politikus.

Márton Árpád a Krónika kérdésére nem tudta megmondani, hogy az RMDSZ által készített autonómia-törvénytervezetet mikor bocsátják közvitára, majd ezt követően mikor kerül a parlament asztalára.

„A Magyar Polgári Párt politikusaival, de az RMDSZ-en belül is vitázunk a technikai részletekről, elsősorban arról, hogy milyen területről beszélünk a Székelyföld esetében. A másik kérdés, hogy mennyire kell illeszkednie a tervezetnek a jelenlegi alkotmányos kerethez, és hogy milyen garanciákat, védelmet kell nyújtani a kisebbségbe kerülő románoknak” – magyarázta,
Márton Árpád szerint az RMDSZ több változatot is kidolgozott, ezek mindegyike a jelenleg hatályos dél-tiroli jogi norma elveit, megoldásait veszi alapul.

„Ha Izsák Balázsnak lett volna türelme végigolvasni, láthatta volna, hogy annak a törvénynek a cikkelyeit fordítottuk le, és ahol kellett, behelyettesítettük a román törvénykezésben a megfelelő kifejezéssel. A tervezetek közötti különbségek csupán technikai részletek” – részletezte az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette, Izsák Balázs kifogásai nem helytállóak azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ tervezete szerint olyan román vidékeket csatolnának a Székelyföldhöz, melyek soha nem tartoztak ide.

„A tervezet leszögezi, az autonóm terület létrehozását követő hat hónapban népszavazáson dönthetnek azok is, akik csatlakoznának, és azok is, akik nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni” – tette hozzá.