A Maros Aradnál – még nem látszik a sószennyezés jele
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint még nincs jele a parajdi bányakatasztrófa nyomán keletkezett sószennyezésnek Arad környékén.
2025. június 16., 17:022025. június 16., 17:02
Az aradi vízügyi igazgatóság vasárnap délután bocsátotta ki figyelmeztetését, miszerint „a parajdi sóbányánál történtek miatt úgy becsüljük, hogy június 16-án megnő a Maros Arad megyei szakaszán a víz sótartalma”. Adatokat, hogy a koncentráció emelkedése milyen mértékű lehet, nem közöltek, csak annyit írtak, hogy erről értesítették az Arad Megyei Prefektúrát, az érintett közigazgatási egységek önkormányzatait, a környezetvédelmi felügyelőség, a közegészségügy (DSP) és a talajjavító intézet (ANIF) megyei igazgatóságait.
Arad megyében a következő települések érintettek a vízügy szerint: Marospetres, Marosberkes, Soborsin, Tótvárad, Berzova, Konop, Batta, Marosaszó, Lippa, Ópálos, Öthalom, Temeshidegkút, Szépfalu, Angyalkút, Arad, Zádorlak, Fönlak, Székesút, Sajtény, Szemlak, Pécska és Nagylak.
Arról egyelőre nem értesültünk, hogy a Maros Arad megyei szakaszán történt-e halpusztulás.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A bányából kimosott sót a Korond-patak tovább vitte a Kis-Küküllőbe, amelynek vize több mint egy tucat Maros megyei település ivóvízellátását biztosította.
A múlt héten normalizálódni látszott a helyzet, de szerdán a parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagymennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe. Mindez olyan ökológiai katasztrófát okozott, amely a Krónikának nyilatkozó szakértők szerint évtizedekre kihatással lesz az ökoszisztémára.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
A román környezetvédelmi minisztérium szerint a „sóhullám” a Kis- és a Nagy-Küküllőből átkerült a Marosba, és pénteken este Nagylaknál elérte a román–magyar határ, amiről értesítették a magyar hatóságokat.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületét nem értesítették hivatalosan a Maros szennyezettségéről, de a szervezet tagjai a médiából értesültek arról, hogy nem alkalmas a folyó vizét mezőgazdasági célra használni – tudtuk meg Nagy Zsolt falugazdásztól, az egyesület alelnökétől. A fiatal földműves szerint amúgy nem sok gazda érintett emiatt, hiszen köztudott, hogy az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak rendszeresen az agrárvállalkozók, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak.
Nagy Zsolt szerint már sokkal korábban elérhette Magyarországot a sószennyezés, mielőtt a nagylaki határhoz ért volna a folyón, ugyanis a történelmi öntözőcsatornákon keresztül Aradról is szállítják a Maros vizét Battonyára, onnan pedig Mezőhegyesre. „Van szomszédom, aki ezzel a vízzel locsol, de még nem láttuk jelét a sószennyezésnek” – fűzte hozzá a családjával az Aradtól 28 kilométerre fekvő Battonyán élő aradi falugazdász.
a Száraz-ér nevű természetes csatornán Battonyáig, onnan a mesterséges Élővíz-csatornán Mezőhegyesig.
Mikelakán kezdődik a Maros (jelenleg sós) vizét kivezető csatorna
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az akkori műszaki feltételek mellett ez volt a legjobb megoldás a mezőhegyesi cukorgyár ellátására. Az Aradról szolgáltatott víz manapság csak kiegészíti a vízszükségletet. Ezzel főleg a határhoz közeli dombegyházi mezőgazdasági társulás és a mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit öntözik.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!