Vezetőképesség-mérés a sós vízzel elárasztott Kis-Küküllőn Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus, aki sótartalom-méréseket végzett Parajd térségében. Többek között kiderült, hogy a Korond-patak sótartalma több mint kétszer magasabb a Fekete-tenger vizénél. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensének írását teljes terjedelmében közöljük.
2025. június 13., 16:272025. június 13., 16:27
Június 12-én, csütörtökön Szovátára utaztam egy hetekkel előtte betervezett programra, utána pedig sótartalom (elektromos vezetőképesség) méréseket végeztem a Korond-patak, Szováta-patak és a Kis-Küküllő folyó különböző pontjain. Egy víz elektromos vezetőképessége szoros összefüggésben áll a benne oldott sókkal: minél magasabb a vizsgált víz sótartalma, annál nagyobb vezetőképességi értékeket mérünk (millisiemens per centiméter a mértékegysége). Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vizének hőmérséklete 18,5 Celsius fokos volt, vezetőképessége pedig 0,6 millisiemens/cm (mS/cm). Ez az utóbbi érték 0,5 gramm per liter (g/L) össz-sótartalomnak felel meg: minden bizonnyal ennek nagy részét a konyhasó (azaz nátrium-klorid) adja, egy kisebb részét pedig más sók ionjai (pl. hidrogénkarbonát-, kalcium-, magnézium-, szulfátionok).
Mindez azt jelenti, hogy itt több mint 165-ször magasabb a Korond-patak sótartalma, mint Alsósófalva határában, és több mint kétszer sósabb, mint a Fekete-tenger vize. A kloridion-koncentrációja pedig több mint 200-szor meghaladja a 458/2002-es ivóvíztörvény által megengedett maximális határértéket (0,25 g klorid/L).
A Korond-patak sótartalma a parajdi Sószoros alatt 165-ször magasabb, mint Alsósófalva határában
Fotó: Máthé István
Szovátán a vasútállomás közelében a 16,9 Celsius fokos Kis-Küküllő folyó vizének vezetőképessége 24,8 mS/cm volt, azaz sótartalma 18 g/L. Ezen mérési pont alatt pár tíz méterre folyik bele a Kis-Küküllőbe a Szováta-patak, amelynek 17,7 Celsius fokos vizében a vezetőképesség 1,83 mS/cm volt, a sótartalma pedig 1,4 g/L.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Sóvárad fölött, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerre a 17,4 Celsius-fokos Kis-Küküllőnek a vezetőképessége 21,5 mS/cm volt, sótartalma pedig 15,7 g/L, amely 9,6 g/L kloridion-tartalomnak felel meg. Ez az érték még mindig több mint 38-szorosa az ivóvizeknél megengedett határértéknek. Ezen a folyószakaszon viszonylag gyorsan áramlott a víz, de a parti zónában még így is öt elpusztult hal teteme volt megfigyelhető, élő hal egyetlen egy sem. Az elpusztult halak között volt fenékjáró küllő (Gobio gobio), Petényi-márna (Barbus petenyi) illetve erdélyi vagy tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi).
Jeleztem neki, hogy a víz magas sótartalma miatt nem ajánlatos itt itatnia, de ügyet sem vetett rá. A láthatóan szomjas ló a folyóvíz fölé hajolt, felszívott egy kis vizet a szájába, majd gyorsan kiköpte és határozottan eltávolodott a folyótól. Ezt látva a gazdája azt mondta, hogy tud egy közeli forrást, és ott itatja majd meg a lovát.
A Szováta-patak (jobbra) és a só miatt zavarosabb Kis-Küküllő összefolyása
Fotó: Máthé István
A bányaszerencsétlenség kezdetén és a mostani halpusztulás idején a médiában lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a sótartalom növekedéséhez a Szováta-patak is hozzájárult, hiszen köztudottan belefolyik a sós tavak fölösleges vizét levezető Sós-árok és főként a Géra-forrás, amelynek vize gyakorlatilag telített sóoldat (kb. 315 g/L oldat). Ezen alkalommal (2025. június 12-én) lemértem a Géra-forrás hozamát is, amelynek átlagértéke 0,38 L/s volt. Ugyanitt, 2025. április 20-án, esős időszakban 0,46 L/s vízhozamot mértem.
A Szováta-patak vezetőképessége 2025. június 12-én a Géra utcai híd közelében mindössze 0,13 mS/cm volt, és mint láttuk, a város alatt a vasútállomás közelében – miután már a Géra-forrás vizét is hozó Sós-árok vize belefolyik – a Szováta-patak vezetőképessége 1,83 mS/cm-re növekedik (a sótartalom 1,4 g/L, amiből a kloridion tartalom 0,86 g/L).
A sós víztől elhullt Petényi-márna a Kis-Küküllőben
Fotó: Máthé István
Ezen adatok alapján elmondható, hogy a Szováta-patak valóban hozzájárul a Kis-Küküllőben az elmúlt években mért átlagos kloridion-tartalomhoz, ugyanakkor nem volt hatása a parajdi bányaszerencsétlenség utáni látványos sótartalom, illetve kloridion-tartalom növekedésekhez, hiszen méréseim és az elérhető információk alapján évek óta nem történt jelentősebb sótartalom-növekedés a Szováta-patak esetében.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Az erdélyi ingola ritka, fogyatkozó állományú fajnak számít
Fotó: Máthé István
Sajnos a mostani sótartalom-mérések eredményei alapján megállapítható, hogy 2025. június 12-én a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő felső szakaszán kimért nagyon magas sótartalom-értékek több tízszeresen is meghaladják az ivóvizekre vonatkozó egyes paramétereket. Ugyanakkor a sótartalmak többszörösen meghaladják az édesvízi halfajok, rovarok, algák, növények sótűrő képességének felső határait is, és ennek első jól látható jele a tömeges halpusztulás a Kis-Küküllőn. Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom.
Dr. Máthé István mikrobiológus
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Csíkszereda, 2025. június 13.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Romániában 2025-ben a szülések több mint 28 százalékánál úgy érkezett világra a gyermek, hogy az anya a várandósság alatt egyszer sem vett részt terhesgondozáson, a legfiatalabb anyák körében pedig ennél is rosszabb a helyzet.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!