Vezetőképesség-mérés a sós vízzel elárasztott Kis-Küküllőn Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus, aki sótartalom-méréseket végzett Parajd térségében. Többek között kiderült, hogy a Korond-patak sótartalma több mint kétszer magasabb a Fekete-tenger vizénél. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensének írását teljes terjedelmében közöljük.
2025. június 13., 16:272025. június 13., 16:27
Június 12-én, csütörtökön Szovátára utaztam egy hetekkel előtte betervezett programra, utána pedig sótartalom (elektromos vezetőképesség) méréseket végeztem a Korond-patak, Szováta-patak és a Kis-Küküllő folyó különböző pontjain. Egy víz elektromos vezetőképessége szoros összefüggésben áll a benne oldott sókkal: minél magasabb a vizsgált víz sótartalma, annál nagyobb vezetőképességi értékeket mérünk (millisiemens per centiméter a mértékegysége). Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vizének hőmérséklete 18,5 Celsius fokos volt, vezetőképessége pedig 0,6 millisiemens/cm (mS/cm). Ez az utóbbi érték 0,5 gramm per liter (g/L) össz-sótartalomnak felel meg: minden bizonnyal ennek nagy részét a konyhasó (azaz nátrium-klorid) adja, egy kisebb részét pedig más sók ionjai (pl. hidrogénkarbonát-, kalcium-, magnézium-, szulfátionok).
Mindez azt jelenti, hogy itt több mint 165-ször magasabb a Korond-patak sótartalma, mint Alsósófalva határában, és több mint kétszer sósabb, mint a Fekete-tenger vize. A kloridion-koncentrációja pedig több mint 200-szor meghaladja a 458/2002-es ivóvíztörvény által megengedett maximális határértéket (0,25 g klorid/L).
A Korond-patak sótartalma a parajdi Sószoros alatt 165-ször magasabb, mint Alsósófalva határában
Fotó: Máthé István
Szovátán a vasútállomás közelében a 16,9 Celsius fokos Kis-Küküllő folyó vizének vezetőképessége 24,8 mS/cm volt, azaz sótartalma 18 g/L. Ezen mérési pont alatt pár tíz méterre folyik bele a Kis-Küküllőbe a Szováta-patak, amelynek 17,7 Celsius fokos vizében a vezetőképesség 1,83 mS/cm volt, a sótartalma pedig 1,4 g/L.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Sóvárad fölött, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerre a 17,4 Celsius-fokos Kis-Küküllőnek a vezetőképessége 21,5 mS/cm volt, sótartalma pedig 15,7 g/L, amely 9,6 g/L kloridion-tartalomnak felel meg. Ez az érték még mindig több mint 38-szorosa az ivóvizeknél megengedett határértéknek. Ezen a folyószakaszon viszonylag gyorsan áramlott a víz, de a parti zónában még így is öt elpusztult hal teteme volt megfigyelhető, élő hal egyetlen egy sem. Az elpusztult halak között volt fenékjáró küllő (Gobio gobio), Petényi-márna (Barbus petenyi) illetve erdélyi vagy tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi).
Jeleztem neki, hogy a víz magas sótartalma miatt nem ajánlatos itt itatnia, de ügyet sem vetett rá. A láthatóan szomjas ló a folyóvíz fölé hajolt, felszívott egy kis vizet a szájába, majd gyorsan kiköpte és határozottan eltávolodott a folyótól. Ezt látva a gazdája azt mondta, hogy tud egy közeli forrást, és ott itatja majd meg a lovát.
A Szováta-patak (jobbra) és a só miatt zavarosabb Kis-Küküllő összefolyása
Fotó: Máthé István
A bányaszerencsétlenség kezdetén és a mostani halpusztulás idején a médiában lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a sótartalom növekedéséhez a Szováta-patak is hozzájárult, hiszen köztudottan belefolyik a sós tavak fölösleges vizét levezető Sós-árok és főként a Géra-forrás, amelynek vize gyakorlatilag telített sóoldat (kb. 315 g/L oldat). Ezen alkalommal (2025. június 12-én) lemértem a Géra-forrás hozamát is, amelynek átlagértéke 0,38 L/s volt. Ugyanitt, 2025. április 20-án, esős időszakban 0,46 L/s vízhozamot mértem.
A Szováta-patak vezetőképessége 2025. június 12-én a Géra utcai híd közelében mindössze 0,13 mS/cm volt, és mint láttuk, a város alatt a vasútállomás közelében – miután már a Géra-forrás vizét is hozó Sós-árok vize belefolyik – a Szováta-patak vezetőképessége 1,83 mS/cm-re növekedik (a sótartalom 1,4 g/L, amiből a kloridion tartalom 0,86 g/L).
A sós víztől elhullt Petényi-márna a Kis-Küküllőben
Fotó: Máthé István
Ezen adatok alapján elmondható, hogy a Szováta-patak valóban hozzájárul a Kis-Küküllőben az elmúlt években mért átlagos kloridion-tartalomhoz, ugyanakkor nem volt hatása a parajdi bányaszerencsétlenség utáni látványos sótartalom, illetve kloridion-tartalom növekedésekhez, hiszen méréseim és az elérhető információk alapján évek óta nem történt jelentősebb sótartalom-növekedés a Szováta-patak esetében.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Az erdélyi ingola ritka, fogyatkozó állományú fajnak számít
Fotó: Máthé István
Sajnos a mostani sótartalom-mérések eredményei alapján megállapítható, hogy 2025. június 12-én a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő felső szakaszán kimért nagyon magas sótartalom-értékek több tízszeresen is meghaladják az ivóvizekre vonatkozó egyes paramétereket. Ugyanakkor a sótartalmak többszörösen meghaladják az édesvízi halfajok, rovarok, algák, növények sótűrő képességének felső határait is, és ennek első jól látható jele a tömeges halpusztulás a Kis-Küküllőn. Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom.
Dr. Máthé István mikrobiológus
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Csíkszereda, 2025. június 13.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!