Akár tíz évbe is beletelhet, míg újjáéled a magas sókoncentráció miatt kipusztult halpopuláció az élővizekben
Fotó: Szakács László
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója szerint a folyó sószennyezésének leállítását nemzeti prioritásként kellene kezelni, amihez jelentős erőforrásokat kell mozgósítania az államnak, a hatóságok kommunikációjának pedig a felelősséghárítás helyett a helyzet súlyosságát kellene tükröznie.
2025. június 13., 14:012025. június 13., 14:01
2025. június 13., 14:122025. június 13., 14:12
A parajdi sóbánya katasztrófája hirtelen ráébresztett több tízezer embert arra, hogy a természet működése olyan fajoktól és ökológiai kapcsolatokról függ, amelyek a hétköznapi életben talán jelentéktelennek tűnnek, de létfontosságúak a természetes ökoszisztémák megőrzéséhez – fejtette ki Facebook-oldalán Hartel Tibor ökológus. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója annak kapcsán tette közzé tudományos alapú véleményét, hogy csütörtökön jelentős halpusztulást észleltek a Kis-Küküllőn, ráadásul
Mindez azért történt, mert a májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagy mennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Hartel Tibor szerint az esemény – a parajdi tragédia és az azt követő környezeti károk – rávilágított azon társadalmak sérülékenységére is,
Amikor ezek a technológiák kudarcot vallanak, a működőképes természet hiánya tovább súlyosbítja a válságot, és megmutatja a kizárólag mérnöki alapú ellenállóképesség korlátait – írta többek között.
A tenger vizével azonos a Korond-patak sótartalma
A parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul ugyan, viszont még így is közel jár az óceánok átlagos, 35 g/liter sótartalmához. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a Marosba jut, és még pénteken Nagylaknál eléri a román–magyar határt. A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. Ezt a megoldást azonban csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.
A szakirodalomban szereplő információk alapján ír Hartel Tibor a szennyezett folyók helyreállításához szükséges időszakokról. De ez akkor valósulhat meg, ha gyorsan megszűnik a sós víz beáramlása a Küküllőbe – hívja fel a figyelmet a szakember. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok alapján a folyamat a következő:
„Ez egy lassú, de lehetséges folyamat. Az alapvető feltétel: a sóforrás azonnali és végleges megszüntetése. Ah... és legyen még víz. Elég víz” – teszi hozzá román nyelven írt bejegyzésében az ökológus, aki szerint a fenti időszakok nagyon változók lehetnek a helyi körülményeknek megfelelően.
Hartel Tibor szerint a Kis-Küküllő sószennyezésének leállítását nemzeti prioritásként kellene kezelniük a romániai hatóságoknak, és a kommunikációnak is tükröznie kellene a helyzet súlyosságát – nem csupán az ökológiai katasztrófa miatt, hanem azért is, mert egy „halott” víz már az emberek számára sem nyújthat segítséget.
Hartel Tibor ökológus
Fotó: Facebook/Hartel Tibor
„A kormányzatnak jelentős beruházást kellene végrehajtania az ökológiai helyreállítás érdekében, mivel a folyó regenerálódásának gyorsasága közvetlen hatással lesz az alvízi közösségek jólétére. És őszintén szólva,
Nem helyénvaló, hogy az emberek a kormányzat tehetetlensége miatt szenvedjenek, miközben a vezetők inkább szítják a feszültséget, félrevezetnek és manipulálják a lakosságot – éppen azokat, akiknek a leginkább segítségre van szükségük” – írta bejegyzésében az egyetemi oktató.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Hozzátette azt is, hogy az emberiségnek végre meg kellene értenie – nem csak akkor, amikor a katasztrófa már a nyakunkon van –, hogy az emberi jólét közvetlenül a természet állapotától függ.
– fogalmazott Hartel Tibor, sürgetve a természet helyreállításához szükséges pénzügyi forrásokat, részvételi forgatókönyveket, jövőtervezési módszereket, ezek alapján pedig a természetalapú megoldásokat, társadalmi cselekvőképességet szorgalmazva.
Hartel Tibor ökológus a közösségi oldalán nyomatékosította: köszöni az újságírók érdeklődését, de ezeket elhárította, mert „korlátozott kapacitással rendelkezem arra, hogy intenzív és folyamatos emberi interakciókat fenntartsak a nyilvánosság felé.” Mint írta: „nem vagyok olyan ember, aki a népszerűségért él”, és hozzátette, hogy az üggyel kapcsolatos véleményét továbbra is a Facebookon osztja meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!