Nem pánikkeltés, hanem realitás: „ez a szennyezés olyan, mint a ciáné”, elpusztul az élővilág a só miatt

tehát minden gerinctelen állat, ami a mederben él – beszélhetünk itt kagylókról, kérészekről, szitakötőlárvákról, stb. Az ökológiai katasztrófa nagyon nagy léptékű, és a Kis-Küküllő mentén élő emberi közösségek életét is befolyásolja: a magas koncentrációjú sós víz bekerült az altalajba, és a növények szervezetére is hosszú, beláthatatlan ideig fog hatni.

bemutatván, hogy mi vár az élővilágra, ha nő a sókoncentráció az édes vizekben – utalt Imecs István arra cikkre, amit a Krónika is közölt és amely itt olvasható. Az aláírók közt Imecs István is szerepel.

ezeket nehéz most látni” – mondta a halbiológus.

korábban írtuk

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Nagyon zavaros a víz, nem áttetsző, tehát nem lehet látni a meder alját és ráadásul most a Küsmöd-patak megnövekedett, nagy mennyiségű víz jön le a gátból. „Így a lentebbi szakaszon még kevesebb lehetőség lesz arra, hogy jól átlássuk a halállomány pusztulását. Lehet, hogy a víztározóból leeresztik a vizet, így hígítják a folyót, de ez nem fenntartható állapot sokáig. Ha mondjuk egy hónap alatt készül el a csőrendszer, amibe a Korond-patakát akarják bevezetni, és addig ez az extrém állapot fennáll, akkor az az egy hónap olyan mértékű nyomást jelent az élővilágra, amit még csak definiálni sem tudunk” – mutatott rá Imecs István.

„Most az első lépést látjuk, hogy elpusztulnak a halak. Ez az első reakció. Valószínűleg már korábban elpusztult a teljes makrogerinctelen élővilág, tehát minden gerinctelen állat, ami a mederben létezik, él – beszélhetünk itt kagylókról, kérészekről, szitakötőlárvákról, stb. Mindenről, ami ott él a vízben és velük táplálkoznak a halak. Tehát ezt a teljes élővilágot úgy, ahogy van, elveszítettük, a halak is nagy eséllyel teljesen kipusztultak” – hívta fel a figyelmet a halbiológus.

„Tehát azt a mennyiségű sót, amit most kioldva visz a víz és le fog rakni odébb-odébb-odébb a partokon, bejuttatja a különböző part menti, partközeli vízérrendszerekbe és azáltal a teljes part menti növényvilágot is károsítja. Mert a part menti növényzet fel fogja szívni ezt a vizet, hiszen abból táplálkozik, és felszívják a folyó két oldalán található mezőgazdasági területek is. Valószínűleg kiszáradások is történnek, mert a só bekerül a növények szervezetébe” – mondta a szakember.

„Beszélhetünk akár évtizedekről is. Ha hasonló eseteket keresve a szakirodalmat nézzük, kiderül: évtizedekbe telik, amíg a természetből teljes mértékben eltűnik a só. Tehát fel kell készülni nagyon rossz jövőképre. Ez egzisztenciális kérdés lesz, gazdasági, szociális problémákat fog okozni a Küküllő mentén, a Kis-Küküllő mentén elsősorban, de a Nagy-Küküllő mentén is.

Nem a pánikkeltés a fontos, de azt se szabad, hogy vágyálmokban ringassuk az embereket, és azt mondjuk, hogy egy-két nap, egy hét, utána áll vissza minden a régi kerékvágásba” – mondta a halbiológus.

eltüntetése. Újra és újra beleesünk a saját csapdánkba, miszerint homokba dugjuk a fejünket és azt várjuk, hogy hátha eltűnik a probléma. Tudomásul kell vennünk: nem tűnik el. Tudjuk, érezzük, látjuk, halljuk, van tapasztalatunk róla, de mégse akarjuk elfogadni, hogy meg kell előzni a bajt. Beszélhetünk itt most a bányáról, de utána egyértelművé kellett volna válnia mindenki számára, hogy ha ez a só bekerül a vízrendszerbe, akkor problémákat okoz. Tehát ezzel intenzíven kellett volna foglalkozni, hogy elkerüljük a katasztrófát” – mondta a halbiológus.

korábban írtuk

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

A halakról szólva elmondta, a parti zónában megtalálható fajok között védett fajok is vannak. „Elpusztulva láttunk már sok halfajt, ilyen például a sujtásos küsz, a szélhajtó küsz, a rózsás márna, a kövi csík, a Petényi márna, a kőfúró csík, a fejes domolykó, az erdélyi ingola és a fenékjáró küllő, halványfoltú küllő. Most minden elpusztul, a só mindent elpusztít, az egész színes állatvilágot. De a helyi gazdaságokban lévő állatok is fogyasztották a folyónak a vizét.

Közben nincs egy forgatókönyv, ami szerint ha még fel is kell áldozni bizonyos dolgokat, de a nagyobb cél érdekében létezik terv, irány – és ha ennek mentén haladunk, legalább sejtjük, mi lesz a kifejlet. Ilyen nincs. Jelen esetben látni kellett volna, hogy ha a nagy sótartalmú vizet próbáljuk lelassítani, és ha valaha el kell ezt engednünk, akkor annyit csináltunk, hogy

Úgy fogalmazott, valószínűleg ez elkerülhetetlen volt, de valamiért azt várná a világ, hogy ilyenkor összefog mindenki és menti a menthetőt – közben nem ez történt.

Meglátása szerint most azzal kellene foglalkozzon minden érintett közösség, hogy tervezze meg a jövőjét, gazdálkodjon a természeti erőforrásaival okosan és ne pazaroljon, gondoljon mindig a legrosszabb szcenárióra. „Ne éljünk abban a hitben, hogy ez velünk nem történhet meg, sajnos az ökoszisztémák kezdenek megroppanni a nagy nyomás alatt. Beszélhetünk klímaváltozásról, sok mindenről, de ezeket a dolgokat,

Azt is kifejtette, amíg nem lesz egy olyan precedens, ahol azt látjuk, hogy demokratikus eszközökkel oldanak meg valamit és elébe mennek a következő ilyen problémának, addig sajnos fel kell készülni arra, hogy hasonló katasztrófák bárhol és bármikor előfordulhatnak.

Sajnos ide jutunk. Az mindenki számára világos, hogy a parajdi közösség, a Kis-Küküllő menti közösség segítségre szorul. Ne hitegessük, ne hagyjuk válaszok nélkül, ne hagyjuk magukra az embereket” – hívta fel a figyelmet.

„Olyan hígítás vagy hígulás előfordulhat, ami esetleg »karcolja» a halak toleranciaszintjét – de ezt is csak feltételezzük. Minden attól függ, hogy meddig tart ez a nyomás. Ha a nyomást meg lehet szüntetni, azután már édesvízzel pótolódik a rendszer és folyamatosan frissül. Ha ez megy egy hónapig, akkor valójában nem lesz ahonnan már pótolni megfelelő mennyiségben és minőségben az édesvizet, és akkor amíg csak tart a vízfolyás, addig ez a só mindent ki fog pusztítani. Ez egy szennyezés, olyan, mint a ciáné. Nem olyan toxikus, mint a cián, viszont a só, vagy bármilyen más szennyezés ilyen óriási koncentrációban hatalmas problémákat okoz” – mutatott rá a Krónikának Imecs István.

korábban írtuk

Jelentős halpusztulást okozott a Kis-Küküllőben a magas sókoncentráció

Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.