Ne legyen „rózsaszín ideológia” a kommunizmus – Történelemtanár a kötelező tantárgy bevezetéséről

Hasznos lesz a diákság számára, ha külön tárgyként tanulhat a kommunizmusról

„Mindenképp hasznosnak tartom, hogy kötelező lesz a diákoknak megismerkedni a román kommunizmus történetével. Minden végzős osztály számára bevezetnék, beleértve azokat a szakosztályokat, amelyek 13 osztályt járnak. A terv szerint külön tantárgyként, a történelem órákon kívül tanulnák a diákok a román kommunizmus történetét heti egy órában” – mondta el a pedagógus. Analógiaként kiemelte, hogy

A pedagógust megkérdeztük, miként látja, a történelemoktatás eddigi keretei között mennyire volt jelen a kommunizmus témája, mekkora hangsúlyt fektettek rá a tantervek. „Az általános és középiskolás tantervekben többször visszatér a téma. Már hetedikben beszélünk általában a totalitárius rendszerekről: ide tartoznak a totalitárius diktatórikus rendszerek a két világháború között.

Sok fiatal tájékozatlan a témában

A tanügyminiszternek az új tervre vonatkozó indoklása szerint azért vezetik be külön tárgyként a végzősök számára, mert ők már abba a korba érnek, hogy szavazhatnak a választásokon.

„Remélhetőleg az új tantárgy nem lesz egyoldalú, csak a lexikális tudás átadására alapozó, olyan, hogy a tanár elmondja az információkat és kész. Jó, ha a történelemórán általában esettanulmányokkal igyekeznek érzékenyíteni a fiatalokat: például essen szó a Szabad Európa Rádióról, vagy arról, hogy a mai napig él a romániai társadalomban a kommunizmusba való visszavágyódás, a múlt mitizálása” – fejtette ki a pedagógus.

Mitizálják a múltat az idősebb generációk egyes rétegei

Arról is beszélt, hogy az a fiatal, aki nem élt a múlt rendszerben, az most sokszor hallja az idősebb generációtól, hogy – valószínűleg az anyagi létbiztonság miatt – „nagyon jó volt” a kommunizmus.

Felvetettük azt is, manapság gyakorta tapasztalható, hogy az egyetemisták, a 20 és 30 év közöttieknek körében van olyan réteg, amelynek tagjai kedvelik a kommunista ideológiát, ideálisnak tartja az ideológia által elképzelt, „mindenki egyenlő” gondolatot. „Igen, ez ismerős. Az ideológia, ami 1848-ban, a kommunista mozgalom keretében, a kiáltványban megszületett, tulajdonképpen egy utópia.

„Sokan mondták, hogy »megint a zsidók«, viszont hasznos, hogy nagyon sok témát lehet érinteni a zsidók történetén keresztül, olyan témákat, amik kapcsolatosak a tömeggyilkossággal, a diszkriminációval, a faji és vallási megkülönböztetéssel. Így nagyon jól lehet ennek a tantárgynak a mentén is hasonló, napjainkban is felmerülő témákat érinteni.

Lukács-Erdei Ibolyától megkérdeztük azt is, hogy általában a történelemoktatásban miként látja az „élő történelemórák” hasznát: azt, hogy például a kommunizmus időszakáról azok számoljanak be, akik konkrétan átélték azt az időszakot. „Erre általában rendkívül fogékonyak a gyerekek. Az úgynevezett oral historyt a diákok egyéni kutatómunkájában szoktam alkalmazni:

Mint mondta, a kommunizmus Romániában időben közelinek számít, hiszen a rendszer 35 éve omlott össze, így a kronológiai szempontból közelebbi múlt vonzóbb a gyerekek számára, mint a régebbi időszakok.