Stark Tamás magyarországi történész a konferencia nyitó előadásaként a szovjet fogság kutatásának történetét vette számba a nyolcvanas évektől napjainkig
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián. A 22 előadás Székelyföldtől Pozsonyig, a vörös hadsereg vonulásának nyomában járja végig a tömeges deportálások történetét. Videós összeállításunkban történészeket kérdeztünk a vészterhes idők tanulságairól, a tudományos fórum jelentőségéről.
2024. október 11., 17:562024. október 11., 17:56
2024. október 12., 11:332024. október 12., 11:33
Kárpát-medencei történészkonferencia helyszíne a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának Tordai úti épülete, ahol október 9–12. között tartják a 80 éve történt. 1944–2024. Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban című konferenciát és közösségi megemlékezést. A szervezők arra törekedtek, hogy az anyaországból, Délvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett 22 Gulág-kutató ne csupán egymás között ossza meg előadását, hanem a közösségi emlékezet részeként tágabb közönséghez is eljusson. A kutatókon kívül elsősorban
a deportálások korát, amikor a kincses városból és környékéről több mint hétezer magyar civil embert hurcoltak el szovjet fogságba.
Murádi János Kristóf az erdélyi magyar civilek elhurcolásának történetét mutatta be előadásában
Fotó: Oláh-Badi Levente
A szekcióülésekből álló tudományos fórumról a rendezvény főszervezője, Murádin János Kristóf egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának tanszékvezetője a Krónikának elmondta, hogy a konferencia előadásai láncszemenként egybefonva vezetik végig a hallgatóságot a tömeges elhurcolások időszakán. „Ahogyan 1944 őszén a szovjet hadsereg keletről nyugat felé haladt – Kézdivásárhelytől Pozsonyig –, úgy vesszük számba régiónként a civilek tömegeinek elhurcolását szovjet fogságba Erdélyből, a Partiumból, Kárpátaljáról, Felvidékről, a Tiszántúlról, Budapestről, illetve a Dunántúl településeiről. Ezzel
– mutatott rá az egyetemi oktató.
Murádin szerint olyan brutális tettről van szó, amely 1944-ben is ellentmondott minden nemzetközi jogi előírásnak. A hadifoglyok, a katonák elhurcolása benne volt a második világháborús forgatókönyvekben, viszont a civilek erőszakos elhurcolása és deportálása a szovjet rendszer legszörnyűbb arcát mutatta. „Ami akkora sokkhatást és traumát okozott, hogy a történtek 80. évfordulóján újra fel kell idézni, tekintettel arra, hogy a kommunista rendszer négy évtizede alatt fátylat borítottak rá” – fogalmazott portálunknak a történész.
A konferencia főszervezője szerint a Kárpát-medencei utódállamokban kisebbségben élő magyarság számára nagyon nehéz történet ez, mert
,,Erről beszülnek kell, nem mehet feledésbe. Ahogy a holokauszt, vagy a Pol Pot-féle kambodzsai iszonyatos rendszer gyilkosságai nem merülhetnek feledésbe, úgy a szovjet Gulág és a GUPVI szörnyűségei sem” – hangsúlyozta Murádin János Kristóf.
Az erdélyi magyar történész kiemelte, hogy a 80 évvel ezelőtti tömeges elhurcolások kényes és szerteágazó kérdésnek számítanak, amiről nem lehet csak fehéren-feketén gondolkodni. „Ha nem is sokan, de voltak román foglyok is a magyarok között, ugyanakkor olyanról is tudok, aki magyar szomszédja helyett állt be a sorba. Persze, akkor nem tudta, hogy több évre elhurcolják, így azt hitte, hogy néhány napi munkáról van szó csupán. Mindezekről együtt kell gondolkodni és emlékezni” – nyomatékosította a Krónikának Murádin János Kristóf, a kolozsvári konferencia főszervezője.
Sokan odavesztek. Az Erdélyből elhurcolt civilek hazatérésének táblázata
Fotó: Makkay József
A kolozsvári konferenciát a budapesti székhelyű Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának szakmai és anyagi támogatásával szervezték meg. A kommunista lágerhálózat kutatóit közös csapatba összefogó szakmai szervezet elnöke, Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a Krónikának elmondta, hogy 2009-es megalakulása óta a társaság mérföldkőnek számít a Gulág-kutatásban. Létrejöttében sokat segítettek tengerentúli szakemberek, akik azért szorgalmazták a szakmai-tudományos fórum megalakítását, hogy a Nyugat is érdemi információt kapjon a szovjet rendszer szörnyűségeiről.
A tényfeltáró munkát segíti a 2021-ben megalakított Gulág- és Gupvikutató Intézet, amely a téma kutatásában érdekelt szakembereket fogja össze” – fogalmazott portálunknak a budapesti egyetemi oktató. Aki örömmel nyugtázta, hogy vannak 30-40 éves fiatal kutatók is, így biztosított az utánpótlás a tudományos munka folytatására.
Bognár Zalán szerint nincs könnyű dolga a kutatóknak, mert a kommunista-szocialista rendszerek nagyon sok iratanyagot megsemmisítettek a II. világháborút követő években, így alapvető dokumentumok, kimutatások hiányoznak. Az elhurcoltakkal kapcsolatos kutatások terén új lehetőséget hozott 2019-ben a Magyar Állami Levéltár által Oroszországtól megvásárolt közel 700 ezer karton az egykori magyar foglyokról. Kiderült azonban, hogy a magyar elhurcoltak adatainak ez csupán az 50-55 százalékát tartalmazza. Becslések szerint mintegy egymillió magyar hadifogoly és civil kerül a szovjet hatalom által irányított Kárpát-medencei és szovjetunióbeli lágerekbe, fogolytáborokba. Rengeteg személy neve hiányzik a kartonokról, bizonyos emberekről ugyanakkor több – akár 4-5 karton – is készült.
De van olyan magyarországi település – Tabajd például –, ahol a tömeges civil deportáltaknak a 17 százalékát lehet kideríteni az Oroszországból érkezett kartonok alapján” – mutat rá a szovjet nyilvántartások felületességére és megbízhatatlanságára a magyarországi kutató.
Az adatbazisokonline.mnl.gov.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak internetes oldalon 2021 óta az Oroszországból érkezett kartonok zöme elérhetővé vált. Bognár Zalán szerint a szovjet adatokkal azonban óvatosan kell bánni. Ezt leginkább az Oroszországban jegyzett 38 ezer halott hadifogoly száma bizonyítja, ami a valóságban nagyságrenddel több volt. A szovjet nyilvántartás hivatalosan nem ismerte el a civil és katonafoglyok közötti különbséget, így mindenkit hadifogolyként kezelt.
Bognár Zalán a magyar és a szovjet források megbízhatóságát boncolgatta a lágerkutatások tükrében
Fotó: Oláh-Badi Levente
Benkő Levente történés, újságíró – a Krónika volt munkatársa – a konferencián a Székelyföldiek háborújárása. Barcaföldvár, Foksány, Tighina 1944–1948 című előadásában a Székelyföldön keresztül átvonuló frontot követő ex-lex időszakot vette számba. A front nyomán mérhetetlen pusztítás keletkezett emberéletekben és anyagiakban egyaránt, 1944 októberétől pedig székely civilek ezreit hurcolták gyűjtő-, illetve átmeneti fogolytáborokba, ahonnan a transzportokat a Szovjetunióba irányították.
Benkő Levente portálunknak elmondta, hogy
A Gulág-konferencia október 12-én, szombaton koszorúzással ér véget a tordai emlékműnél, a Központi Magyar Temetőben, ahova a Tordai csatában elhunyt magyar katonák egy részét temették el 1944 őszén.
Ma sincs nyugtuk a 80 éve eltemetett magyar honvédeknek. Miközben a 2015-ben kihantolt magyar katonák földi maradványai 9 éve egy falusi kápolna sarkában várják az újratemetést, a kolozsvári magyar katonasírokat román trikolórral aggatták tele.
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel szervez konferenciát Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9. és 12. között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás