Fiatalok 1989 decemberében Temesváron. 35 évvel később kötelező módon fogják oktatni a kommunizmus történetét az iskolákban
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
Az elnökválasztás eredményei is megmutatták, hogy a romániai fiatalok jelentős része tájékozatlan a kommunizmus valódi mibenlétét illetően – állapította meg a Krónika megkeresésére Lukács-Erdei Ibolya, a Kolozs megyei Szamosújváron szórványkollégiumként működő Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. A pedagógus kifejezetten hasznosnak tartja a tanügyminisztérium döntését, miszerint a jövő tanévtől külön tantárgyként, kötelező módon oktatják a végzősöknek a romániai kommunizmus történetét.
2024. december 23., 18:112024. december 23., 18:11
2024. december 23., 18:172024. december 23., 18:17
Mennyire létjogosult, lényeges és hiánypótló, hogy elrettentő példaként, kötelező módon oktatni fogják a kommunizmus történetét a középiskolákban? – erről kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát, a Kolozs megyei Szamosújváron szórványkollégiumként működő Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárát. A szamosújvári tanintézetben több mint 15 éve történelmet oktató pedagógust annak kapcsán kerestük meg, hogy Ligia Deca tanügyminiszter december közepén bejelentette: a
Kolozsváron is lőttek 35 évvel ezelőtt. Számos halálos áldozata volt a forradalomnak
Fotó: Răzvan Rotta/Ro.wikibooks.org
Hasznos lesz a diákság számára, ha külön tárgyként tanulhat a kommunizmusról
„Mindenképp hasznosnak tartom, hogy kötelező lesz a diákoknak megismerkedni a román kommunizmus történetével. Minden végzős osztály számára bevezetnék, beleértve azokat a szakosztályokat, amelyek 13 osztályt járnak. A terv szerint külön tantárgyként, a történelem órákon kívül tanulnák a diákok a román kommunizmus történetét heti egy órában” – mondta el a pedagógus. Analógiaként kiemelte, hogy
természetesen a román kommunizmus történetét is a történelemtanárok fogják, hiszen csak ők a kompetensek ebben.
Lukács-Erdei Ibolya történelemtanár: „nem tudom, lehet-e a tájékozatlanságot korcsoportokhoz, társadalmi osztályokhoz kötni, de mindenképp úgy érzem, hogy aktuális a tantárgy bevezetése”
Fotó: Lukács-Erdei Ibolya archívuma
A pedagógust megkérdeztük, miként látja, a történelemoktatás eddigi keretei között mennyire volt jelen a kommunizmus témája, mekkora hangsúlyt fektettek rá a tantervek. „Az általános és középiskolás tantervekben többször visszatér a téma. Már hetedikben beszélünk általában a totalitárius rendszerekről: ide tartoznak a totalitárius diktatórikus rendszerek a két világháború között.
Kitért arra is, hogy a totalitárius rendszerekről szó esik a hetedikes állampolgári nevelés órákon is, majd a téma visszatér a líceumi anyagban. „Tizedikben, tizenegyedikben a különböző típusú kommunizmusokról esik szó történelemórákon. A kínai, a szovjet kommunizmus is előtérbe kerül, végül tizenkettedikben mind a reál, mind a humán osztályok tanulják a Románia történelme tananyagon belül a kommunizmust, érettségi téma is” – részletezte a Krónikának a történelemtanár.
1989 decembere, Temesvár. Az akkori fiatalok teljes erőbedobással tüntettek a kommunizmus ellen
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
Sok fiatal tájékozatlan a témában
A tanügyminiszternek az új tervre vonatkozó indoklása szerint azért vezetik be külön tárgyként a végzősök számára, mert ők már abba a korba érnek, hogy szavazhatnak a választásokon.
Úgy érzem, hogy ennek a tantárgynak a bevezetése főleg azért vált aktuálissá ebben a kontextusban, mert a megosztó választások eléggé a felszínre hozták azt, hogy a fiatalok közül milyen sokan lehetnek tájékozatlanok a témát illetően. Nem tudom, hogy lehet-e ezt a tájékozatlanságot korcsoportokhoz, társadalmi osztályokhoz kötni, de mindenképp úgy érzem, hogy aktuális a tantárgy bevezetése” – fejtette ki a pedagógus. Úgy fogalmazott,
1989 decembere, temesvári utca
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
„Remélhetőleg az új tantárgy nem lesz egyoldalú, csak a lexikális tudás átadására alapozó, olyan, hogy a tanár elmondja az információkat és kész. Jó, ha a történelemórán általában esettanulmányokkal igyekeznek érzékenyíteni a fiatalokat: például essen szó a Szabad Európa Rádióról, vagy arról, hogy a mai napig él a romániai társadalomban a kommunizmusba való visszavágyódás, a múlt mitizálása” – fejtette ki a pedagógus.
Mitizálják a múltat az idősebb generációk egyes rétegei
Arról is beszélt, hogy az a fiatal, aki nem élt a múlt rendszerben, az most sokszor hallja az idősebb generációtól, hogy – valószínűleg az anyagi létbiztonság miatt – „nagyon jó volt” a kommunizmus.
amit ezek a totalitárius rendszerek feltételeznek” – mondta Lukács-Erdei Ibolya.
Lukács-Erdei Ibolya történelemtanár: „a fiatalok közül sokan valószínűleg nincsenek tisztában mindazzal, amit a kommunizmus jelentett”
Fotó: Lukács-Erdei Ibolya archívuma
Felvetettük azt is, manapság gyakorta tapasztalható, hogy az egyetemisták, a 20 és 30 év közöttieknek körében van olyan réteg, amelynek tagjai kedvelik a kommunista ideológiát, ideálisnak tartja az ideológia által elképzelt, „mindenki egyenlő” gondolatot. „Igen, ez ismerős. Az ideológia, ami 1848-ban, a kommunista mozgalom keretében, a kiáltványban megszületett, tulajdonképpen egy utópia.
Hogy ezt esetleg valaki manapság élteti, azt megérteni ugyan nem tudom, de talán el lehet fogadni. Ellenben az »alkalmazott« kommunizmust, ami például Romániában működött, abszurd, hogy valaki visszasírja, én nem tudom elfogadni” – mutatott rá a történelemtanár. Beszélt arról is, hogy az volt a benyomása a zsidók története – a holokauszt tantárgy tavalyi bevezetése kapcsán, hogy elég nagy volt a társadalmi ellenállás és a társadalmi szkepticizmus a tantárggyal szemben.
A kommunizmus idején megjelent, a munka és a fiatalság kapcsolatát hirdető újságcikk
Fotó: Facebook/Amintiri din comunism
„Sokan mondták, hogy »megint a zsidók«, viszont hasznos, hogy nagyon sok témát lehet érinteni a zsidók történetén keresztül, olyan témákat, amik kapcsolatosak a tömeggyilkossággal, a diszkriminációval, a faji és vallási megkülönböztetéssel. Így nagyon jól lehet ennek a tantárgynak a mentén is hasonló, napjainkban is felmerülő témákat érinteni.
„Rózsaszínben” látják egyes fiatalok a kommunista ideológiát
Felvetettük, hogy az izraeli-palesztin háború kitörése óta világszerte, Európa-szerte, de Románia-szerte is sok fiatal csatlakozott a Palesztina-párti, „Free Palestine”-mozgalomhoz, még Kolozsváron, de más hazai nagyvárosokban is szerveztek tüntetéseket egyetemisták az elmúlt hónapokban.
Sokan akarnak sodródni az árral, vagy »felülnek« egy-egy hangzatos szlogennek, de nem föltétlenül néznek a dolgok mögé. Sokszor hiányzik a kritikai gondolkodás és a tisztábban látás a társadalmunkban” – mutatott rá a pedagógus.
Kolozsvár központja 1989 decemberében. Halottak az utcán
Fotó: Răzvan Rotta/Ro.wikibooks.org
Lukács-Erdei Ibolyától megkérdeztük azt is, hogy általában a történelemoktatásban miként látja az „élő történelemórák” hasznát: azt, hogy például a kommunizmus időszakáról azok számoljanak be, akik konkrétan átélték azt az időszakot. „Erre általában rendkívül fogékonyak a gyerekek. Az úgynevezett oral historyt a diákok egyéni kutatómunkájában szoktam alkalmazni:
Nicolae Ceaușescu, Románia diktátora beszédet intéz a néphez
Fotó: Forrás: Fortepan
Mint mondta, a kommunizmus Romániában időben közelinek számít, hiszen a rendszer 35 éve omlott össze, így a kronológiai szempontból közelebbi múlt vonzóbb a gyerekek számára, mint a régebbi időszakok.
Szóval a kommunizmusról szóló tárgy bevezetését mindenképp üdvözlendőnek tartom, polgári nevelés és társadalmi felelősségvállalás szempontjából is” – fogalmazott Lukács-Erdei Ibolya.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás