Fiatalok 1989 decemberében Temesváron. 35 évvel később kötelező módon fogják oktatni a kommunizmus történetét az iskolákban
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
Az elnökválasztás eredményei is megmutatták, hogy a romániai fiatalok jelentős része tájékozatlan a kommunizmus valódi mibenlétét illetően – állapította meg a Krónika megkeresésére Lukács-Erdei Ibolya, a Kolozs megyei Szamosújváron szórványkollégiumként működő Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. A pedagógus kifejezetten hasznosnak tartja a tanügyminisztérium döntését, miszerint a jövő tanévtől külön tantárgyként, kötelező módon oktatják a végzősöknek a romániai kommunizmus történetét.
2024. december 23., 18:112024. december 23., 18:11
2024. december 23., 18:172024. december 23., 18:17
Mennyire létjogosult, lényeges és hiánypótló, hogy elrettentő példaként, kötelező módon oktatni fogják a kommunizmus történetét a középiskolákban? – erről kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát, a Kolozs megyei Szamosújváron szórványkollégiumként működő Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárát. A szamosújvári tanintézetben több mint 15 éve történelmet oktató pedagógust annak kapcsán kerestük meg, hogy Ligia Deca tanügyminiszter december közepén bejelentette: a
Kolozsváron is lőttek 35 évvel ezelőtt. Számos halálos áldozata volt a forradalomnak
Fotó: Răzvan Rotta/Ro.wikibooks.org
Hasznos lesz a diákság számára, ha külön tárgyként tanulhat a kommunizmusról
„Mindenképp hasznosnak tartom, hogy kötelező lesz a diákoknak megismerkedni a román kommunizmus történetével. Minden végzős osztály számára bevezetnék, beleértve azokat a szakosztályokat, amelyek 13 osztályt járnak. A terv szerint külön tantárgyként, a történelem órákon kívül tanulnák a diákok a román kommunizmus történetét heti egy órában” – mondta el a pedagógus. Analógiaként kiemelte, hogy
természetesen a román kommunizmus történetét is a történelemtanárok fogják, hiszen csak ők a kompetensek ebben.
Lukács-Erdei Ibolya történelemtanár: „nem tudom, lehet-e a tájékozatlanságot korcsoportokhoz, társadalmi osztályokhoz kötni, de mindenképp úgy érzem, hogy aktuális a tantárgy bevezetése”
Fotó: Lukács-Erdei Ibolya archívuma
A pedagógust megkérdeztük, miként látja, a történelemoktatás eddigi keretei között mennyire volt jelen a kommunizmus témája, mekkora hangsúlyt fektettek rá a tantervek. „Az általános és középiskolás tantervekben többször visszatér a téma. Már hetedikben beszélünk általában a totalitárius rendszerekről: ide tartoznak a totalitárius diktatórikus rendszerek a két világháború között.
Kitért arra is, hogy a totalitárius rendszerekről szó esik a hetedikes állampolgári nevelés órákon is, majd a téma visszatér a líceumi anyagban. „Tizedikben, tizenegyedikben a különböző típusú kommunizmusokról esik szó történelemórákon. A kínai, a szovjet kommunizmus is előtérbe kerül, végül tizenkettedikben mind a reál, mind a humán osztályok tanulják a Románia történelme tananyagon belül a kommunizmust, érettségi téma is” – részletezte a Krónikának a történelemtanár.
1989 decembere, Temesvár. Az akkori fiatalok teljes erőbedobással tüntettek a kommunizmus ellen
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
Sok fiatal tájékozatlan a témában
A tanügyminiszternek az új tervre vonatkozó indoklása szerint azért vezetik be külön tárgyként a végzősök számára, mert ők már abba a korba érnek, hogy szavazhatnak a választásokon.
Úgy érzem, hogy ennek a tantárgynak a bevezetése főleg azért vált aktuálissá ebben a kontextusban, mert a megosztó választások eléggé a felszínre hozták azt, hogy a fiatalok közül milyen sokan lehetnek tájékozatlanok a témát illetően. Nem tudom, hogy lehet-e ezt a tájékozatlanságot korcsoportokhoz, társadalmi osztályokhoz kötni, de mindenképp úgy érzem, hogy aktuális a tantárgy bevezetése” – fejtette ki a pedagógus. Úgy fogalmazott,
1989 decembere, temesvári utca
Fotó: Ismeretlen személy archívuma/ via Temesvári Rádió/Facebook
„Remélhetőleg az új tantárgy nem lesz egyoldalú, csak a lexikális tudás átadására alapozó, olyan, hogy a tanár elmondja az információkat és kész. Jó, ha a történelemórán általában esettanulmányokkal igyekeznek érzékenyíteni a fiatalokat: például essen szó a Szabad Európa Rádióról, vagy arról, hogy a mai napig él a romániai társadalomban a kommunizmusba való visszavágyódás, a múlt mitizálása” – fejtette ki a pedagógus.
Mitizálják a múltat az idősebb generációk egyes rétegei
Arról is beszélt, hogy az a fiatal, aki nem élt a múlt rendszerben, az most sokszor hallja az idősebb generációtól, hogy – valószínűleg az anyagi létbiztonság miatt – „nagyon jó volt” a kommunizmus.
amit ezek a totalitárius rendszerek feltételeznek” – mondta Lukács-Erdei Ibolya.
Lukács-Erdei Ibolya történelemtanár: „a fiatalok közül sokan valószínűleg nincsenek tisztában mindazzal, amit a kommunizmus jelentett”
Fotó: Lukács-Erdei Ibolya archívuma
Felvetettük azt is, manapság gyakorta tapasztalható, hogy az egyetemisták, a 20 és 30 év közöttieknek körében van olyan réteg, amelynek tagjai kedvelik a kommunista ideológiát, ideálisnak tartja az ideológia által elképzelt, „mindenki egyenlő” gondolatot. „Igen, ez ismerős. Az ideológia, ami 1848-ban, a kommunista mozgalom keretében, a kiáltványban megszületett, tulajdonképpen egy utópia.
Hogy ezt esetleg valaki manapság élteti, azt megérteni ugyan nem tudom, de talán el lehet fogadni. Ellenben az »alkalmazott« kommunizmust, ami például Romániában működött, abszurd, hogy valaki visszasírja, én nem tudom elfogadni” – mutatott rá a történelemtanár. Beszélt arról is, hogy az volt a benyomása a zsidók története – a holokauszt tantárgy tavalyi bevezetése kapcsán, hogy elég nagy volt a társadalmi ellenállás és a társadalmi szkepticizmus a tantárggyal szemben.
A kommunizmus idején megjelent, a munka és a fiatalság kapcsolatát hirdető újságcikk
Fotó: Facebook/Amintiri din comunism
„Sokan mondták, hogy »megint a zsidók«, viszont hasznos, hogy nagyon sok témát lehet érinteni a zsidók történetén keresztül, olyan témákat, amik kapcsolatosak a tömeggyilkossággal, a diszkriminációval, a faji és vallási megkülönböztetéssel. Így nagyon jól lehet ennek a tantárgynak a mentén is hasonló, napjainkban is felmerülő témákat érinteni.
„Rózsaszínben” látják egyes fiatalok a kommunista ideológiát
Felvetettük, hogy az izraeli-palesztin háború kitörése óta világszerte, Európa-szerte, de Románia-szerte is sok fiatal csatlakozott a Palesztina-párti, „Free Palestine”-mozgalomhoz, még Kolozsváron, de más hazai nagyvárosokban is szerveztek tüntetéseket egyetemisták az elmúlt hónapokban.
Sokan akarnak sodródni az árral, vagy »felülnek« egy-egy hangzatos szlogennek, de nem föltétlenül néznek a dolgok mögé. Sokszor hiányzik a kritikai gondolkodás és a tisztábban látás a társadalmunkban” – mutatott rá a pedagógus.
Kolozsvár központja 1989 decemberében. Halottak az utcán
Fotó: Răzvan Rotta/Ro.wikibooks.org
Lukács-Erdei Ibolyától megkérdeztük azt is, hogy általában a történelemoktatásban miként látja az „élő történelemórák” hasznát: azt, hogy például a kommunizmus időszakáról azok számoljanak be, akik konkrétan átélték azt az időszakot. „Erre általában rendkívül fogékonyak a gyerekek. Az úgynevezett oral historyt a diákok egyéni kutatómunkájában szoktam alkalmazni:
Nicolae Ceaușescu, Románia diktátora beszédet intéz a néphez
Fotó: Forrás: Fortepan
Mint mondta, a kommunizmus Romániában időben közelinek számít, hiszen a rendszer 35 éve omlott össze, így a kronológiai szempontból közelebbi múlt vonzóbb a gyerekek számára, mint a régebbi időszakok.
Szóval a kommunizmusról szóló tárgy bevezetését mindenképp üdvözlendőnek tartom, polgári nevelés és társadalmi felelősségvállalás szempontjából is” – fogalmazott Lukács-Erdei Ibolya.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás