Az egykori Csanádi-palotában is működik pénztára az önkormányzat adóügyi osztályának
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az előző évhez képest Aradon csak a lakóépületek – vagyis a magán- és társasházak, tömbházlakások – esetében tapasztalható jelentősebb adóemelés 2026-ban, a belterületek és gépjárművek után fizetendő illeték mértéke nem, vagy csak alig nőtt – olvasható a polgármesteri hivatal kedd délutáni sajtóközleményében, amit a drasztikus adóemelés által kiváltott közfelháborodás nyomán adott ki. A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
2026. január 14., 09:202026. január 14., 09:20
A legtöbb erdélyi nagyvárossal ellentétben Aradon nem január 12-től, hanem egy héttel később, 19-től fizethetik be a tulajdonukban lévő ingatlanokra és gépjárművekre kivetett adót a lakosok. Viszont a polgármesteri hivatal online adó- és illetékek-platformja már hétfő óta „él”, így nagyon sokan szembesültek azzal, hogy
„A növekedés kizárólag annak tudható be, hogy törvénymódosítás nyomán 80 százalékkal megemelték az adóalapot, és megszüntették az épületek korától függő kedvezményt. Ennek következtében például egy 60 négyzetméteres, 1970-ben épült lakás után 2025-ben 225 lejt kellett fizetni, idén viszont már 578 lej az éves adó” – magyarázzák a városháza közleményében.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
A beterületek (udvarok, építési telkek) esetében nem történt változás, az adó mértéke megegyezik a tavalyival – hangsúlyozza az önkormányzat sajtószolgálata.
A mezőgazdasági területeknél (legyenek azok bel- vagy külterületek) kizárólag a törvény által előírt minimális kötelező emelést alkalmazták:
Jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Az autók után fizetendő illetékek minimálisan emelkedtek, illetve bizonyos esetekben még csökkentek is, a járművek környezetvédelmi besorolásától függően. Egy 1600 köbcentis személygépkocsi után például 2025-ben 138 lejt fizettek, míg 2026-ban az adó mértéke Euro 6-os környezetkategóriájú besorolás esetén 132 lej, Euro 5-ösre 141 lej, Euro 4-esre 150 lej, Euro 3-ra pedig 156 lej.
Egyébként, aki március 31-ig egy összegben kifizeti az éves ingatlan- és gépjárműadót, 10 százalékos kedvezményt kap.
A nem lakóépületek – mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek tulajdonában lévők – adója nem változott az előző évhez képest. Az olyan platformokon, mint a globalpay.ro vagy a ghiseul.ro felületeken megjelenő nagyobb eltérések abból adódnak, hogy a tulajdonosok többsége még nem végezte el az épületek 2025. december 31-ig esedékes értékelését, így a rendszer egyelőre nem frissített adatokkal számol.
A városgazdálkodási igazgatóság egyúttal felhívta a nem lakóépületek tulajdonosainak – magán- és jogi személyeknek – a figyelmét, hogy tegyenek eleget a tavaly októberben kiküldött felszólításnak, és végeztessék el az ingatlanok újraértékelését. Az elkészült értékbecsléseket a dvp.sipj@primariaarad.ro címre (jogi személyek), illetve a sipf@primariaarad.ro címre (magánszemélyek) kell elküldeni. A dokumentumok személyesen is leadhatók az önkormányzat adóügyi ügyfélszolgálatán (Mucius Scaevola utca 11. szám) március 31-ig. A 2026-os évre vonatkozó végleges fizetendő adóösszeg csak az értékelések feldolgozása után állapítható meg.
Mint arról több ízben beszámoltunk, országszerte elégedetlenséget váltott ki az Ilie Bolojan által vezetett négypárti koalíciós kormány tavalyi pénzügyi-költségvetési csomagja, amely többek között 70-80 százalékos helyi adóemelést irányzott elő. Volt, ahol utcára is vonultak az emberek, hogy felháborodásuknak nyilvánosan is hangot adjanak.
Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat.
A kormány tulajdonképpen lehetőséget teremtett a helyi önkormányzatoknak az ilyen mértékű adóemelésre, viszont világossá tette, hogy amelyik helyhatóság nem emeli meg az adókat, ne számítson támogatásra, pénzügyi infúzióra a központi költségvetésből – abból kell gazdálkodjanak, amit helyben begyűjtenek.
Vasárnapi közleményében az Ilie Bolojan vezette kabinet közölte, hogy mintegy 3,7 milliárd lejes többletbevételt eredményezhet az önkormányzatok számára 2026-ban az ingatlan- és gépjárműadó januártól bevezetett emelése, ez 30 százalékos növekedést jelent 2025-höz képest.
Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a következményeket.
A kormány szerint Románia 300-500 millió euró közötti (a helyreállítási alapban számára elkülönített) európai uniós támogatástól is elesett volna, ha tovább halogatja a tulajdonadó „reformját”, amelyre még 2021–2022-ben, az országos helyreállítás tervben vállalt kötelezettséget.
„Románia sereghajtó az Európai Unióban ezen a téren, hiszen ingatlan- és gépjárműadóból származó bevételei a GDP alig 0,55 százalékát teszik ki, ami kevesebb mint harmada az 1,85 százalékos uniós átlagnak” – közölte a kormány. A végrehajtás szerint az is gondot okozott, hogy az ingatlanadók nem követték az inflációt, nem tükrözték az ingatlan piaci értékét, és az egyes települések közti hatalmas eltérések igazságtalan helyzetet teremtettek, a kevésbé hatékony települések kiadásait ugyanis rendre az állami költségvetésből kellett fedezni.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
A kormány emlékeztetett, hogy a helyi adórendszer módosításának megvalósítását már öt évvel ezelőtt, az Európai Bizottsággal folytatott, a költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó tárgyalásokon vállalta Románia. „Tehát a helyi adók reformjáról évekkel ezelőtt megszületett a döntés, de a gyakorlatba ültetését folyamatosan elodázták a soron levő kormányok. A felelősség vállalásának hiánya veszélyeztette az európai alapok lehívását, késleltette a PNRR keretében Románia rendelkezésére álló jelentős összegek kiutalását, valamint súlyosbította a helyi közigazgatás teljesítményének csökkenését és a költségvetési egyensúlyhiányok felhalmozódását” – hangsúlyozta a Bolojan-kabinet, az előző kormányokra hárítva az adóemelések késlekedése miatti felelősséget.
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!