Elveszíti az állami forrásokat a helyi adók megemelését megtagadó község
Fotó: Orbán Orsolya
Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a súlyos következményeket.
2026. január 08., 21:402026. január 08., 21:40
„Vrancea megyében egyetlen község van, ahol a helyi tanács nem hagyta jóvá a kormány sürgősségi rendelete által előírt módosításokat, a helyi adók emelését, mégpedig Fitionești. Ilyen esetekben a tavaly megállapított adók maradnak érvényben. A probléma az, hogy így nem kapják meg az áfából és a jövedelemadóból származó, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló leosztott összegeket” – nyilatkozta az Agerpresnek Marius Iorga prefektus.
Aki elmagyarázta, milyen kockázatokkal jár ez.
Csak az adókból és illetékekből a polgármesteri hivatal még az alapvető működési költségeket sem tudja fedezni. Állami források nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az emberek szociális szolgáltatások nélkül maradnak, nem lesz kifizetve a közvilágítás áramköltsége és más fenntartási kiadások” – fogalmazott a kormánymegbízott.
Fitionești község polgármestere, Iordache Cazacu szerint a település pénzügyi helyzete már eleve bizonytalan, és a helyi tanácsosok elutasítása, hogy elfogadják az új adószinteket, megbénítja a polgármesteri hivatal működését. Már most nehézségek jelentkeztek a folyó kiadások biztosításában, beleértve a béreket és a szociális szolgáltatásokat is.
„Sajnos az év nem ígérkezik jónak. Egyedüli község maradtunk Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá az adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyv szerint. Jelen pillanatban a bérek kérdése rendkívül súlyos. Ma (csütörtök – a szerk.) bérnap van, a polgármesteri hivatal dolgozói reggel megkérdezték, mikor kapják meg a fizetésüket.
A helyi tanácsosok azt mondták, hogy a rendelet szerint a kormány fogja biztosítani a béreket. Én világosan elmagyaráztam, hogyan áll a helyzet, a prefektus úr is eljött és elmagyarázta. Három tanácsülést tartottunk, nem csak egyet, és minden alkalommal ugyanaz volt az eredmény. Nem csak a bérekről van szó. Vízről beszélünk, közszolgáltatásokról, szociális ellátásról” – mondta Iordache Cazacu polgármester.
A polgármester szerint kénytelen volt a helyi gazdasági szereplők segítségét kérni.
„Oda jutottam, hogy szó szerint koldulnom kellett a fát a gazdasági szereplőktől, akik adományként segítettek, fát adtak az idősek otthonának. Ez a valóság a községben, és az emberek látják ezt. A helyi tanács dönt, a polgármester végrehajt. Ez a törvény. A kérdés az, mit remélnek elérni ezzel a bojkottal” – jelentette ki Cazacu.
Az elöljáró hangsúlyozza, hogy az adók emelése nem érintette volna jelentősen a lakosságot, mivel a tervezett módosítások mérsékeltek lettek volna, ugyanakkor most fennáll a veszélye annak, hogy egyes kifizetések, például a szociális segély, ellehetetlenülnek.
„2008-tól napjainkig nem emeltük a helyi adókat és illetékeket, csupán az infláció mértékével aktualizáltuk őket. Alacsony volt az adóztatás szintje.
Ezek az emberek alig engedhetnek meg maguknak egy gyertyát a templomban vagy egy misét. Most nagyon valószínű, hogy ezt a szociális segélyt sem tudjuk már biztosítani számukra. Több mint 50 személy van ilyen helyzetben” – magyarázta Iordache Cazacu.
A polgármester arra is figyelmeztet, hogy az állami költségvetési források elvesztése az európai uniós finanszírozású projektek leállásához is vezethet, mivel a helyi közigazgatás nem lesz képes biztosítani az önrészt.
Fitionești községet 2008 óta irányítja a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben politizáló Iordache Cazacu. A 2024-es helyhatósági választásokon a helyi tanácsba 5 PSD-s képviselő jutott be, viszont hatan más pártból érkeznek: ketten-ketten a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és Jobboldal Erejéből (FD), egy-egy tanácsos pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeit képviseli.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
Jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!