A kolozsvári városháza adó- és illetékosztályát csak a parkolóbérletet igénylők vagy meghosszabbítók „rohamozták meg” nagy számban, az adóbefizetést a többség nem sieti el
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat. Kolozsváron és Marosvásárhelyen a jelentős növekedés miatt nem tolongtak a pénztárnál az adófizetők, viszont a parkolóhelyekért nagyon sokan sorban álltak a kincses városban. A Bolojan-kormány elődeire hárítja a felelősséget az adóemelésért.
2026. január 12., 17:002026. január 12., 17:00
2026. január 13., 16:172026. január 13., 16:17
Rengeteg adófizető most szembesült először azzal, hogy mekkora mértékben növekedtek az ingatlanokért és a gépkocsikért fizetendő közterhek az új évtől. A legtöbb romániai polgármesteri hivatal adó- és illetékosztálya csupán január 12-én nyitotta meg kapuit, így a többség számára itt adódik lehetőség kifizetni a helyi illetékeket. Mindenekelőtt azért, mert a lakosság jelentős része még nem él a digitális fizetési módszerekkel, ugyanakkor az online kifizetések érdekében létrehozott Ghiseul.ro platform többször leállt az év eleje óta eltelt napokban.
A hatóságok azzal magyarázzák a helyi adók és illetékek befizetése terén az év első napjaiban tapasztalt fennakadásokat, hogy a törvény hatályba lépését késleltető alkotmányossági kifogások, és az alkotmánybíróság döntésének elhúzódása miatt a helyi önkormányzatoknak nagyon rövid idejük maradt a tanácsi határozatok elfogadására, az új adók kiszámolására és a módosítások bevezetésére a számítógépes rendszerbe.
A bukaresti kormány fiskális csomagja értelmében (amely decemberben kiállta az alkotmányosság próbáját) január elsejétől mintegy 70-80 százalékkal növekedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke. Ezzel egy időben átlagosan hasonló mértékben, a szennyezés mértékétől függően megemelték a gépjárműadót is. A kolozsvári városháza adó- és illetékosztályán folyamatosan járultak hétfőn az adófizetők a három működő pénztárhoz, a várakozási idő azonban nem haladta meg a tíz percet. Amire az a magyarázat, hogy a többség egyelőre nem siet megtudni, mennyivel több adót kénytelen fizetni idén a tavalyihoz képest.
A kincses városban átlagban 70-80 százalékkal emelkedett az ingatlan- és a gépkocsiadó a tavalyihoz képest
Fotó: Rostás Szabolcs
Akadtak azonban, akik már hajnalban, a mínusz 9 fokos hidegben beálltak a sorba, és várták, hogy 8.30 órakor kinyisson a hivatal, holott bőven van idő március végéig, amíg az önkormányzatok többsége 10 százalékos kedvezményt biztosít azoknak a polgároknak, akik addig kiegyenlítik a helyi költségvetéssel szembeni „számlájukat”.
Mindez azzal magyarázható, hogy az adóemelések mértékét több szempontot figyelembe véve állapították meg az önkormányzatok: számít, hogy a településnek milyen közigazgatási besorolása van, továbbá az épület elhelyezkedése, építésének éve is. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok a közpénzek racionalizálására irányuló új intézkedések keretében eltöröltek bizonyos típusú lakásokra (pl. régi épületekben, tömbházakban található lakásokra) vonatkozó adókedvezményeket. Ennek megfelelően például a kincses városban egy 55 négyzetméter alapterületű, az A övezetben fekvő lakás esetében az éves ingatlanadó 330 lejről 515 lejre emelkedett, más lakóövezetben ennél valamivel kevesebbet, 474-495 lejt kell fizetni.
A kolozsvári polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az első adózási napon, január 12-én a kincses város 8510 polgára fizette ki helyi adóját. Többségük az önkormányzat központi vagy a kerületi polgármesteri hivatalok pénztáraihoz járulva törlesztette adósságát, szám szerint valamivel több mint 6200-an, és csak 2200-an választották az online kifizetési módot – vagy sikerült ebben a formában fizetniük a rendszer akadozása közepette.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Abba ugyanakkor a lakástulajdonosok bele se mernek gondolni, mekkorára emelkedik az ingatlanadó, ha a kormány valamikor bevezeti az úgynevezett e-Proprietatea (magyarul e-tulajdon) digitális ingatlan-nyilvántartó rendszert. Ez újabb növekedést fog eredményezni, hiszen az adók számítási képletét az ingatlanok piaci értéke fogja meghatározni, nem pedig az az átalányérték, amelyet 2026. január 1-jétől alkalmaznak.
Jelentős mértékben megugrott a személygépkocsik adója is, például egy 1600 köbcenti hengerűrtartalmú, Euro-5-ös autó után idén 140 lejt kell fizetni a tavalyi 80 lej helyett. A legnagyobb felháborodást – mint arról beszámoltunk – a hibrid gépjárművek esetében tapasztalható adóemelés övezi. Miközben korábban sok hibrid után „szimbolikus” összegeket fizettek (néhány lejt vagy néhány tíz lejt), 2026-ra viszont több száz, sőt akár 2000 lejnél is magasabb éves adó is kijöhet – hengerűrtartalomtól és besorolástól függően.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Székelyhon tudósítása szerint Marosvásárhelyen az esztendő első nyitvatartási napján sokan éltek a lehetőséggel, és törlesztették pénzügyi kötelezettségeiket, de hosszú sorok sehol nem alakultak ki a polgármesteri hivatal pénztárainál. Szövérfi László, az adóigazgatóság vezetője a portálnak elmondta, hétfőn mintegy 1500 polgár fizette be az adóját 11 óráig a megyeszékhelyen. Akárcsak az ország többi településén élőknek, a marosvásárhelyieknek is jóval nagyobb összegű adókra kell számítaniuk idéntől:
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Egyébként az adóemelés miatt széles körben bírált román kormány mindenekelőtt uniós elvárással indokolja az intézkedést, és az elődeire mutogat. Vasárnap kibocsátott közleményében az Ilie Bolojan vezette kabinet közölte, hogy mintegy 3,7 milliárd lejes többletbevételt eredményezhet az önkormányzatok számára 2026-ban az ingatlan- és gépjárműadó januártól bevezetett emelése, ez 30 százalékos növekedést jelent 2025-höz képest. A kormány szerint Románia 300-500 millió euró közötti – a helyreállítási alapban számára elkülönített – uniós támogatástól is elesett volna, ha tovább halogatja a tulajdonadó „reformját”, amelyre még 2021-22-ben, az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget.
„Románia sereghajtó az Európai Unióban ezen a téren, hiszen ingatlan- és gépjárműadóból származó bevételei a GDP alig 0,55 százalékát teszik ki, ami kevesebb mint harmada az 1,85 százalékos uniós átlagnak” – közölte a kormány. Amely szerint az is gondot okozott, hogy az ingatlanadók nem követték az inflációt, nem tükrözték az ingatlan piaci értékét, és az egyes települések közti hatalmas eltérések igazságtalan helyzetet teremtettek, a kevésbé hatékony települések kiadásait ugyanis rendre az állami költségvetésből kellett fedezni.
A kormány emlékeztetett, hogy a helyi adórendszer módosításának megvalósítását már öt évvel ezelőtt, az Európai Bizottsággal folytatott, a költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó tárgyalásokon vállalta Románia. „Tehát a helyi adók reformjáról évekkel ezelőtt megszületett a döntés, de a gyakorlatba ültetését folyamatosan elodázták a soron levő kormányok. A felelősség vállalásának hiánya veszélyeztette az európai alapok lehívását, késleltette a PNRR keretében Románia rendelkezésére álló jelentős összegek kiutalását, valamint súlyosbította a helyi közigazgatás teljesítményének csökkenését és a költségvetési egyensúlyhiányok felhalmozódását” – hangsúlyozta a Bolojan-kabinet, az előző kormányokra hárítva az adóemelések késlekedése miatti felelősséget.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás