Hirdetés

Bárány helyett gida: húsvétra készülődnek a juh- és kecsketartó gazdák (VIDEÓ)

bárány

Bárányok és gidák az anyaállatokkal a csegezi legelőn

Fotó: Orbán Orsolya

Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartó gazdája, akivel a Székelykő tövében húzódó legelőn beszélgettünk. Videós riportunkban a bárány- és gidaértékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után idén tavasszal miként talált magára a juhászat.

Makkay József

2025. április 16., 07:522025. április 16., 07:52

2025. április 16., 08:092025. április 16., 08:09

A Kolozs megyei Várfalva község legkisebb, másrészt legszebb fekvésű falujában, Csegezben – „ugrásnyira” a Székelykőtől –, meredek domboldalakon kapaszkodunk a hegyi legelőre, a bárányokhoz és gidákhoz Szilágyi Dezső terepjárójában. Hideg, száraz idő van, így a jármű gond nélkül halad a mezei utakon, de vendéglátóm szerint esős időben olyan terepviszonyok alakulnak ki, mintha a gépkocsi jeges úton haladna.

A juhos gazda naponta megjárja gyalog vagy kocsival a kacskaringós mezei utat: reggel juhászával hajtja ki a juh- és kecskenyájat a kétszáz hektáros bérelt legelőre, estére az állatokat visszahajtják a falusi portára.

Hirdetés

A tavaszi hidegek megviselték a jószágot: nehezen nőnek a bárányok és a kecskegidák, pedig éjszaka zárt istállóban vészelték át a kemény mínusz fokokat.

A huszonöt éve főállásban állattartással foglalkozó Szilágyi Dezsőnek volt néhány vargabetű az életében, amíg hazatelepedett szülőfalujába, a 130 lelkes Csegezbe. A nyolcvanas években állategészségügyi mezőgazdasági szakosztályban érettségizett Tordán – ami állatorvos-segédként akkoriban keresett szakmának számított –, de a rendszerváltás mindent felülírt: ő is úgy gondolta, hogy az iparban több babér terem számára. Így szegődött el új szakmájában, hegesztő szakmunkásként az építőiparba – házassága első évében egy évet Tordán is lakott –, de a falutól való távollét nem tartott sokáig, mert gyerekkorától nagyon szerette az állatokat és az állattartást.

bárány Galéria

Szilágyi Dezső juhosgazda csegezi portáján

Fotó: Orbán Orsolya

A juhászkutyák jelentik a biztonságot

Szilágyiék kecskékkel és tehenekkel kezdték a gazdálkodást, és a kezdeti rossz tapasztalatok ellenére sem hagytak fel a mezőgazdasággal, pedig húsz évvel ezelőtt sem lehetett jó pásztort, megfelelő juhászt találni. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem fejik a juhokat, így a bárányokat a legelőn, anyatejen nevelik fel, és ősszel egy tételben értékesítik arab exportra. Ma már a nagyobb juhtartó gazdák többsége ezt az utat választja, emiatt tűnt el a piacról – vagy legalábbis nagyon megfogyatkozott – a juhtúró és juhsajt, ami iránt változatlanul van kereslet.

Idézet
Ahhoz, hogy napi több száz juhot fejni tudjunk, erre fogható három jó csobán kellene, de ilyent már nem találni a vidékünkön, és lassan máshol sem”

– tárja szét a kezét az aranyosszéki juhos gazda.

bárány Galéria

Az április eleji hideg időjárás miatt a bárányok és gidák kisebbek a kelleténél

Fotó: Orbán Orsolya

Ahogy kiérünk a nyáj közelébe, a kutyafalka körülveszi a kocsit, mindenik a gazda lábai körül csóválja a farkát, ami nekünk is biztonságot jelent, hogy szabadon mozoghassunk a nyájőrző falka gyűrűjében. A gazda szerint a környéken gyakran felbukkanó farkasok miatt elengedhetetlen a nyájőrző kutyacsapat. Így is megtörtént, hogy az erdő szélén ólálkodó vadak elragadtak egy-egy juhot, de messzire nem jutottak, mert a rájuk támadó juhászkutyáktól megfutamodtak.

Medvetámadásról mostanában nincs hír, de a környéken már többször láttak nagyvadat: valószínűleg a hangos juhászkutyák miatt nem szaglásznak a nagy ragadozók a juhok és kecskék körül. Bő tíz évvel ezelőtt egy medve betört a csegezi akolba, egy kecskét széttépett, de azóta nem volt ,,repeta”, így a gazdák megnyugodtak. Talán az is szerepet játszik a nagyvadak elleni védekezésben, hogy rendszeresen vadásznak vaddisznóra és egyéb kilőhető vadra a környéken, ami elriasztja a Székelykő körül kószáló medvéket.

korábban írtuk

Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist
Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist

Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.

A hideg miatt kicsik a bárányok és a gidák

A bő egy esztendeje a Szilágyi portán dolgozó Márton Árpád juhász szentmihályi születésű, és több aranyosszéki faluban juhászkodott már, egy időre a csegezi nyáj mellé szegődött el. A teljes ellátásban, a portán kényelmes szállásban és havi bérben részesülő csobán egész nyáron jórészt a gazdával közösen őrzi a 600 állatból álló nyájat. A juhokat nem fejik, és a kecskéket is csak később, amikorra már meggyérül a gidaállomány.

A portán hűtőtankba kerül a naponta kifejt tej, amit hetente kétszer szállít el egy tejfeldolgozó cég. Ez adja a juhos gazda folyamatos bevételeit,

míg meg nem érkezik a szeptemberben vagy októberben értékesített bárányok ára a szebeni farmról, amely évente mintegy húszezer bárányt hizlal az arab országok számára. Az állatkereskedő évek óta megbízható felvásárlónak bizonyult: még tavaly ősszel is, amikor visszaesett a felvásárlási ár az országban megjelent juhpestis miatt.

bárány Galéria

Márton Árpád csobán és Szilágyi Dezső juhos gazda

Fotó: Orbán Orsolya

Szilágyi Dezső szerint idén tavasszal ismét húsz lej körüli élősúly-kilogrammonkénti árat kínálnak a bárányért, ami húsvét után csökkenni fog, de jó jelnek tartja, hogy újra érdeklődés mutatkozik a felvásárlók részéről. „A húsvéti báránypiac évek óta jól alakul, főleg, ha kitolódik az ünnep, így a vágóállatok szépen kifejlődnek. Ez idén sajnos nem így történt, mert az elmúlt két hétnyi hideg időszak nagyon visszafogta a bárányok és a gidák fejlődését, a kelleténél jó pár kilóval kisebbek” – magyarázza vendéglátóm, aki egy ,,falatka” kecskegidát mutat, amelyik nem akar mellőlünk tágítani. Szilágyiék húsvétra ezekből szoktak eladni – a gazda tavaly ötvenet értékesített a környéken –, és abban reménykednek, hogy nagyhéten, nagypéntekig még gyarapodnak pár kilót a meleg időjárás hatására.

Csak annak éri meg, aki nagyon szereti az állatokat

A legelői bóklászás után visszatérünk a csegezi portára, ahol a tágas állatudvarban a nemrég ellett kecskék maradtak a gidákkal, de van itt ló, baromfi és disznó is. A tehénistálló üres – a két borjas tehenet átvitték Torockóra egy ismerős szarvasmarhatartó csordájába, hogy ott húzzák ki a nyarat, és ősszel hazahozzák, mert a faluban már nincs marhacsorda.

Délutánra ér haza tordai munkahelyéről vendéglátónk felesége, és a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó 29 éves fia is, aki az apja mellett kezdte el a gazdálkodást – most is van 150 törzskönyvezett juha –, de úgy gondolta, egy főállás nagyobb anyagi biztonságot jelent.

bárány Galéria

A Szilágyi család 200 hektár legelőt bérel Csegezben a községi önkormányzattól

Fotó: Orbán Orsolya

Szilágyi Dezső marad főállású gazdaként az állatok mellett, aki juhászával igazgatja a népes állatudvart, délután pedig besegít a többi családtag is.

,,Ez az életmód csak annak éri meg, aki nagyon szereti az állatokat. Sokat dolgoztam gyárban, de ez a szabadság semmivel nem cserélhető fel. Nem túl nagy a haszon benne, de jobban megéri, mintha napi nyolc-tíz órán át dolgoznék alkalmazottként” – mondja búcsúzóul az 58 éves csegezi férfi. Közben telefonon hívják: az ismerősei érdeklődnek, hogy lesz-e gida húsvétra. Azt mondja, hogy aki egyszer megkóstolta a gidahúst, az biztosan máskor is vásárolni fog tőle.

bárány Galéria

A birkák télen-nyáron kedvelik a legelőt, nehéz őket bezárva tartani

Fotó: Orbán Orsolya

korábban írtuk

A tehéntartó gazdát az ág is húzza, egyre nehezebb a tejtermelés (VIDEÓ)
A tehéntartó gazdát az ág is húzza, egyre nehezebb a tejtermelés (VIDEÓ)

Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.

korábban írtuk

Az üzleti életből váltott a zöldségtermesztésre a szatmári gazdacsalád (VIDEÓ)
Az üzleti életből váltott a zöldségtermesztésre a szatmári gazdacsalád (VIDEÓ)

Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 31., hétfő

Két nagy Maros megyei beruházás is újraindulhat – Bolojan Marosvásárhelyen jelentette be a részleteket

Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.

Két nagy Maros megyei beruházás is újraindulhat – Bolojan Marosvásárhelyen jelentette be a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Kozma Mónika a Krónikának: az átvilágítás után szakmai alapon kell dönteni az erdélyi gazdaságfejlesztés jövőjéről

Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.

Kozma Mónika a Krónikának: az átvilágítás után szakmai alapon kell dönteni az erdélyi gazdaságfejlesztés jövőjéről
2026. augusztus 31., hétfő

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is

Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is
2026. augusztus 31., hétfő

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár

Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
2026. augusztus 31., hétfő

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron

Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron
2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
Hirdetés
Hirdetés