Bárányok és gidák az anyaállatokkal a csegezi legelőn
Fotó: Orbán Orsolya
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartó gazdája, akivel a Székelykő tövében húzódó legelőn beszélgettünk. Videós riportunkban a bárány- és gidaértékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után idén tavasszal miként talált magára a juhászat.
2025. április 16., 07:522025. április 16., 07:52
2025. április 16., 08:092025. április 16., 08:09
A Kolozs megyei Várfalva község legkisebb, másrészt legszebb fekvésű falujában, Csegezben – „ugrásnyira” a Székelykőtől –, meredek domboldalakon kapaszkodunk a hegyi legelőre, a bárányokhoz és gidákhoz Szilágyi Dezső terepjárójában. Hideg, száraz idő van, így a jármű gond nélkül halad a mezei utakon, de vendéglátóm szerint esős időben olyan terepviszonyok alakulnak ki, mintha a gépkocsi jeges úton haladna.
A tavaszi hidegek megviselték a jószágot: nehezen nőnek a bárányok és a kecskegidák, pedig éjszaka zárt istállóban vészelték át a kemény mínusz fokokat.
A huszonöt éve főállásban állattartással foglalkozó Szilágyi Dezsőnek volt néhány vargabetű az életében, amíg hazatelepedett szülőfalujába, a 130 lelkes Csegezbe. A nyolcvanas években állategészségügyi mezőgazdasági szakosztályban érettségizett Tordán – ami állatorvos-segédként akkoriban keresett szakmának számított –, de a rendszerváltás mindent felülírt: ő is úgy gondolta, hogy az iparban több babér terem számára. Így szegődött el új szakmájában, hegesztő szakmunkásként az építőiparba – házassága első évében egy évet Tordán is lakott –, de a falutól való távollét nem tartott sokáig, mert gyerekkorától nagyon szerette az állatokat és az állattartást.
Szilágyi Dezső juhosgazda csegezi portáján
Fotó: Orbán Orsolya
Szilágyiék kecskékkel és tehenekkel kezdték a gazdálkodást, és a kezdeti rossz tapasztalatok ellenére sem hagytak fel a mezőgazdasággal, pedig húsz évvel ezelőtt sem lehetett jó pásztort, megfelelő juhászt találni. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem fejik a juhokat, így a bárányokat a legelőn, anyatejen nevelik fel, és ősszel egy tételben értékesítik arab exportra. Ma már a nagyobb juhtartó gazdák többsége ezt az utat választja, emiatt tűnt el a piacról – vagy legalábbis nagyon megfogyatkozott – a juhtúró és juhsajt, ami iránt változatlanul van kereslet.
– tárja szét a kezét az aranyosszéki juhos gazda.
Az április eleji hideg időjárás miatt a bárányok és gidák kisebbek a kelleténél
Fotó: Orbán Orsolya
Ahogy kiérünk a nyáj közelébe, a kutyafalka körülveszi a kocsit, mindenik a gazda lábai körül csóválja a farkát, ami nekünk is biztonságot jelent, hogy szabadon mozoghassunk a nyájőrző falka gyűrűjében. A gazda szerint a környéken gyakran felbukkanó farkasok miatt elengedhetetlen a nyájőrző kutyacsapat. Így is megtörtént, hogy az erdő szélén ólálkodó vadak elragadtak egy-egy juhot, de messzire nem jutottak, mert a rájuk támadó juhászkutyáktól megfutamodtak.
Medvetámadásról mostanában nincs hír, de a környéken már többször láttak nagyvadat: valószínűleg a hangos juhászkutyák miatt nem szaglásznak a nagy ragadozók a juhok és kecskék körül. Bő tíz évvel ezelőtt egy medve betört a csegezi akolba, egy kecskét széttépett, de azóta nem volt ,,repeta”, így a gazdák megnyugodtak. Talán az is szerepet játszik a nagyvadak elleni védekezésben, hogy rendszeresen vadásznak vaddisznóra és egyéb kilőhető vadra a környéken, ami elriasztja a Székelykő körül kószáló medvéket.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
A bő egy esztendeje a Szilágyi portán dolgozó Márton Árpád juhász szentmihályi születésű, és több aranyosszéki faluban juhászkodott már, egy időre a csegezi nyáj mellé szegődött el. A teljes ellátásban, a portán kényelmes szállásban és havi bérben részesülő csobán egész nyáron jórészt a gazdával közösen őrzi a 600 állatból álló nyájat. A juhokat nem fejik, és a kecskéket is csak később, amikorra már meggyérül a gidaállomány.
míg meg nem érkezik a szeptemberben vagy októberben értékesített bárányok ára a szebeni farmról, amely évente mintegy húszezer bárányt hizlal az arab országok számára. Az állatkereskedő évek óta megbízható felvásárlónak bizonyult: még tavaly ősszel is, amikor visszaesett a felvásárlási ár az országban megjelent juhpestis miatt.
Márton Árpád csobán és Szilágyi Dezső juhos gazda
Fotó: Orbán Orsolya
Szilágyi Dezső szerint idén tavasszal ismét húsz lej körüli élősúly-kilogrammonkénti árat kínálnak a bárányért, ami húsvét után csökkenni fog, de jó jelnek tartja, hogy újra érdeklődés mutatkozik a felvásárlók részéről. „A húsvéti báránypiac évek óta jól alakul, főleg, ha kitolódik az ünnep, így a vágóállatok szépen kifejlődnek. Ez idén sajnos nem így történt, mert az elmúlt két hétnyi hideg időszak nagyon visszafogta a bárányok és a gidák fejlődését, a kelleténél jó pár kilóval kisebbek” – magyarázza vendéglátóm, aki egy ,,falatka” kecskegidát mutat, amelyik nem akar mellőlünk tágítani. Szilágyiék húsvétra ezekből szoktak eladni – a gazda tavaly ötvenet értékesített a környéken –, és abban reménykednek, hogy nagyhéten, nagypéntekig még gyarapodnak pár kilót a meleg időjárás hatására.
A legelői bóklászás után visszatérünk a csegezi portára, ahol a tágas állatudvarban a nemrég ellett kecskék maradtak a gidákkal, de van itt ló, baromfi és disznó is. A tehénistálló üres – a két borjas tehenet átvitték Torockóra egy ismerős szarvasmarhatartó csordájába, hogy ott húzzák ki a nyarat, és ősszel hazahozzák, mert a faluban már nincs marhacsorda.
Délutánra ér haza tordai munkahelyéről vendéglátónk felesége, és a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó 29 éves fia is, aki az apja mellett kezdte el a gazdálkodást – most is van 150 törzskönyvezett juha –, de úgy gondolta, egy főállás nagyobb anyagi biztonságot jelent.
A Szilágyi család 200 hektár legelőt bérel Csegezben a községi önkormányzattól
Fotó: Orbán Orsolya
,,Ez az életmód csak annak éri meg, aki nagyon szereti az állatokat. Sokat dolgoztam gyárban, de ez a szabadság semmivel nem cserélhető fel. Nem túl nagy a haszon benne, de jobban megéri, mintha napi nyolc-tíz órán át dolgoznék alkalmazottként” – mondja búcsúzóul az 58 éves csegezi férfi. Közben telefonon hívják: az ismerősei érdeklődnek, hogy lesz-e gida húsvétra. Azt mondja, hogy aki egyszer megkóstolta a gidahúst, az biztosan máskor is vásárolni fog tőle.
A birkák télen-nyáron kedvelik a legelőt, nehéz őket bezárva tartani
Fotó: Orbán Orsolya
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
szóljon hozzá!