A vallásszabadság emlékműve Tordán, az alkotást a 450. évfordulón, 2018. január 13-án leplezték le
Fotó: Biró István
JEGYZET – Az erdélyi unitárius egyház minden esztendő januárjában születésnapot ünnepel. Idén ez éppen a 455. − szép kor ilyen válságos időben! A reformáció legifjabb egyháza, az unitárius, a méltán híres 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.
2024. január 13., 11:352024. január 13., 11:35
2024. január 13., 12:082024. január 13., 12:08
Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.
az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
A lelkiismereti és vallásszabadság törvénye mérföldkő az erdélyi felekezetek életében, hiszen az eltérő hitbeli meggyőződésűek együttélését biztosította egy olyan korban, amikor a vallásos tolerancia kérdését nem volt tanácsos tőlünk nyugatabbra emlegetni. Egészen biztos, hogy a vallási türelmet biztosító rendelkezés mögött politikai és társadalmi érdekek is meghúzódtak, ezek jelentőségét nem szabad tagadni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Erdély történetében ez az első, és tudomásom szerint az utolsó olyan „világi” törvény, melyet explicite szentírási alapra helyeztek. A reformáció két alaptétele kapcsolódott itt össze − „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Ef 2,8) és
A modern értelemben vett lelkiismereti szabadság a francia forradalom véres esztendeiben született meg, és alapjainál hiába keressük Ef 2,8 vagy Róm 10,17 igazságát. A világon először Erdélyben mondották ki, és ültették gyakorlatba a vallásszabadságot, akkor amikor tőlünk nyugatra a vallás nevében országok viseltek háborút egymás ellen, Erdély a felekezeti béke földje maradt, akár katolikus, akár református fejedelem ült is a tanácsban. Addig maradt a felekezeti béke szigete, amíg az uralkodás szentírási alapra épült.
Január idusán emlékezzünk János Zsigmondra, az erdélyi rendek bölcsességére, hitére, és köszönjük meg Istennek, hogy „Erdély példát mutatott toleranciából az akkori és a mai Európának” (Benda Kálmán).
Kovács Sándor
A szerző egyetemi tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora
A konfliktusokhoz és megbékéléshez közelítő egyházi, vallásos viszonyulásmód abban különbözik a politikum viszonyulásától, hogy a transzcendencia perspektíváján tekint a világ nagy dolgaira.
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!