
A tordai templom és a vallásszabadságot ünneplő gyülekezet
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára. A Kolozs megyei város unitárius templomában tartott ünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
2022. január 13., 16:102022. január 13., 16:10
2022. január 13., 16:212022. január 13., 16:21
Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték csütörtökön, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.
Az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott, vallásszabadságra vonatkozó határozat 450. évfordulóján avatta fel a Magyar Unitárius Egyház Torda főterén a vallásszabadság emlékművét. Azóta minden év januárjában az egész Kárpát-medencére kiterjedő figyelem övezi a vallásszabadság napjának megünneplését. Élő adásban közvetítette a Duna televízió az ünnepi istentiszteletet és az azt követő beszédeket.
A rendezvényen részt vett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, az aranyosszéki unitárius gyülekezetek lelkipásztorai, magyar polgármesterek és számos unitárius hívő.
Csete Árpád, a homoródalmási unitárius egyházközség lelkipásztora, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke ünnepi istentiszteletében az 1568-as országgyűlésen a vallásszabadságról elfogadott határozatot párhuzamba állította a kérészéletű világi törvényekkel.
– fogalmazott az igehirdető. Kiemelte Dávid Ferencnek, az unitárius egyház megalapítójának és János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a korszakot meghaladó tevékenységét. Mint fogalmazott, a 16. század egyedülálló hőseiként vonultak be a történetírásba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Először a világon hirdették ki a vallásszabadságot, ami azóta is a keresztény Európa egyik alaptétele” – fogalmazott az igehirdető.
Kiemelte, a város több alkalommal is helyszínt biztosított a korábbi évszázadok országgyűléseinek, itt alapozták meg a békés erdélyi hitéletet. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet – református – rektora is a vallásszabadság kihirdetésének korát meghaladó, kiemelkedő jelentőségét méltatta.
– fogalmazott. A rektor az 1948-ban, a kommunista rendszer nyomására „összezárt” protestáns lelkészképzésről szólva úgy fogalmazott, hogy a protestáns egyházak elsorvasztásának céljából született diktatórikus döntést a felekezetek javukra tudták fordítani, így 40 esztendő kényszerű együttlét után rájöttek, hogy a közös református-unitárius-evangélikus képzésnek jó gyümölcsei is vannak.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a 16. századi európai viszonyok között kihirdetett vallásszabadság-határozat kiemelkedő jelentőségét méltatta, elhelyezve azt a korabeli történelmi adottságok között, amikor a sokszínű erdélyi vallási törekvések európai kuriózumnak számítottak. „Az emberi jogok történetének egyik korai megnyilvánulásaként tekintünk rá” – fogalmazott a politikus.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
hangsúlyozva, hogy a vallásszabadság gyakorlatilag az országot alkotó emberek védelmét jelentette. A 454. évfordulón a budapesti kormány politikusa arról is szólt, ma hogyan lehet megoltalmazni közösségeinket.
Magyarország kormánya ennek az összefogásnak a szellemében munkálkodott 2010 óta. A világ magyarságában soha nem volt olyan erős az összetartás, mint amivel ma találkozunk” – mondotta az államtitkár. Az idei Tamási-emlékév kapcsán a 125 éve született erdélyi írót idézve: „nincs módunk kitérni a hűség elől”, Potápi úgy fogalmazott, ugyanez a hűség jellemezte a reformáció évszázadait is.
Az idei országgyűlési választásokról szólva Potápi Árpád János számadatokkal szemléltette a 2010 óta folyó hatalmas Kárpát-medencei templomfelújítási, templomépítési programot, illetve az óvodaprogramot, ahol „meg lehet találni a gyülekezetek új tagjait”. A politikus szerint az idei választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a történelmi egyházak képviselőit, buzdítsák híveiket a regisztrálásra, a 2022. évi magyar országgyűlési választáson való részvételre.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az 1568-as tordai országgyűlés döntéséről szólva így fogalmazott: a helyszín, a döntés tartalma és az időpont egyaránt különleges, főként a mai ember számára. „Egyfelől itt ülésezett az országgyűlés. Itt, a ma több mint negyvenezres lakosságú Tordán, ahol ma a magyar lakosság kevesebb, mint tíz százalék. Itt, Közép-Erdélyben, 452 km-re Budapesttől, a mai országgyűlés helyszínétől… A hit Isten ajándéka – így fogalmaztak az egykori országgyűlésen. A mai jogászok, az alkotmányok és a törvények ismerői számára többnyire idegen ez: Istenre, hitre hivatkozni a törvényalkotás során” – mondta a főgondnok.
Hangsúlyozta, „legyünk büszkék erre a napra, erre a páratlan országgyűlési határozatra, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy ez a határozat egyre ismertebb és elismertebb legyen, merítsünk belőle erőt a mai küzdelmekhez”. A délelőtti ünnepi rendezvény koszorúzással és záróénekkel ért véget, az ünnepség délután 18 órától Kolozsváron folytatódik a belvárosi unitárius templomban.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
szóljon hozzá!