
A tordai templom és a vallásszabadságot ünneplő gyülekezet
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára. A Kolozs megyei város unitárius templomában tartott ünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
2022. január 13., 16:102022. január 13., 16:10
2022. január 13., 16:212022. január 13., 16:21
Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték csütörtökön, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.
Az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott, vallásszabadságra vonatkozó határozat 450. évfordulóján avatta fel a Magyar Unitárius Egyház Torda főterén a vallásszabadság emlékművét. Azóta minden év januárjában az egész Kárpát-medencére kiterjedő figyelem övezi a vallásszabadság napjának megünneplését. Élő adásban közvetítette a Duna televízió az ünnepi istentiszteletet és az azt követő beszédeket.
A rendezvényen részt vett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, az aranyosszéki unitárius gyülekezetek lelkipásztorai, magyar polgármesterek és számos unitárius hívő.
Csete Árpád, a homoródalmási unitárius egyházközség lelkipásztora, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke ünnepi istentiszteletében az 1568-as országgyűlésen a vallásszabadságról elfogadott határozatot párhuzamba állította a kérészéletű világi törvényekkel.
– fogalmazott az igehirdető. Kiemelte Dávid Ferencnek, az unitárius egyház megalapítójának és János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a korszakot meghaladó tevékenységét. Mint fogalmazott, a 16. század egyedülálló hőseiként vonultak be a történetírásba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Először a világon hirdették ki a vallásszabadságot, ami azóta is a keresztény Európa egyik alaptétele” – fogalmazott az igehirdető.
Kiemelte, a város több alkalommal is helyszínt biztosított a korábbi évszázadok országgyűléseinek, itt alapozták meg a békés erdélyi hitéletet. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet – református – rektora is a vallásszabadság kihirdetésének korát meghaladó, kiemelkedő jelentőségét méltatta.
– fogalmazott. A rektor az 1948-ban, a kommunista rendszer nyomására „összezárt” protestáns lelkészképzésről szólva úgy fogalmazott, hogy a protestáns egyházak elsorvasztásának céljából született diktatórikus döntést a felekezetek javukra tudták fordítani, így 40 esztendő kényszerű együttlét után rájöttek, hogy a közös református-unitárius-evangélikus képzésnek jó gyümölcsei is vannak.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a 16. századi európai viszonyok között kihirdetett vallásszabadság-határozat kiemelkedő jelentőségét méltatta, elhelyezve azt a korabeli történelmi adottságok között, amikor a sokszínű erdélyi vallási törekvések európai kuriózumnak számítottak. „Az emberi jogok történetének egyik korai megnyilvánulásaként tekintünk rá” – fogalmazott a politikus.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
hangsúlyozva, hogy a vallásszabadság gyakorlatilag az országot alkotó emberek védelmét jelentette. A 454. évfordulón a budapesti kormány politikusa arról is szólt, ma hogyan lehet megoltalmazni közösségeinket.
Magyarország kormánya ennek az összefogásnak a szellemében munkálkodott 2010 óta. A világ magyarságában soha nem volt olyan erős az összetartás, mint amivel ma találkozunk” – mondotta az államtitkár. Az idei Tamási-emlékév kapcsán a 125 éve született erdélyi írót idézve: „nincs módunk kitérni a hűség elől”, Potápi úgy fogalmazott, ugyanez a hűség jellemezte a reformáció évszázadait is.
Az idei országgyűlési választásokról szólva Potápi Árpád János számadatokkal szemléltette a 2010 óta folyó hatalmas Kárpát-medencei templomfelújítási, templomépítési programot, illetve az óvodaprogramot, ahol „meg lehet találni a gyülekezetek új tagjait”. A politikus szerint az idei választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a történelmi egyházak képviselőit, buzdítsák híveiket a regisztrálásra, a 2022. évi magyar országgyűlési választáson való részvételre.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az 1568-as tordai országgyűlés döntéséről szólva így fogalmazott: a helyszín, a döntés tartalma és az időpont egyaránt különleges, főként a mai ember számára. „Egyfelől itt ülésezett az országgyűlés. Itt, a ma több mint negyvenezres lakosságú Tordán, ahol ma a magyar lakosság kevesebb, mint tíz százalék. Itt, Közép-Erdélyben, 452 km-re Budapesttől, a mai országgyűlés helyszínétől… A hit Isten ajándéka – így fogalmaztak az egykori országgyűlésen. A mai jogászok, az alkotmányok és a törvények ismerői számára többnyire idegen ez: Istenre, hitre hivatkozni a törvényalkotás során” – mondta a főgondnok.
Hangsúlyozta, „legyünk büszkék erre a napra, erre a páratlan országgyűlési határozatra, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy ez a határozat egyre ismertebb és elismertebb legyen, merítsünk belőle erőt a mai küzdelmekhez”. A délelőtti ünnepi rendezvény koszorúzással és záróénekkel ért véget, az ünnepség délután 18 órától Kolozsváron folytatódik a belvárosi unitárius templomban.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Nemzetközi kábítószercsempészettel és pszichoaktív anyagok erdélyi terjesztésével foglalkozó, kilenctagú bűnbandát vett őrizetbe a rendőrség több erdélyi megyében, bíróság elé került az előzetes letartóztatásuk indítványa.
Miközben sorra érkeznek a hírek gyárak bezárásáról vagy leépítésekről, akadnak olyan helyek is, ahol építkeznek: Medgyesen épít üzemet a német Welp Group – írja a Profit.ro gazdasági portál a vállalat bejelentése alapján.
szóljon hozzá!