A tordai templom és a vallásszabadságot ünneplő gyülekezet
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára. A Kolozs megyei város unitárius templomában tartott ünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
2022. január 13., 16:102022. január 13., 16:10
2022. január 13., 16:212022. január 13., 16:21
Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték csütörtökön, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.
Az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott, vallásszabadságra vonatkozó határozat 450. évfordulóján avatta fel a Magyar Unitárius Egyház Torda főterén a vallásszabadság emlékművét. Azóta minden év januárjában az egész Kárpát-medencére kiterjedő figyelem övezi a vallásszabadság napjának megünneplését. Élő adásban közvetítette a Duna televízió az ünnepi istentiszteletet és az azt követő beszédeket.
A rendezvényen részt vett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, az aranyosszéki unitárius gyülekezetek lelkipásztorai, magyar polgármesterek és számos unitárius hívő.
Csete Árpád, a homoródalmási unitárius egyházközség lelkipásztora, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke ünnepi istentiszteletében az 1568-as országgyűlésen a vallásszabadságról elfogadott határozatot párhuzamba állította a kérészéletű világi törvényekkel.
– fogalmazott az igehirdető. Kiemelte Dávid Ferencnek, az unitárius egyház megalapítójának és János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a korszakot meghaladó tevékenységét. Mint fogalmazott, a 16. század egyedülálló hőseiként vonultak be a történetírásba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Először a világon hirdették ki a vallásszabadságot, ami azóta is a keresztény Európa egyik alaptétele” – fogalmazott az igehirdető.
Kiemelte, a város több alkalommal is helyszínt biztosított a korábbi évszázadok országgyűléseinek, itt alapozták meg a békés erdélyi hitéletet. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet – református – rektora is a vallásszabadság kihirdetésének korát meghaladó, kiemelkedő jelentőségét méltatta.
– fogalmazott. A rektor az 1948-ban, a kommunista rendszer nyomására „összezárt” protestáns lelkészképzésről szólva úgy fogalmazott, hogy a protestáns egyházak elsorvasztásának céljából született diktatórikus döntést a felekezetek javukra tudták fordítani, így 40 esztendő kényszerű együttlét után rájöttek, hogy a közös református-unitárius-evangélikus képzésnek jó gyümölcsei is vannak.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a 16. századi európai viszonyok között kihirdetett vallásszabadság-határozat kiemelkedő jelentőségét méltatta, elhelyezve azt a korabeli történelmi adottságok között, amikor a sokszínű erdélyi vallási törekvések európai kuriózumnak számítottak. „Az emberi jogok történetének egyik korai megnyilvánulásaként tekintünk rá” – fogalmazott a politikus.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
hangsúlyozva, hogy a vallásszabadság gyakorlatilag az országot alkotó emberek védelmét jelentette. A 454. évfordulón a budapesti kormány politikusa arról is szólt, ma hogyan lehet megoltalmazni közösségeinket.
Magyarország kormánya ennek az összefogásnak a szellemében munkálkodott 2010 óta. A világ magyarságában soha nem volt olyan erős az összetartás, mint amivel ma találkozunk” – mondotta az államtitkár. Az idei Tamási-emlékév kapcsán a 125 éve született erdélyi írót idézve: „nincs módunk kitérni a hűség elől”, Potápi úgy fogalmazott, ugyanez a hűség jellemezte a reformáció évszázadait is.
Az idei országgyűlési választásokról szólva Potápi Árpád János számadatokkal szemléltette a 2010 óta folyó hatalmas Kárpát-medencei templomfelújítási, templomépítési programot, illetve az óvodaprogramot, ahol „meg lehet találni a gyülekezetek új tagjait”. A politikus szerint az idei választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a történelmi egyházak képviselőit, buzdítsák híveiket a regisztrálásra, a 2022. évi magyar országgyűlési választáson való részvételre.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az 1568-as tordai országgyűlés döntéséről szólva így fogalmazott: a helyszín, a döntés tartalma és az időpont egyaránt különleges, főként a mai ember számára. „Egyfelől itt ülésezett az országgyűlés. Itt, a ma több mint negyvenezres lakosságú Tordán, ahol ma a magyar lakosság kevesebb, mint tíz százalék. Itt, Közép-Erdélyben, 452 km-re Budapesttől, a mai országgyűlés helyszínétől… A hit Isten ajándéka – így fogalmaztak az egykori országgyűlésen. A mai jogászok, az alkotmányok és a törvények ismerői számára többnyire idegen ez: Istenre, hitre hivatkozni a törvényalkotás során” – mondta a főgondnok.
Hangsúlyozta, „legyünk büszkék erre a napra, erre a páratlan országgyűlési határozatra, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy ez a határozat egyre ismertebb és elismertebb legyen, merítsünk belőle erőt a mai küzdelmekhez”. A délelőtti ünnepi rendezvény koszorúzással és záróénekkel ért véget, az ünnepség délután 18 órától Kolozsváron folytatódik a belvárosi unitárius templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Minden harmadik roller-balesetben gyermek is érintett – hívták fel a figyelmet a temesvári megyei kórház orvosai.
Újabb medvetámadás történt Romániában: az incidens hétfőn este történt a Transzfogarasi úton, az Argeş megyei Arefu nevű település közelében.
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!