Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
A Magyar Unitárius Egyház – más keresztény felekezetekkel együtt – idén is megemlékezett arról, hogy 1568-ban a világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten ajándéka.
2024. január 13., 16:302024. január 13., 16:30
A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 456. évfordulóján, január 13-án, szombaton délelőtt 11 órától, Kolozsváron ünnepi istentiszteletre került sor.
A templomi ünnepség elején a különböző felekezetek képviselői – azaz Nóda Mózes szentszéki tanácsos és egyetemi tanár (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Dumitru Boca segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház), Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), valamint Kovács István püspök (Magyar Unitárius Egyház) – a vallásszabadság eszmeiségéhez köthető bibliai gondolatokat olvastak fel.
az énekvezéri teendőket pedig Kiss Erika és Pusztai Enikő kántorok látták el. Egyházi beszédében a lelkész kiemelte a tordai országgyűlés 456 éves határozatának mai üzenetét, amely a felekezetek egymásrautaltságában ölt testet. A huszonegyedik században az együttműködés kell hogy meghatározza a felekezetek viszonyát – idézte a beszédet a Magyar Unitárius Egyház közleménye.
Elsőként Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében elmondta, hogy a felekezetek tapasztalatára és a különböző közszereplési modelljeire, valamint teljes szellemi és kulturális hivatásukra való figyelemmel, a vallásügyi államtitkárság prioritásként kezelte és kezeli a jövőben is a romániai vallási felekezetek történelmi és jelenlegi hozzájárulásának elismerését és kiemelését. Figyelmet fordítanak és támogatnak minden romániai vallási felekezetet, és igyekeznek a lehető legjobb bizalmi és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni velük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi és vallási sokszínűség olyan erőforrás, amelyet Románia értékel, nagyra becsül, és amely a szellemi, kulturális és társadalmi életerő jele.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében úgy fogalmazott: „Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett. Ugyanakkor a vallásszabadságot kimondó határozathoz, még egy toleráns környezetben is nagyon sok munkára volt szükség.
Az 1568-as határozat nagy tanulsága az, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva tudunk haladni, tudunk sikeresek lenni, tudunk építkezni. Ez az örökség, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk”.
Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkár így vallott: „Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember a másiknak, az egyik közösség a másiknak, az egyik nemzet a másiknak adhat.
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
Az ünnepséget Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztorának beszéde zárta, aki „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) bibliai gondolat alapján kifejtette, hogy a vallásszabadság kihirdetésének csodája azért tudott megtörténni, mert ott volt az Úr lelke, mert az akkori törvényhozók Isten felé tudtak fordulni, mert Isten magasából tudtak az emberi társadalomra tekinteni, amikor felismerték, hogy a hit azért nem kényszeríthető, mert Isten ajándéka. Az Úr lelkétől átitatva ismerték fel a különböző reformációi irányok képviselői, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet Isten akarata szerint nem úgy lehet elérni, ha kicsavarjuk egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzuk.
Nemzeti imánk eléneklése után az ünnepség Dávid Ferenc szobránál folytatódott, ahol imát Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, beszédet pedig Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott.
Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Potyó István orgonaművész, Bodó István trombitaművész, Szép Gyula Bálint hegedűművész, Kasabián Kamilla a Gheorghe Dima Zeneakadémia brácsa szakos hallgatója, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa, Ördög Ödön karnagy vezényletével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!