
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
A Magyar Unitárius Egyház – más keresztény felekezetekkel együtt – idén is megemlékezett arról, hogy 1568-ban a világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten ajándéka.
2024. január 13., 16:302024. január 13., 16:30
A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 456. évfordulóján, január 13-án, szombaton délelőtt 11 órától, Kolozsváron ünnepi istentiszteletre került sor.
A templomi ünnepség elején a különböző felekezetek képviselői – azaz Nóda Mózes szentszéki tanácsos és egyetemi tanár (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Dumitru Boca segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház), Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), valamint Kovács István püspök (Magyar Unitárius Egyház) – a vallásszabadság eszmeiségéhez köthető bibliai gondolatokat olvastak fel.
az énekvezéri teendőket pedig Kiss Erika és Pusztai Enikő kántorok látták el. Egyházi beszédében a lelkész kiemelte a tordai országgyűlés 456 éves határozatának mai üzenetét, amely a felekezetek egymásrautaltságában ölt testet. A huszonegyedik században az együttműködés kell hogy meghatározza a felekezetek viszonyát – idézte a beszédet a Magyar Unitárius Egyház közleménye.
Elsőként Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében elmondta, hogy a felekezetek tapasztalatára és a különböző közszereplési modelljeire, valamint teljes szellemi és kulturális hivatásukra való figyelemmel, a vallásügyi államtitkárság prioritásként kezelte és kezeli a jövőben is a romániai vallási felekezetek történelmi és jelenlegi hozzájárulásának elismerését és kiemelését. Figyelmet fordítanak és támogatnak minden romániai vallási felekezetet, és igyekeznek a lehető legjobb bizalmi és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni velük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi és vallási sokszínűség olyan erőforrás, amelyet Románia értékel, nagyra becsül, és amely a szellemi, kulturális és társadalmi életerő jele.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében úgy fogalmazott: „Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett. Ugyanakkor a vallásszabadságot kimondó határozathoz, még egy toleráns környezetben is nagyon sok munkára volt szükség.
Az 1568-as határozat nagy tanulsága az, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva tudunk haladni, tudunk sikeresek lenni, tudunk építkezni. Ez az örökség, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk”.
Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkár így vallott: „Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember a másiknak, az egyik közösség a másiknak, az egyik nemzet a másiknak adhat.
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
Az ünnepséget Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztorának beszéde zárta, aki „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) bibliai gondolat alapján kifejtette, hogy a vallásszabadság kihirdetésének csodája azért tudott megtörténni, mert ott volt az Úr lelke, mert az akkori törvényhozók Isten felé tudtak fordulni, mert Isten magasából tudtak az emberi társadalomra tekinteni, amikor felismerték, hogy a hit azért nem kényszeríthető, mert Isten ajándéka. Az Úr lelkétől átitatva ismerték fel a különböző reformációi irányok képviselői, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet Isten akarata szerint nem úgy lehet elérni, ha kicsavarjuk egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzuk.
Nemzeti imánk eléneklése után az ünnepség Dávid Ferenc szobránál folytatódott, ahol imát Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, beszédet pedig Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott.
Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Potyó István orgonaművész, Bodó István trombitaművész, Szép Gyula Bálint hegedűművész, Kasabián Kamilla a Gheorghe Dima Zeneakadémia brácsa szakos hallgatója, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa, Ördög Ödön karnagy vezényletével.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!