Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
A Magyar Unitárius Egyház – más keresztény felekezetekkel együtt – idén is megemlékezett arról, hogy 1568-ban a világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten ajándéka.
2024. január 13., 16:302024. január 13., 16:30
A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 456. évfordulóján, január 13-án, szombaton délelőtt 11 órától, Kolozsváron ünnepi istentiszteletre került sor.
A templomi ünnepség elején a különböző felekezetek képviselői – azaz Nóda Mózes szentszéki tanácsos és egyetemi tanár (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Dumitru Boca segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház), Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), valamint Kovács István püspök (Magyar Unitárius Egyház) – a vallásszabadság eszmeiségéhez köthető bibliai gondolatokat olvastak fel.
az énekvezéri teendőket pedig Kiss Erika és Pusztai Enikő kántorok látták el. Egyházi beszédében a lelkész kiemelte a tordai országgyűlés 456 éves határozatának mai üzenetét, amely a felekezetek egymásrautaltságában ölt testet. A huszonegyedik században az együttműködés kell hogy meghatározza a felekezetek viszonyát – idézte a beszédet a Magyar Unitárius Egyház közleménye.
Elsőként Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében elmondta, hogy a felekezetek tapasztalatára és a különböző közszereplési modelljeire, valamint teljes szellemi és kulturális hivatásukra való figyelemmel, a vallásügyi államtitkárság prioritásként kezelte és kezeli a jövőben is a romániai vallási felekezetek történelmi és jelenlegi hozzájárulásának elismerését és kiemelését. Figyelmet fordítanak és támogatnak minden romániai vallási felekezetet, és igyekeznek a lehető legjobb bizalmi és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni velük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi és vallási sokszínűség olyan erőforrás, amelyet Románia értékel, nagyra becsül, és amely a szellemi, kulturális és társadalmi életerő jele.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében úgy fogalmazott: „Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett. Ugyanakkor a vallásszabadságot kimondó határozathoz, még egy toleráns környezetben is nagyon sok munkára volt szükség.
Az 1568-as határozat nagy tanulsága az, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva tudunk haladni, tudunk sikeresek lenni, tudunk építkezni. Ez az örökség, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk”.
Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkár így vallott: „Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember a másiknak, az egyik közösség a másiknak, az egyik nemzet a másiknak adhat.
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
Az ünnepséget Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztorának beszéde zárta, aki „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) bibliai gondolat alapján kifejtette, hogy a vallásszabadság kihirdetésének csodája azért tudott megtörténni, mert ott volt az Úr lelke, mert az akkori törvényhozók Isten felé tudtak fordulni, mert Isten magasából tudtak az emberi társadalomra tekinteni, amikor felismerték, hogy a hit azért nem kényszeríthető, mert Isten ajándéka. Az Úr lelkétől átitatva ismerték fel a különböző reformációi irányok képviselői, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet Isten akarata szerint nem úgy lehet elérni, ha kicsavarjuk egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzuk.
Nemzeti imánk eléneklése után az ünnepség Dávid Ferenc szobránál folytatódott, ahol imát Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, beszédet pedig Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott.
Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Potyó István orgonaművész, Bodó István trombitaművész, Szép Gyula Bálint hegedűművész, Kasabián Kamilla a Gheorghe Dima Zeneakadémia brácsa szakos hallgatója, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa, Ördög Ödön karnagy vezényletével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
A romániai üzletek és bevásárlóközpontok mindennapi problémájává vált a bolti lopás: országszerte napi szinten indulnak rendőrségi eljárások kisebb és nagyobb értékű eltulajdonítások miatt.
Két év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kártérítés megfizetésére ítélte a kolozsvári bíróság a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának szurkolóját, aki tavaly március végén üveggel fejbe dobott egy magyar CFR-szurkolót.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!