Telelő juhállomány. A legtöbb gazda olcsón is túladott az idei bárányokon
Fotó: Haáz Vince
A kis kérődzők pestisének lecsengése után is nyomott maradt az exportra szánt idei bárányok felvásárlási ára Romániában. A mintegy 30-40 százalékos árcsökkenés negatívan érinti a juhtartó gazdákat, akik a mezőgazdasági miniszter közbelépését kérik, miután kiderült, az arab országok a régi árban fizetik a kereskedőknek a behajózott állatállományt. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakember szerint időbe telik a piaci korrekció.
2024. december 11., 18:592024. december 11., 18:59
Szabadesésbe került a romániai juhászat, miután nyár óta folyamatosan csökken a külföldre exportált bárányok és juhok felvásárlási ára. A hazai állományban a nyáron megjelent kis kérődzők pestise miatt az állategészségügyi hatóság több hónapig korlátozta az élő állatok szállítását – állattelepek között tilos volt tenyészállatokat szállítani, az exportra szánt példányokat csak külön állatorvosi engedéllyel lehetett karanténfarmokra értékesíteni.
A zömében arab országok számára exportált állatállományok viszonteladói – akik a juhtartó gazdáktól az állatokat felvásárolják, és leszállítják a konstancai kikötőbe – azzal magyarázzák a felvásárlási árak csökkenését, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően jóval többe került az állatok karanténban tartása és többszöri állatorvosi tesztelése. A felvásárlási árak azonban a járvány lecsengése után sem nőttek, mi több, az elmúlt két hét során tovább csökkentek.
Ionică Ciobanu agrárvállalkozó, a Bihar megyei juhászok képviselője az Agro Tv riporterének elmondta, arra kérik a mezőgazdasági minisztert, hogy sürgősen hozzon össze találkozót az élőállat-exportáló cégek képviselői és a juhtartó gazdák között. „Két héttel ezelőtt 25 erdélyi juhos gazda társaságában kerestem fel a mezőgazdasági minisztert, hogy szóvá tegyük a gondjainkat. Florin Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter akkor azt ígérte, hogy december 8-ig összehozza a kért találkozót az állatexportőrökkel. Többet már nem tudunk várni:
– állapította meg sommásan a Bihar megyei juhos gazda.
Elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termelők azt kifogásolják, hogy miközben a Romániából élő állatot importáló arab országok nem csökkentették a román áruért kínált árat, addig a belföldi felvásárlók – a tulajdonképpeni viszonteladók – a korábbinál jóval nagyobb haszonra tesznek szert az állattartó gazdák hátán. Korábban parázs vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági szaktárca avatkozzon-e be a felvásárlási árak szabályozásába. Az egyes gazdaszervezetek kérését végül elvetették, most azonban ismét terítékre kerülhet.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének a juh- és kecsketartó gazdákért felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a székelyföldi megyékben is jelentős gondot okozott az élőállat-felvásárlás körüli, több hónapig tartó bizonytalanság.
„A pestisjárvány idején nem tudtunk bárányokat értékesíteni, ezért mindenki megijedt, hogy a gazdák nyakán marad télire a teljes állomány. Szerencsére
– magyarázza a Gyergyóditróban juhászattal foglalkozó mezőgazdasági szakember.
Bajkó szerint elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot –, a nagyobb állattelepek azonban talpon maradtak. A falugazdász úgy látja, hogy a juhászatban is egy újrakezdésnek vagyunk tanúi, amikor egyelőre a korábbi felvásárlási árakhoz képest nyomottabb árakon lehet értékesíteni az állatokat. A szakember szerint időbe telik, amíg helyreáll a korábbi piaci rend.
Sok juhász arab országokban értékesíti a bárányokat
Fotó: Haáz Vince
Miközben az ország különböző térségeiben a gazdák arra panaszkodnak, hogy az állatszállító kereskedők csak több hónapos késéssel fizetik ki az átvett bárányokat és juhokat, Bajkó Zoltán arra figyelmeztet, hogy csak olyan kereskedőkkel szabad üzletet kötni, akik az állatok átvételekor igazolják, hogy a vételárat átutalták a gazda bankszámlájára.
– figyelmeztet a székelyföldi falugazdász.
A gyergyóditrói agrárvállalkozó a nyáron 200 bárányt adott el arab exportra, néhány nappal ezelőtt további 127 állatot, míg a tavalyinál kevesebb, hatszáz anyajuhot hagyott meg téli, kora tavaszi elletésre. A bizonytalan helyzet miatt hozzá hasonlóan Erdély-szerte sok gazda karcsúsított az állomány létszámán.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!